Államérdek

A bukaresti főkülügyér leszögezte: az, hogy tárcája jelezte, Románia is belép az Európai Bizottság ellen az európai kisebbségek, köztük az RMDSZ által indított perbe, nem „partizánakció”, hanem a román állam hivatalos álláspontja.

Ami történetesen egybeesik az Európai Bizottságéval, az uniós testület ugyanis – mint ismert – homokba dugta a fejét, és azzal söpörte le az asztalról a kisebbségek szövetsége által benyújtott polgári kezdeményezést, amely a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését szorgalmazta, hogy nem illetékes ilyen kérdésekben dönteni, a kisebbségi ügyek ugyanis tagállami hatáskörbe tartoznak.

Bukarest minden követ megmozgat, nehogy olyan döntés szülessen, amely kimondja: nem lehet belügyként kezelni, hogy egy ország miként bánik a területén élő nemzeti kisebbségekkel. Ezáltal ugyanis hivatalosan is számon kérhetővé válna, hogy Bukarest miért akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát azokban a megyékben, ahol a magyar közösség őshonosnak számít, miért torpedózza meg a magyar nyelvű állami orvosi felsőoktatás önállóvá válását, és miért gördít akadályokat az erőszakkal megszüntetett magyar iskolák újraindítása útjába.

A Corlăţean által elmondottak alapján a román állam érdeke az, hogy ne lehessen külső befolyással megakadályozni Bukarest azon erőfeszítéseit, amelyek a kisebbségek azon törekvései ellen hatnak, hogy végre az élet minden terén teljesen egyenrangúak lehessenek a többséggel. A román külügyminiszter mindezt azzal tetézte, hogy – újfent a régi bukaresti mellébeszélést alkalmazva – cinikus módon „elismert és példaértékű” kisebbségpolitikaként próbálta beállítani ezt a gyakorlatot.

A magyar fél érdeke természetesen az, hogy Bukarest erőfeszítései kudarcot valljanak. Most azt kell eldönteni, hogy a magyarok érdeksérelmével járó kormánylépések nyomán érdemes-e tovább legitimálnia a magyar szervezetnek koalíciós részvétellel azt a kormányt, amely továbbra is román államérdeknek tartja a kisebbségi jogok uniós szintű szavatolásának megakadályozását.