Nem tart a partiumi-erdélyi konkurenciától a népszerű Gyulai Várfürdő, a város polgármestere értéknek tekinti a többnyelvűséget

Az egyik napon a vár 1566-os török ostromát és elfoglalását mutatják be, a másik nap viszont a keresztény csapatok sikeréről szól, akik 1695-ben visszafoglalták Gyula várát.

– Gyulát elsősorban várfürdőjéről ismerik, amely Erdélyben és a Partiumban is a legnépszerűbb magyarországi fürdőhelynek számít. Tavalyi statisztikájuk szerint hatszázezren látogattak ide, amiből mintegy 120 ezren Romániából érkeztek. Mitől ennyire keresett a Gyulai Várfürdő a határokon túl is?

– Népszerűségének egyik titka, hogy a gyulai Almásy-kastély ősparkjában építették ki, egy arborétum minőségű környezetben, évszázados fák közé. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdő területén folyamatosan építettek újabb létesítményeket, a környéken számos szálloda nyitotta meg kapuit, a rendszerváltás után pedig nagyon sok magán szálláshely létesült.

Nem mindig volt így, a rendszerváltás után, a gazdasági nehézségek hatására visszaesett a gyulai turizmus, amit tovább nehezített, hogy elveszítettük a korábban szép számban érkező jugoszláviai vendégeket a dél-szláv háború miatt. Ebben az időszakban fejlesztések, beruházások sem történtek a fürdőtelepen. Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól érkeztek a rendszerváltás utáni első fürdőfejlesztések, és 2012-ben elnyertünk egy jelentős európai uniós támogatást, amiből megépítettük a fedett élményfürdőt, az Aqua Palotát. Turizmusfejlesztési stratégiánk lényege, hogy erősítsük a vendéglátás négy évszakos jellegét, télen-nyáron sok a fürdővendég. A romániai turisták száma a 2000-es évek elején kezdett növekedni, és 2010 környékétől Erdély és a Partium felől már jelentős vendégforgalmat bonyolítunk.

Úgyszintén élénk a kulturális életük is. A Gyulai Várszínházba a romániai magyar színházak mellett román színházakat is meghívnak. Ennek a békés együttélésnek természetes velejárója a többnyelvűség, amely a helyi románság nyelvhasználata mellett kiterjed a városba érkező vendégekre is, sok a románul beszélő alkalmazott.

a két világháború között magára talált a város. Európa számos országába szállították a Stéberl András-féle kolbászt, amely 1935-ben aranyérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. Ez volt az egyik gyulai termék, amely a város elmúlt 100 éves történetét meghatározta. A II. világháború után újabb ütés érte a várost. A hagyományosan polgári szellemiségű települést nem tudták elfogadni a kommunisták, ezért a Rákosi-korszakban a megyeszékhely címet büntetésből átvitték Békéscsabára. Az ötvenes években nem fejlesztették a várost, ami mai szemmel nézve végül is pozitív hozadéknak számít, mert nem romboltak, így a belváros megúszta a bontást. Az 50-es évek végén az akkori városvezetők nagyon okos döntése volt, hogy a Várfürdő kialakításával megalapozták a turizmus fejlesztését. Amihez a gyulai vár rekonstrukciójának megkezdése szintén fontos előrelépésnek számított.

Az önkormányzat kft.-ét alapított, amely átvette a gyulai húskombinát összes dolgozóját, a kormánytámogatásból pedig megvásároltuk az épületeket, az eszközöket és a termékjogot. A húskombinát dolgozóival 2013-ban kezdtük el a termelést. Azóta a húsipari vállalat minden éve nyereséges. A cég tavaly több mint 2000 tonna szárazárut értékesített: a kolbászok közül a gyulai kolbász az egyik legismertebb és legnépszerűbb termék Magyarországon. Külföldön Nagy-Britannia a legfontosabb felvevőpiacunk, de a környező országokba is szállítunk feldolgozott termékeket. Hasonlóan szép történet az önkormányzat másik profitorientált kft.-jének a működése is, amely a várfürdőt üzemeli. Az önkormányzat egyik cégéből sem veszi ki a profitot, hanem meghagyjuk fejlesztésekre.

Ilyen fürdő sem Magyarországon, sem Romániában nincs. Ezért is vagyok optimista, mi folyamatosan fejlesztünk. Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek hozzánk a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak.

– A közelgő helyhatósági választáson a negyedik mandátumának megszerzéséért indul. Milyen tervei vannak a következő öt esztendőre?

– Folytatni szeretném a gazdaságfejlesztést, amire nagyon jó alapokat ad, hogy az elmúlt 14 évben újjászerveztük a város gazdasági életét. Gyulán építette fel gyárát az Airbus Helicopters, itt készítik a helikopterek hajtóművéhez szükséges alkatrészeket. Ez rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen ezzel felkerültünk a világ gazdasági térképére. Magas hozzáadott értékű technológiát alkalmaznak, ami magasan képzett dolgozókat igényel. Ez a képzett fiatalok számára kiváló lehetőség Gyulán és a környező településeken egyaránt. Tovább szeretnénk fejleszteni a turizmust, a Várfürdő új fedett termálfürdőt kap. Nagyon fontos mottónk Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik.

Nagyon jók az adottságaink: Magyarország két legtisztább vizű folyója, a Fehér- és a Fekete-Körös Gyula területén lép be Magyarországra. Békés megye erdeinek a fele Gyula közigazgatási területein található. Ezeket az erdőket gyarapítjuk, növeljük, hogy a várost összefüggő zöld gyűrű vegye körbe.