A tavalyi rekordmeleg év volt
Fotó: Pinti Attila
Az elmúlt év nemcsak Európában, hanem globálisan is megdöbbentő hőmérsékleti rekordokat hozott. 2024-et elmúlt 80 év legmelegebb éveként jegyezték fel – ennyi időre visszamenőleg állnak rendelkezésünkre részletes meteorológiai adatok. Tavaly az átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg a referenciaidőszakét, és a négy évszak közül kettő abszolút csúcsot döntött.
2025. január 12., 19:362025. január 12., 19:36
Európában a 2024-es év átlaghőmérséklete 10,69 Celsiusfok volt, ami 0,28 fokkal magasabb, mint a korábbi, 2020-ban mért rekord. Tavasszal az átlaghőmérséklet 1,5 fokkal, nyáron pedig 1,54 fokkal haladta meg az 1990–2020-as referenciaidőszak átlagát. A szakértők szerint ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy az éghajlatváltozás hatásai immár megkerülhetetlenek.
Az év során számos hőhullám érte el Európát, amelyek közül több is történelmi magasságokba emelkedett.
Boszniában közel 43 fokot, Litvániában 35 fokot, Lengyelországban pedig több mint 37 fokot mutattak a hőmérők. – olvasható a Hotnews.ro cikkében.
A hőhullámok mellett az évet aszályok, áradások és heves esőzések is jellemezték. Ez a szélsőséges időjárási mintázat nemcsak Európában, hanem világszerte érzékelhetővé vált.
amely túlszárnyalta a 2023 nyarán mért rekordot, ami amúgy egy 2003-as csúcsot döntött meg. A tengerek és óceánok hőmérsékletének növekedése jelentős hatással van az ökoszisztémákra, tovább erősítve az éghajlatváltozás következményeit. Ennek kapcsán arról is jelentek már meg cikkek, hogy a melegebb vizek kedveznek bizonyos baktériumok, például a Vibrio fajok elszaporodásának, amelyek például a sokak által kedvelt osztrigákban felhalmozódhatnak. Ezek a baktériumok súlyos megbetegedéseket okozhatnak az emberekben, különösen, ha az osztrigákat nyersen fogyasztják, így a felmelegedés tulajdonképpen a mediterráneum turizmusára, gasztronómiájára is negatív hatással lehet.
Július 10-én a bolygó felszínének 44 százalékát érintette a hőstressz – amelyet a kutatók „erős” vagy „extrém” kategóriába soroltak. Ez az adat világosan mutatja, hogy a klímaváltozás következményei immár a mindennapok részeivé váltak.
A szakemberek szerint a 2024-es év adatai egyértelmű figyelmeztetést jelentenek: az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak, és minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az éghajlatvédelemre. Csak határozott és azonnali cselekvéssel van esélyünk mérsékelni ezeknek a változásoknak a hatásait, és megóvni a bolygót a jövő generációi számára.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!