Rostás Szabolcs

2017. augusztus 20., 23:08

Nem elég nem félni

Ha valaki a dzsihadisták természetrajzának mélyrehatóbb megismerésére vágyik, annak a ma már szerteágazó „szakirodalom” alkotásai közül mindenképpen érdemes elolvasnia Frederick Forsyth angol író Az afgán című regényét.

Ebben A Sakál napja című bestseller szerzője (aki nem mellesleg nemrég vallotta be, hogy több mint húsz éven át a brit hírszerzés, az MI6 ügynökeként is tevékenykedett) a muszlim világ jó ismerőjére valló alapossággal világít rá, mit éreznek és gondolnak a szélsőséges iszlamisták a nyugati világról, és miként képesek radikalizálni a muzulmán fiatalokat.

Akik közül azok válnak a legveszélyesebb terroristákká, akik a nyugati kultúrába beleszületve válnak a szent dzsihád harcosaivá, és noha barátságos, ártalmatlan európai polgár benyomását keltik, gondolkodás nélkül képesek magukra csatolni a robbanóövet. Akárcsak a spanyolországi terrorcselekményeket végrehajtó, tizen- és huszonéves fiatalokból álló terrorsejt tagjainak többsége, az ő radikalizálódásukról, szándékukról mit sem tudtak a hatóságok, sőt bevallásuk szerint még a saját anyjuk sem.

Barcelonában több tízezren vettek részt a hétvégén azon a megemlékezésen, amelyen a gázolásos támadásra emlékeztek; a résztvevők a No tenim por! (Nem félünk!) rigmust skandálták. A gesztus szép, ám ezzel ellentétben tény, hogy Európába beköltözött a félelem, és itt az ideje, hogy a kontinens országai többet tegyenek a mostanihoz hasonló terrortámadások megelőzése érdekében a kötelező részvétnyilvánításnál. A merényletek sújtotta Franciaországon és Nagy-Britannián kívül ugyanúgy érvényes ez Spanyolországra, ahol bár mintegy kétmillió muszlim él, a hatóságoknak ma sincs teljes rálátásuk a bevándorlókra, és több tucatra rúg a dzsihadista szervezetek által finanszírozott mecsetek száma.

Lehet ugyan betontömbökkel, homokzsá­kokkal, utcákat eltorlaszoló járművekkel védekezni a gázolásos merényletek ellen, az ilyen vagy a késeléses támadásokat azonban nagyon nehéz kivédeni, ezért elsősorban a radikális iszlamizmus terjedésének kellene valahogy gátat szabni. És bármennyire is higgyünk az iszlám–keresztény együttélés lehetőségében, természetesen azt is be kell látni, hogy a muszlim bevándorlók tömege biztonsági kockázatot jelent a kontinens, Európa országai számára. Augusztus 20. alkalmából különösen aktuális felhívni erre a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a Szent István-i mű az államalapításon túlmenően éppenséggel a kereszténység melletti kiállásról szól.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat