Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.
2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57
A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.
És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.
A magyar pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.
Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.
Szerénykedő román pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.
Hívogató
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.
Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Minden korábbi eredményét felülmúlta a Kolozsvári Műszaki Egyetem Solis csapata a belgiumi, 24 órás napelemesautó-versenyen. A csapat fejlődéséről, a napelemes autózás lehetőségeiről és a további célokról Németh Raymond, a Solis tapasztalt tagja beszélt.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!