Összeöntötték a Magyarok kenyere programban felajánlott búzát a történelmi Magyarország közepén

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni.

– fogalmazott. A házelnök emlékeztetett, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén. Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltoztatás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei.

A múlt héten sikerült megvédeni Magyarország érdekeit Brüsszelben, de a küzdelem folytatódni fog - zárta beszédét.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. Elmondta, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár. „Mégis itt vagyunk” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek. A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is,

mondta. A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni – közölte.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze,

Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki.

Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték – ökumenikus szertartás keretében megáldották. Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.

A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.