Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

A várakozásoknak megfelelően végül Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnökét bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan, aki már a májusi államfőválasztás kampánya során előrevetítette, hogy a Klaus Iohannis februári lemondását követően az ideiglenes államelnöki tisztséget betöltő Bolojant tekinti első számú miniszterelnök-jelöltjének. Ami nem véletlen, hiszen az 56 éves, műszaki egyetemen diplomázott, majd – Danhoz hasonlóan – matematikusi oklevelet szerzett nagyváradi politikus az állami apparátus észszerűsítése és hatékonnyá tétele terén tett szert országos ismertségre. A ranglétra legalsó fokán, városi tanácsosként kezdte közigazgatási tevékenységét, majd Nagyvárad polgármestereként, prefektusként, a Bihar megyei közgyűlés elnökeként és kormányfőtitkárként tevékenykedett.

Egy egész ország irigykedve figyelte a kétezres években, amint a gépjármű-nyilvántartó, az útlevélosztály és a lakosság-nyilvántartó átszervezésével Nagyváradon lehetővé vált az útlevelek és a személygépkocsik papírjainak kibocsátása mindössze két óra leforgása alatt.

• A városházán 30,
• a megyei önkormányzatnál 40 százalékkal csökkentette a személyzet létszámát,
• a megyeszékhelyen megvalósult beruházások háromnegyede (550 millió euró) európai uniós forrásokból származik.
  
  Ugyanakkor kormányfőtitkárként azzal is feltűnést keltett, hogy első intézkedéseként az összes tévékészüléket eltávolíttatta a kormányépület irodáiból, hogy a tévézés ne vonja el az alkalmazottak figyelmét.

Bolojan ugyanis a megszorítások, a lefaragások, a vízfejként működő államapparátus – a közelmúlt kampányai során oly sokszor hangoztatott kifejezéssel élve – „fogyókúrára fogásának” az embere. Aki a múltban sem törődött sem a pártok, sem az emberek véleménye, amikor a leépítések vagy a különböző infrastrukturális beruházások igényelte kisajátítások ellen tiltakozókkal szembesült.

Még meg sem szavazta a parlament a kabinetjét, Bolojan máris egyértelművé tette a lakosság számára, hogy kormánya népszerűtlen intézkedéseket fog gyakorlatba ültetni az államháztartás egyensúlyának helyrebillentése érdekében. Ami azért is sürgető feladat, mivel az elhúzódó választások miatt Románia hatalmas lemaradásban van a pénzügyi korrekció terén, ezért sorra kapja a figyelmeztetéseket Brüsszelből. Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) múlt heti ülésén megállapította, hogy az ajánlások ellenére a bukaresti hatóságok nem hoztak hatékony intézkedéseket a deficit csökkentésére, ezért az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célzó gyors lépések elmaradása esetén az ország az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja.

Románia az intő ellenére októberig kapott haladékot arra, hogy meghozza a várt intézkedéseket, addig is augusztusban várható egy újabb hitelminősítői értékelés, és jelen pillanatban nem zárható ki teljesen, hogy az ország nem kerül be a befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítésű országok sorába. Amiért súlyos árat fizetne az ország, éppen ezért a kormány nem késlekedhet a félrebillent államháztartás egyensúlyba hozásával.

A dokumentum felsorol számos adóemelést (köztük a kedvezményes áfa felsrófolását), egészségbiztosítási járulékfizetést a 4000 lejt meghaladó nyugdíjak esetében, a bankprofit megadóztatását, az alpolgármesteri tisztségek felszámolását a kistelepüléseken vagy a központi adminisztráció személyzetének 20 százalékos leépítését. Ezekkel a lépésekkel azonban a frissen kenyérbe esett kormány csak a felszínt kapargatja, a kilátásba helyezett intézkedések között nagyon sok a konkrétumok nélküli vállalás, így mindez kevésnek tűnik ahhoz, hogy rendet teremtsen az ország pénzügyeiben.

Mindazonáltal mindez egyáltalán nem redukálható csak a pénzkérdésre. A romániai társadalom – a nyugdíjasoktól kezdve az adófizetőkön át a vállalkozói szféráig – tisztában van az ország nehéz helyzetével, és hajlandó is hozzájárulni bizonyos mértékben a kilábaláshoz (még akkor is, ha nem ők tehetők felelőssé a büdzsé hiányának elszabadulásáért), de kizárólag abban az esetben, ha látja, hogy e téren az állam, a kormány, a hatalmon lévő pártok is szolidárisak vele. Egyszerű: az emberek azt várják a négypárti kormánykoalíciótól, hogy faragja le a mértéktelen adóelkerülést és áfacsalást (utóbbi esetében Románia „Európa-bajnoknak” számít a 30 százalékos begyűjtetlen áfával), göngyölítse fel a gazdasági bűnözést, számolja fel a különnyugdíjak rendszerét, szüntesse meg az államapparátusban, a közigazgatásban érdem nélkül osztogatott privilégiumokat, továbbá a korrupciót.

Ha sikerülne előrelépést elérni ezekben az ügyekben, amelyek évtizedek óta fékezik az ország fejlődését, akkor Románia óriási lépést tenne a költségvetési hiány felszámolása terén. És – ami ugyanilyen lényeges – a lakosság még a zsebébe vágó megszorításokat is könnyebben lenyelné, mert a kormány erkölcsi értelemben is felhatalmazást kapna a népszerűtlen intézkedések meghozatalára.

Viszont ha ezekhez a régóta napirenden lévő, „szent tehénnek” számító problémákhoz nem mer hozzányúlni a kormány, akkor nagyon nehezen lesz képes növelni az állami bevételeket. Ezzel egy időben a nyugdíjasok, adófizetők, a vállalkozók azt fogják érezni, hogy ismét baleknek nézik őket, és ez esetben a kormány sokkal népszerűtlenebb lesz, mint ahogy a közelgő megszorítások tudatában ez természetes lenne.