Nem elég nem félni

Ebben A Sakál napja című bestseller szerzője (aki nem mellesleg nemrég vallotta be, hogy több mint húsz éven át a brit hírszerzés, az MI6 ügynökeként is tevékenykedett) a muszlim világ jó ismerőjére valló alapossággal világít rá, mit éreznek és gondolnak a szélsőséges iszlamisták a nyugati világról, és miként képesek radikalizálni a muzulmán fiatalokat.

Akik közül azok válnak a legveszélyesebb terroristákká, akik a nyugati kultúrába beleszületve válnak a szent dzsihád harcosaivá, és noha barátságos, ártalmatlan európai polgár benyomását keltik, gondolkodás nélkül képesek magukra csatolni a robbanóövet. Akárcsak a spanyolországi terrorcselekményeket végrehajtó, tizen- és huszonéves fiatalokból álló terrorsejt tagjainak többsége, az ő radikalizálódásukról, szándékukról mit sem tudtak a hatóságok, sőt bevallásuk szerint még a saját anyjuk sem.

Barcelonában több tízezren vettek részt a hétvégén azon a megemlékezésen, amelyen a gázolásos támadásra emlékeztek; a résztvevők a No tenim por! (Nem félünk!) rigmust skandálták. A gesztus szép, ám ezzel ellentétben tény, hogy Európába beköltözött a félelem, és itt az ideje, hogy a kontinens országai többet tegyenek a mostanihoz hasonló terrortámadások megelőzése érdekében a kötelező részvétnyilvánításnál. A merényletek sújtotta Franciaországon és Nagy-Britannián kívül ugyanúgy érvényes ez Spanyolországra, ahol bár mintegy kétmillió muszlim él, a hatóságoknak ma sincs teljes rálátásuk a bevándorlókra, és több tucatra rúg a dzsihadista szervezetek által finanszírozott mecsetek száma.

Lehet ugyan betontömbökkel, homokzsá­kokkal, utcákat eltorlaszoló járművekkel védekezni a gázolásos merényletek ellen, az ilyen vagy a késeléses támadásokat azonban nagyon nehéz kivédeni, ezért elsősorban a radikális iszlamizmus terjedésének kellene valahogy gátat szabni. És bármennyire is higgyünk az iszlám–keresztény együttélés lehetőségében, természetesen azt is be kell látni, hogy a muszlim bevándorlók tömege biztonsági kockázatot jelent a kontinens, Európa országai számára. Augusztus 20. alkalmából különösen aktuális felhívni erre a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a Szent István-i mű az államalapításon túlmenően éppenséggel a kereszténység melletti kiállásról szól.