Turisták kincsesbányája: időutazás és kikapcsolódás Magyarország történelmi fürdővárosában, Gyulán

Erős vár

Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavárának megtekintése valóban egyedi élményt kínál: a 600 éves erődítmény bejáratát sólymok „őrzik”, amelyeket testközelből is megismerhetnek az érdeklődők a rendszeresen szervezett solymászbemutatók alkalmával. A történelmi időutazásra jegyet váltókat korhű öltözetben fogadják a tárlatvezetők, akiktől megtudjuk: a vár a gyulai uradalom központja volt, amelyet birtokolt többek között Hunyadi Mátyás és fia, Corvin János is. A 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett Magyarország három legerősebb végvárának egyike volt, 1566-ban került oszmán kézre; a magyar hadtörténetben példátlanul hosszú ideig, 62 napon át tartotta a tizenötszörös túlerővel szemben mindössze 2000 várvédő.

A gyulai vár ma már azt mutatja meg, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. Az enteriőrsor mellett teszi mindezt digitális elemekkel; a palánkfal felépítését bemutató holoprojektorral, egy installációval arról, mit láthatott a 16. századi vár személyzete és egy kisfilmmel, amely a vár 1566-os és 1690-es állapotát jeleníti meg.

Interaktív kastélylátogatás

Idő szűkében ez utóbbit nem kíséreltük meg, inkább átsétáltunk a vártól mindössze néhány száz méterre található Almásy-kastélyhoz, melyről már eljáróban is azt hallottuk, hogy mindenben eltér a ma látogatható, egykori főúri épületektől. Mielőtt ezt személyesen is megtapasztaltuk volna, megtudtuk, hogy az uradalmi főúri rezidencia építése feltehetően 1725-ben kezdődött, majd az idők során, a kor kívánalmainak, stílusirányzatának megfelelően fokozatosan bővítették, átalakították. A kastély Wenckheim Stefánia Mária Almásy Kálmánnal kötött házassága révén került az Almásy-család birtokába.

Különleges abban is, hogy itt nem tilos a tárgyakat megérinteni, de még fotózni is bármit szabad. A kastély állandó kiállításán túl sokszínű programlehetőséggel rendelkezik: többek között gyertyafényes tárlatvezetéssel, szabadulószobával, Gróf Tacskó Dénes segítségével pedig a kisgyermekes családok fedezhetik fel a nemesi lakot. Az egykori kiskastély-szárnyban kialakított látványkonyha pedig a szabadtüzes történelmi főzőfelületek révén nyújt gasztronómiai élményt. Nem véletlen tehát, hogy a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 2018-ban bekerült Európa 40 legjobb múzeuma közé.

Időutazás a 19. századba

A díjaknál maradva, a gyulai Kézműves Cukrászda DCJ Stílusgyakorlat nevű, csokoládés-karamellás-meggyes alkotását választották idén Magyarország tortájának, amelyet nem akármilyen környezetben kóstolhattunk meg: az ország második legrégebbi cukrászdájában. A 19. század elején, copf és empír stílusban épült polgári ház belül klasszicista stílusjegyeket is hordoz, falai díszes festést kaptak, az eredeti biedermeier bútorzat pedig gondoskodik arról, hogy képzeletben a régi kávéházak miliőjében érezzük magunkat.

Az ajtón kilépve nem kell messze mennünk, hogy ismét a 19. századi világba csöppenjünk: mindössze 52 méterre található a Ladics-ház, amely hitelesen és élményszerűen mutatja be a vidéki polgári életet. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példát, addig a polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja.

Gyógyító vizek, felfelé tartó csúszda a fürdővárosban

Gyula jócskán bővelkedik még kulturális látványosságokban, a 21. századi interaktív technikának köszönhetően pedig naphosszat el lehet tölteni egy-egy múzeumban, kiállítótérben. A történelmi fürdőváros adottságait kihasználva azonban a különböző korok után a forró gyógyvízben is elmerültünk. Látogatásunk időzítse kiválónak bizonyult, ugyanis november végén újranyitották a korszerűen felújított Lovarda épületét, ahol elegáns beltéri gyógymedencékkel várják a vendégeket.

A Lovarda épületének pihenőrészéből nyíló, alakját tekintve a polip csápjaira hasonlító medence beltéri és kültéri is egyben. Aki a kültéri fürdőzést választja, az gyönyörű környezetben, örökzöldek árnyékában élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását. Ugyanis az 1959-ben megnyílt Gyulai Várfürdő az Almásy-kastély egykori, 8,5 hektáros természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található, ahol kétszáz éves fák nyúlnak a magasba. A csendes, természetközeli élményen túl népszerűségét növeli az AquaPalota, amely fedett épületében egész évben kiszolgálhatja a családokat, fiatalokat és azokat, akik elsősorban nem a gyógyvíz miatt látogatnak el a fürdőbe. A 2013-ban megnyílt létesítményben számos élményelem –

• sodrófolyosó,
• álló-, és fekvőmasszázsok,
• vízesések,
• buzgárok,
• nyakzuhanyok,
• ugrómedence,
• családi csúszda,
• „fényalagút” testcsúszda,
• a Magyarországon egyedülálló módon felfelé tartó, „fel(l)ejtő” fánkos csúszda – biztosítja szórakozást.

Egy élménydús fürdőzés után minden bizonnyal megéhezünk, s Gyulát sem fedezhetjük fel egy nap alatt, így riportunk második részében azt áruljuk el, hol kóstolhatjuk meg a helyi ízeket, tradicionális termékeket, és hogy milyen szálláslehetőségek kínálkoznak például párok, vagy gyermekfelügyeletet is igénylő családok számára.

korábban írtuk

Nem tart a partiumi-erdélyi konkurenciától a népszerű Gyulai Várfürdő, a város polgármestere értéknek tekinti a többnyelvűséget

Bár az elmúlt tíz évben több fürdő épült a Partiumban, Erdélyben, a romániai vendégek száma nem csökken. Változatlanul nagyon sokan jönnek Gyulára a határ túloldaláról, mert itt valami mást kapnak – jelentette ki a Krónikának Görgényi Ernő polgármester.