
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.
2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57
A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.
És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.
A magyar pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.
Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.
Szerénykedő román pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.
Hívogató
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.

Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
szóljon hozzá!