A tavalyi rekordmeleg év volt
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt év nemcsak Európában, hanem globálisan is megdöbbentő hőmérsékleti rekordokat hozott. 2024-et elmúlt 80 év legmelegebb éveként jegyezték fel – ennyi időre visszamenőleg állnak rendelkezésünkre részletes meteorológiai adatok. Tavaly az átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg a referenciaidőszakét, és a négy évszak közül kettő abszolút csúcsot döntött.
2025. január 12., 19:362025. január 12., 19:36
Európában a 2024-es év átlaghőmérséklete 10,69 Celsiusfok volt, ami 0,28 fokkal magasabb, mint a korábbi, 2020-ban mért rekord. Tavasszal az átlaghőmérséklet 1,5 fokkal, nyáron pedig 1,54 fokkal haladta meg az 1990–2020-as referenciaidőszak átlagát. A szakértők szerint ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy az éghajlatváltozás hatásai immár megkerülhetetlenek.
Az év során számos hőhullám érte el Európát, amelyek közül több is történelmi magasságokba emelkedett.
Boszniában közel 43 fokot, Litvániában 35 fokot, Lengyelországban pedig több mint 37 fokot mutattak a hőmérők. – olvasható a Hotnews.ro cikkében.
A hőhullámok mellett az évet aszályok, áradások és heves esőzések is jellemezték. Ez a szélsőséges időjárási mintázat nemcsak Európában, hanem világszerte érzékelhetővé vált.
amely túlszárnyalta a 2023 nyarán mért rekordot, ami amúgy egy 2003-as csúcsot döntött meg. A tengerek és óceánok hőmérsékletének növekedése jelentős hatással van az ökoszisztémákra, tovább erősítve az éghajlatváltozás következményeit. Ennek kapcsán arról is jelentek már meg cikkek, hogy a melegebb vizek kedveznek bizonyos baktériumok, például a Vibrio fajok elszaporodásának, amelyek például a sokak által kedvelt osztrigákban felhalmozódhatnak. Ezek a baktériumok súlyos megbetegedéseket okozhatnak az emberekben, különösen, ha az osztrigákat nyersen fogyasztják, így a felmelegedés tulajdonképpen a mediterráneum turizmusára, gasztronómiájára is negatív hatással lehet.
Július 10-én a bolygó felszínének 44 százalékát érintette a hőstressz – amelyet a kutatók „erős” vagy „extrém” kategóriába soroltak. Ez az adat világosan mutatja, hogy a klímaváltozás következményei immár a mindennapok részeivé váltak.
A szakemberek szerint a 2024-es év adatai egyértelmű figyelmeztetést jelentenek: az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak, és minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az éghajlatvédelemre. Csak határozott és azonnali cselekvéssel van esélyünk mérsékelni ezeknek a változásoknak a hatásait, és megóvni a bolygót a jövő generációi számára.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
szóljon hozzá!