A Gyulai Várfürdő bejárata. Tavaly hatszázezer vendég lépte át a kapuit
Fotó: Rostás Szabolcs
Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a viharsarki város fideszes polgármestere, aki a napokban újságíró-küldöttséget fogadott a május 9–12. között rendezendő XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra beharangozásaként. Az elöljáró a békési város és az önkormányzat erdélyi kapcsolatairól, de a helyi románsággal ápolt kölcsönös megbecsülésről is nyilatkozott lapunknak.
2024. április 26., 18:502024. április 26., 18:50
2024. április 27., 16:122024. április 27., 16:12
– Mozgalmas május vár a Gyulán élőkre és a szép számban idelátogató turistákra. Május elején a Gyulai Virágok Fesztiválja nyitja a nyári fesztiválszezont, utána megszervezik a Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát, majd pár nap szünet után következik a Gyulai Pálinka Fesztivál. Az idei rendezvénysorozat újdonsága, hogy a világ számos országából a román–magyar határ mentén fekvő békési városba érkeznek tanácskozni és szórakozni a tűzoltók. Mennyire örül a zsúfolt májusnak?
– Minden rendezvény nagyon fontos a város életében: egyrészt a helyiek, másrészt az idelátogató vendégek szórakoztatására tervezzük, szervezzük őket. Városunk számára elismerést jelent, hogy a rendszerváltás óta immár harmadik alkalommal a tűzoltók nemzetközi szervezete (IFSO) úgy döntött, hogy Magyarországon rendezi meg a tűzoltók nemzetközi seregszemléjét. Az Önkéntes Tűzoltózenekarok Fennmaradásáért Alapítvány sikeres pályázatával elnyerte a gyulai rendezés jogát. Ezt megelőzően május első hétvégéje a virágoké lesz, amit szórakoztató programok kísérnek: a rendezvény vendégeként a gyulai származású Hevesi Tamás koncertezik nálunk. Május 17–19. között szervezik meg a Gyulai Pálinka Fesztivált, amelyre Erdélyből is szép számmal érkeznek. Ez Magyarország legrégibb, ma is élő pálinkafesztiválja.
Az egyik napon a vár 1566-os török ostromát és elfoglalását mutatják be, a másik nap viszont a keresztény csapatok sikeréről szól, akik 1695-ben visszafoglalták Gyula várát.
– Gyulát elsősorban várfürdőjéről ismerik, amely Erdélyben és a Partiumban is a legnépszerűbb magyarországi fürdőhelynek számít. Tavalyi statisztikájuk szerint hatszázezren látogattak ide, amiből mintegy 120 ezren Romániából érkeztek. Mitől ennyire keresett a Gyulai Várfürdő a határokon túl is?
– Népszerűségének egyik titka, hogy a gyulai Almásy-kastély ősparkjában építették ki, egy arborétum minőségű környezetben, évszázados fák közé. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdő területén folyamatosan építettek újabb létesítményeket, a környéken számos szálloda nyitotta meg kapuit, a rendszerváltás után pedig nagyon sok magán szálláshely létesült.
Nem mindig volt így, a rendszerváltás után, a gazdasági nehézségek hatására visszaesett a gyulai turizmus, amit tovább nehezített, hogy elveszítettük a korábban szép számban érkező jugoszláviai vendégeket a dél-szláv háború miatt. Ebben az időszakban fejlesztések, beruházások sem történtek a fürdőtelepen. Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól érkeztek a rendszerváltás utáni első fürdőfejlesztések, és 2012-ben elnyertünk egy jelentős európai uniós támogatást, amiből megépítettük a fedett élményfürdőt, az Aqua Palotát. Turizmusfejlesztési stratégiánk lényege, hogy erősítsük a vendéglátás négy évszakos jellegét, télen-nyáron sok a fürdővendég. A romániai turisták száma a 2000-es évek elején kezdett növekedni, és 2010 környékétől Erdély és a Partium felől már jelentős vendégforgalmat bonyolítunk.
