
Orbán Viktor a szombati kongresszus előtti sajtótájékoztatón
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában részletesen elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
2026. június 13., 11:172026. június 13., 11:17
2026. június 13., 11:582026. június 13., 11:58
A Fidesz 32. kongresszusát tartja szombaton a Budapest Kongresszusi Központban. Az eseményen – a korábbi kongresszusokhoz hasonlóan – felszólal Kövér László, az országos választmány elnöke, valamint beszédet mond Orbán Viktor is. A politikus 1993 és 2000 között, majd 2003 óta megszakítás nélkül vezeti a pártot, és a küldöttek várhatóan újabb egy évre megválasztják a Fidesz elnökének. A kongresszus a négy alelnök személyéről is dönt.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban az MTI-nek azt mondta: a kongresszus napirendjén alapszabály-módosítás is szerepel, amely alapjaiban alakítaná át a párt szervezeti felépítését. Megszűnne a választókerületi rendszer, a Fidesz szervezete pedig az önkormányzati struktúrához igazodna. A jövőben települési csoportok és megyei választmányok működnének, miközben jelentősen bővülne az országos elnökség is. Az új testület a húsz megyei, illetve fővárosi elnökből, az országos választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, valamint a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből állna.
amelyben az 1990-es rendszerváltás óta eltelt időszakot, a Fidesz-kormányzás eredményeit és a 2026-os országgyűlési választási vereség okait értékeli.
A volt miniszterelnök szerint a kudarchoz több tényező együttesen vezetett. Mint írja, a gazdasági fellendülés kifulladása, az infláció okozta elégedetlenség, a fiatal választók megszólításának kudarca, valamint az ellenzék technológiai és kommunikációs előnye egyaránt szerepet játszott a Fidesz–KDNP vereségében.
Orbán úgy véli, a fordulatot az orosz–ukrán háború és annak gazdasági következményei hozták el. Értékelése szerint a háború és az Európai Unió szankciós politikája visszavetette az európai gazdaságot, megemelte az energiaárakat és az inflációt, ezzel megtörve a korábbi növekedési pályát.
A röpiratban a szerző azt is elismeri, hogy a vereségben „vastagon benne voltak” a kormányoldal saját hibái. Ezek között említi a hosszú kormányzás során felhalmozódott problémákat, a rosszul megvívott vagy elmaradt politikai csatákat, az ellenfél új kommunikációs és technológiai megoldásaira adott elégtelen válaszokat, a fiatalok megszólításának nehézségeit, valamint a szuverenitás védelmére hivatott állami szervek gyenge teljesítményét.
Orbán szerint a minimálbér-emelés, az adókedvezmények, a nyugdíjintézkedések és a támogatott lakáshitelek önmagukban nem tudták ellensúlyozni a gazdasági bizonytalanságot. A választók többsége már nem célzott kedvezményeket, hanem általános életszínvonal-emelkedést várt a kormánytól.
A párt 2026-ban elsősorban az addigi eredmények megőrzését, a biztonság fenntartását és a Brüsszellel folytatott konfliktusok vállalását ígérte, miközben a választók jelentős része gyorsabb változást és gazdasági felemelkedést remélt. Orbán különösen fontos tényezőnek tartja azt a mintegy tízszázaléknyi új szavazót, akit – megfogalmazása szerint – „a változás eufóriája” mozgósított.
A volt miniszterelnök arról is ír, hogy nem sikerült olyan kulturális és szellemi hátországot kiépíteni, amely gazdasági nehézségek idején is egyben tartotta volna a jobboldali tábort. Szerinte egy új, interneten szerveződő kulturális elit jelent meg, amely a közösségi médián keresztül a politikai konfliktusokkal szembeni fáradtságot és a kompromisszumkeresést erősítette.
A röpirat szerint a Soros-hálózat, Brüsszel, Ukrajna és a multinacionális vállalatok érdekei egy irányba mutattak, és összehangolt nyomást gyakoroltak a magyar kormányra. Összegzésében ezt a képletet így fogalmazza meg: „Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
A dokumentum összképe alapján Orbán Viktor a választási kudarcot részben gazdasági okokkal és saját politikai hibákkal magyarázza, ugyanakkor a döntő felelősséget a kedvezőtlen nemzetközi környezetre és az ellenfelek összehangolt fellépésére helyezi.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
1 hozzászólás