Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.
2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57
A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.
És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.
A magyar pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.
Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.
Szerénykedő román pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.
Hívogató
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.
Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!