Kóstoló a gyulai kolbászból
Fotó: Makkay József
– A Gyulai Várfürdőben, de az éttermekben és szállodákban a magyar mellett ,,hivatalos” a román nyelv is. A román vendégekre való tekintettel vált természetessé a kétnyelvűség?
– Gyulán a magyarok mellett a török kiűzése óta jelentős számú román és német közösség él, akikkel kölcsönösen megbecsüljük egymást. A helyi és a környékbeli románságnak óvodája, általános iskolája és gimnáziuma működik, ezek fenntartója a Román Nemzetiségi Önkormányzat, a magyarországi román közösség kulturális autonómiával rendelkezik.
Úgyszintén élénk a kulturális életük is. A Gyulai Várszínházba a romániai magyar színházak mellett román színházakat is meghívnak. Ennek a békés együttélésnek természetes velejárója a többnyelvűség, amely a helyi románság nyelvhasználata mellett kiterjed a városba érkező vendégekre is, sok a románul beszélő alkalmazott.
Görgényi Ernő polgármester a gyulai vár előtt. Tovább fejlesztenék Magyarország legnépszerűbb fürdővárosának a vendéglátását
Fotó: Facebook/Görgényi Ernő Gyula város polgármestere
– Trianon nem csak az elszakított nemzetrészek életét viselte meg, hanem a kelet-magyarországi településekét is. Beleértve Gyulát, amelyet elszakítottak a partiumi régiótól. Mit jelentett a város számára az 1920-as trianoni döntés?
– Gyula kereskedelmi kapcsolatrendszere az évszázadok során Partium és Erdély irányába épült ki. A korabeli feljegyzések szerint a gyulai gazdák Kolozsvárig szállították terményeiket, és a helyi iparosok Aradra dolgoztak, onnan kaptak megrendeléseket. A város agglomerációjához mintegy 30 kistelepülés tartozott, amiből 27 Romániába került. Ez volt a felvevőpiaca a gyulai termékeknek és szolgáltatásoknak.
a két világháború között magára talált a város. Európa számos országába szállították a Stéberl András-féle kolbászt, amely 1935-ben aranyérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. Ez volt az egyik gyulai termék, amely a város elmúlt 100 éves történetét meghatározta. A II. világháború után újabb ütés érte a várost. A hagyományosan polgári szellemiségű települést nem tudták elfogadni a kommunisták, ezért a Rákosi-korszakban a megyeszékhely címet büntetésből átvitték Békéscsabára. Az ötvenes években nem fejlesztették a várost, ami mai szemmel nézve végül is pozitív hozadéknak számít, mert nem romboltak, így a belváros megúszta a bontást. Az 50-es évek végén az akkori városvezetők nagyon okos döntése volt, hogy a Várfürdő kialakításával megalapozták a turizmus fejlesztését. Amihez a gyulai vár rekonstrukciójának megkezdése szintén fontos előrelépésnek számított.
A Várfürdő Polip nevű gyógymedencéje. A reumatikus, mozgásszervi betegségekre javallott gyógyvíz messze földről vonzza a vendégeket
Fotó: Termalfurdo.hu
– Milyen állapotban vette át 2010-ben a város irányítását?
– Gyula nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Bár a turizmus az azt megelőző időszakban fejlődött, a többi gazdasági ágazat nem, és egy harmincezres település csak turizmusból nem tud megélni. A rendszerváltás óta a gyárakat sorra bezárták, 2004-ben a tejporgyárat is, amely a környék legjelentősebb tejipari üzeme volt. Elkeserítő állapotok uralkodtak a városban: a tejipari üzem holland tulajdonosa a berendezéseket elszállította, az épületet lebontották, és a bezúzott törmelékből építették meg a Tesco áruház parkolóját… Hasonló sors várt az 1868-tól létező gyulai húsiparra is: a korábban privatizált húskombinát 2012-ben került felszámolásra.
