VEZÉRCIKK – Újfent hálásak lehetünk Titus Corlăţean román külügyminiszternek, amiért ismét csak fölvázolta, hogyan gondolkodik a román állam a kisebbségi jogok kérdésköréről.
2014. július 07., 20:312014. július 07., 20:31
2014. július 07., 20:452014. július 07., 20:45
A bukaresti főkülügyér leszögezte: az, hogy tárcája jelezte, Románia is belép az Európai Bizottság ellen az európai kisebbségek, köztük az RMDSZ által indított perbe, nem „partizánakció”, hanem a román állam hivatalos álláspontja.
Ami történetesen egybeesik az Európai Bizottságéval, az uniós testület ugyanis – mint ismert – homokba dugta a fejét, és azzal söpörte le az asztalról a kisebbségek szövetsége által benyújtott polgári kezdeményezést, amely a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését szorgalmazta, hogy nem illetékes ilyen kérdésekben dönteni, a kisebbségi ügyek ugyanis tagállami hatáskörbe tartoznak.
Bukarest minden követ megmozgat, nehogy olyan döntés szülessen, amely kimondja: nem lehet belügyként kezelni, hogy egy ország miként bánik a területén élő nemzeti kisebbségekkel. Ezáltal ugyanis hivatalosan is számon kérhetővé válna, hogy Bukarest miért akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát azokban a megyékben, ahol a magyar közösség őshonosnak számít, miért torpedózza meg a magyar nyelvű állami orvosi felsőoktatás önállóvá válását, és miért gördít akadályokat az erőszakkal megszüntetett magyar iskolák újraindítása útjába.
A Corlăţean által elmondottak alapján a román állam érdeke az, hogy ne lehessen külső befolyással megakadályozni Bukarest azon erőfeszítéseit, amelyek a kisebbségek azon törekvései ellen hatnak, hogy végre az élet minden terén teljesen egyenrangúak lehessenek a többséggel. A román külügyminiszter mindezt azzal tetézte, hogy – újfent a régi bukaresti mellébeszélést alkalmazva – cinikus módon „elismert és példaértékű” kisebbségpolitikaként próbálta beállítani ezt a gyakorlatot.
A magyar fél érdeke természetesen az, hogy Bukarest erőfeszítései kudarcot valljanak. Most azt kell eldönteni, hogy a magyarok érdeksérelmével járó kormánylépések nyomán érdemes-e tovább legitimálnia a magyar szervezetnek koalíciós részvétellel azt a kormányt, amely továbbra is román államérdeknek tartja a kisebbségi jogok uniós szintű szavatolásának megakadályozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!