Magyarok, románok Cannes-ban: meglátogattuk a fesztivál izgalmas filmvásárát

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57

A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.

Az épület alsó szintjein, több száz négyzetméteren található a Marché du Film, azaz a világ egyik legnagyobb filmvására, ahol körülbelül 600 standnál, sátorban mutogatják a szakemberek a „portékát”.

És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.

A magyar pavilon •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A magyar pavilon

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Több száz cég van jelen a fesztiválon, a vásáron, és közel kilencven ország, régió filmintézete képviselteti magát az úgynevezett Nemzetközi Faluban.

A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.

Magyarország és Románia is jelen van a fesztiválon.

Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.

Szerénykedő román pavilon •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Szerénykedő román pavilon

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nagyon széles a vásárlók köré, hiszen egy film vetítési jogát lehet egy adott országra, esetleg egész régióra megvenni, néha külön fesztiválvetítésekre, de nagyon nagy pénzek vannak például a repülőgépeken, óceánjárókon történő vetítésben, pontosabban forgalmazásban.

Hívogató •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Hívogató

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.

•  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.

korábban írtuk

MeToo-n innen és túl – elkezdődött a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál
MeToo-n innen és túl – elkezdődött a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál

Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt

Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.

Betilthatja az EU a füstszűrős és az e-cigarettát? – Brüsszel válaszolt
2025. október 16., csütörtök

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair

Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.

Hivatalos: vége a papíros beszállókártyáknak, digitálisra vált a Ryanair
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
2025. október 16., csütörtök

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

2025. október 15., szerda

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban

A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban
2025. október 14., kedd

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?

A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.

Mit rejt a Z generáció filterezett mosolya?
2025. október 14., kedd

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”

Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.

Románia a világ legstresszesebb országa a tanulóvezetők számára, Magyarország is „tiszta ideg”
2025. október 14., kedd

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt

Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.

„Élősúlyban” jelent meg egy sertés a szupermarket előtt
2025. október 13., hétfő

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért

Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.

Új EU-szabályok a biztonságosabb gyerekjátékokért
2025. október 12., vasárnap

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?

Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.

Miért válik trenddé a háztartásbeliség idealizálása politikai, gazdasági instabilitás idején?
2025. október 11., szombat

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?

Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.

Öt spórolási trükk, amivel Erdélyben is próbálkoznak a családok – de működnek-e?