Az önkormányzat kft.-ét alapított, amely átvette a gyulai húskombinát összes dolgozóját, a kormánytámogatásból pedig megvásároltuk az épületeket, az eszközöket és a termékjogot. A húskombinát dolgozóival 2013-ban kezdtük el a termelést. Azóta a húsipari vállalat minden éve nyereséges. A cég tavaly több mint 2000 tonna szárazárut értékesített: a kolbászok közül a gyulai kolbász az egyik legismertebb és legnépszerűbb termék Magyarországon. Külföldön Nagy-Britannia a legfontosabb felvevőpiacunk, de a környező országokba is szállítunk feldolgozott termékeket. Hasonlóan szép történet az önkormányzat másik profitorientált kft.-jének a működése is, amely a várfürdőt üzemeli. Az önkormányzat egyik cégéből sem veszi ki a profitot, hanem meghagyjuk fejlesztésekre.
A város gasztronómiai nevezetessége a Százáves cukrászda
Fotó: Makkay József
– Partium-szerte sikeres pályázatokon vannak túl a települések, egyre több fürdő épül a határ romániai oldalán. Nem tart attól, hogy elszoknak az erdélyi vendégek Gyulától?
– A mienk nagyon előnyös profillal rendelkező fürdő. Híres gyógyfürdő, amit nem lehet a semmiből kiépíteni. Ez a sajátosság hosszú távon is fontos versenyelőnyt jelent számunkra.
Ilyen fürdő sem Magyarországon, sem Romániában nincs. Ezért is vagyok optimista, mi folyamatosan fejlesztünk. Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek hozzánk a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak.
– A közelgő helyhatósági választáson a negyedik mandátumának megszerzéséért indul. Milyen tervei vannak a következő öt esztendőre?
– Folytatni szeretném a gazdaságfejlesztést, amire nagyon jó alapokat ad, hogy az elmúlt 14 évben újjászerveztük a város gazdasági életét. Gyulán építette fel gyárát az Airbus Helicopters, itt készítik a helikopterek hajtóművéhez szükséges alkatrészeket. Ez rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen ezzel felkerültünk a világ gazdasági térképére. Magas hozzáadott értékű technológiát alkalmaznak, ami magasan képzett dolgozókat igényel. Ez a képzett fiatalok számára kiváló lehetőség Gyulán és a környező településeken egyaránt. Tovább szeretnénk fejleszteni a turizmust, a Várfürdő új fedett termálfürdőt kap. Nagyon fontos mottónk Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik.
Nagyon jók az adottságaink: Magyarország két legtisztább vizű folyója, a Fehér- és a Fekete-Körös Gyula területén lép be Magyarországra. Békés megye erdeinek a fele Gyula közigazgatási területein található. Ezeket az erdőket gyarapítjuk, növeljük, hogy a várost összefüggő zöld gyűrű vegye körbe.
Gyulai látkép. A kelet-magyarországi város megúszta a kommunista hatalom rombolását
Fotó: Makkay József
– Gyakran jár Erdélybe, több testvértelepülés vezetőivel tartja a kapcsolatot. Milyen manapság ez az együttműködés?
– Az egyik testvérvárosunk Arad, velük több közös pályázatot bonyolítottunk. Székelyföldön Kovászna és Csíkszereda a két testvérvárosunk, velük igazán szívélyes kapcsolatot építtettünk ki. Fontosnak tartom, hogy ezek a kapcsolatok nem csak a város vezetői között működnek, hanem intézményi szinten is, például a csíkszeredai és a gyulai vízmű, vagy a gimnáziumok között. Nagy örömömre szolgál, hogy nem csak a politikai, hanem a civil kapcsolatok is remekül működnek az erdélyi, partiumi településekkel.
A világ tűzoltóinak legnagyobb baráti találkozóját, a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát 2024. május 09–12. között rendezik Gyula városában. A „legnyugatibb keleti város” immár harmadik alkalommal nyerte el a rendezés jogát.
A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!