Tisztújító kongresszust tart a Fidesz, Orbán röpiratban vont mérleget a bukásról

amelyben az 1990-es rendszerváltás óta eltelt időszakot, a Fidesz-kormányzás eredményeit és a 2026-os országgyűlési választási vereség okait értékeli.

A volt miniszterelnök szerint a kudarchoz több tényező együttesen vezetett. Mint írja, a gazdasági fellendülés kifulladása, az infláció okozta elégedetlenség, a fiatal választók megszólításának kudarca, valamint az ellenzék technológiai és kommunikációs előnye egyaránt szerepet játszott a Fidesz–KDNP vereségében.

Orbán úgy véli, a fordulatot az orosz–ukrán háború és annak gazdasági következményei hozták el. Értékelése szerint a háború és az Európai Unió szankciós politikája visszavetette az európai gazdaságot, megemelte az energiaárakat és az inflációt, ezzel megtörve a korábbi növekedési pályát.

A röpiratban a szerző azt is elismeri, hogy a vereségben „vastagon benne voltak” a kormányoldal saját hibái. Ezek között említi a hosszú kormányzás során felhalmozódott problémákat, a rosszul megvívott vagy elmaradt politikai csatákat, az ellenfél új kommunikációs és technológiai megoldásaira adott elégtelen válaszokat, a fiatalok megszólításának nehézségeit, valamint a szuverenitás védelmére hivatott állami szervek gyenge teljesítményét.

Orbán szerint a minimálbér-emelés, az adókedvezmények, a nyugdíjintézkedések és a támogatott lakáshitelek önmagukban nem tudták ellensúlyozni a gazdasági bizonytalanságot. A választók többsége már nem célzott kedvezményeket, hanem általános életszínvonal-emelkedést várt a kormánytól.

A párt 2026-ban elsősorban az addigi eredmények megőrzését, a biztonság fenntartását és a Brüsszellel folytatott konfliktusok vállalását ígérte, miközben a választók jelentős része gyorsabb változást és gazdasági felemelkedést remélt. Orbán különösen fontos tényezőnek tartja azt a mintegy tízszázaléknyi új szavazót, akit – megfogalmazása szerint – „a változás eufóriája” mozgósított.

A volt miniszterelnök arról is ír, hogy nem sikerült olyan kulturális és szellemi hátországot kiépíteni, amely gazdasági nehézségek idején is egyben tartotta volna a jobboldali tábort. Szerinte egy új, interneten szerveződő kulturális elit jelent meg, amely a közösségi médián keresztül a politikai konfliktusokkal szembeni fáradtságot és a kompromisszumkeresést erősítette.

A röpirat szerint a Soros-hálózat, Brüsszel, Ukrajna és a multinacionális vállalatok érdekei egy irányba mutattak, és összehangolt nyomást gyakoroltak a magyar kormányra. Összegzésében ezt a képletet így fogalmazza meg: „Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”

A dokumentum összképe alapján Orbán Viktor a választási kudarcot részben gazdasági okokkal és saját politikai hibákkal magyarázza, ugyanakkor a döntő felelősséget a kedvezőtlen nemzetközi környezetre és az ellenfelek összehangolt fellépésére helyezi.