Bukás

És itt nyitni kell egy rövid zárójelet is, mivel a javában zajló érettségi és a tételjavítással kapcsolatos botrány mentén magyar hozzászólók részéről is elhangzottak olyan vélekedések, miszerint ne mind elégedetlenkedjünk mi, magyarok, ne követelőzzünk pozitív megkülönböztetést, hanem üljünk le szépen az ülepünkre, és tanuljunk meg románul. Nem árt megismételni, amire oly szokszor felhívták már a figyelmet pedagógusok, oktatási szakértők az évtizedek során: a kisebbségi – köztük a magyar – diákokat bizony hátrányos megkülönböztetés éri, amikor ugyanolyan tanterv alapján oktatják számukra az állam nyelvét, mint román társaiknak, akiknek ez az anyanyelve, és vizsgázni is ugyanolyan feltételek között kénytelenek.

Bebizonyosodott, hogy idegen nyelvként kell oktatni a magyar nebulóknak a románt, akárcsak az angolt, a németet vagy a franciát – és az eredmény meglesz, hiszen a magyar gyerekek hamarabb megtanulnak angolul, mint románul. Aki e mögött románfóbiát vagy államellenes indulatot lát, az jobb, ha kezelteti magát, de emlékeztetnénk, hogy mandátuma idején Traian Băsescu államfő is belátta: meg kell szüntetni a kisebbségi diákokat ért hátrányos megkülönböztetést. Többek közt az állam jól felfogott érdekében: a polgárai tanuljanak meg jól románul.

Nem véletlenül hívta fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az idei érettségit megelőzően az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmét arra, hogy a frissen bevezetett új javítási rendszer során a kisebbségi diákok esélyegyenlősége sérül azáltal, ha a román nyelv és irodalom vizsgán olyan tanárok javítják a dolgozataikat, akik nem oktatnak a román nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő diákokat. „A kisebbségi diákok dolgozatainak olyan megyékben történő javítása, ahol nincsen kisebbségi oktatás, illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem anyanyelvi diák specifikus nyelvi kompetenciáinak az objektív értékelésére, tovább ronthatják a vizsgaeredményeket, továbbá súlyos következményei lehetnek a kisebbségi diákok boldogulása, továbbtanulása tekintetében” – figyelmeztetett az RMPSZ, miután az új javítási rendszer negatív hatása kimutatható volt az idei a próbaérettségi eredményein keresztül is.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem is juthatott más következtetésre, mint arra, hogy a román nyelv és irodalom vizsga esetében a kisebbségi diákok dolgozatait olyan tanároknak kell javítaniuk, akik oktatnak a román nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő diákokat is.

Ehhez képest mi történt? Kolozs megyében, továbbá még néhány erdélyi település vizsgaközpontjaiban nem tették lehetővé a magyar diákok számára, hogy megkülönböztető jellel lássák el a dolgozatukat annak érdekében, hogy munkájukat kisebbségi oktatással rendelkező megyékben, ezen a téren szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok értékelhessék. Kallós Zoltán, a bukaresti oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára azt állítja, már a múlt héten körlevélben és szóban egyaránt felhívta az érettségiztető bizottságok vezetőinek figyelmét ennek a lehetőségnek a biztosítására, ám például a Kolozs megyei ezt elutasította, mégpedig arra hivatkozva, hogy nem kötelező.

Mármost itt két lehetőség áll fenn. Az államtitkár lépéseket tesz annak érdekében, hogy szankciókkal sújtsák ama vizsgabizottságok vezetőit, akik nem tették lehetővé a magyar tagozaton tanuló érettségizők dolgozatának megjelölését, továbbá odahat, hogy ezeknek a diákoknak az esetében is méltányos formában történjék a dolgozatuk javítása. Ellenkező esetben ugyanis nem csak a román, hanem a magyar diáktársaikhoz képest is hátrányos helyzetbe kerülnek a mostani érettségi során. Vagy ha mindez nem történik meg, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárnak le kell mondania tisztségéről, mivel azt jelenti, hogy az oktatási minisztérium illetékesének határozott útmutatását az érettségiztető bizottságok vezetői egyszerűen semmibe veszik. És nem sikerül érvényesíteni a romániai magyar diákok érdekeit.

Ugyanakkor a javítás körüli hercehurca nem egyedül Kallós Zoltán felelőssége, hanem az őt delegáló RMDSZ-é is, amelynek – ha már az erdélyi magyarság egyetlen hiteles képviselőjének tekinti magát – megnyugtató megoldást kell kiharcolnia egyszer s mindenkorra a magyar diákok speciális románoktatásának zökkenőmentes biztosítása, a vizsgáztatás méltányos lebonyolítása érdekében kormányzati, minisztériumi szinten.

Ellenkező esetben ez nem csak megannyi magyar diákot fenyeget rossz érettségi előmenetellel, hanem a korszerű, diszkriminációmentes anyanyelvi oktatás biztosítását a zászlajára tűző szövetség számára felér egy bukással.