Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Nem kell mindjárt luxus jachtokon kötött titkos megállapodásokra gondolni – bár biztos, hogy azok is előfordulnak –: a fesztiválok egyik lényegét a filmvásárok jelentik.
2024. május 18., 09:572024. május 18., 09:57
A híres cannes-i fesztiválpalotának általában az impozáns lépcsőjét, illetve a hatalmas Lumiére-termét szokta a média mutogatni, pedig ezeken a helyszíneken bizonyos értelemben csak a show, a reklám zajlik.
És ha már számok, azt is el kell mondani, hogy világsztárok, több ezer újságíró, filmkritikus ide vagy oda, bizony a cannes-i fesztivál vendégseregének jelentős hányada a filmipar képviselője – producerek, forgalmazók, ügynökök, nemzeti filmintézetek képviselői, vevők és eladók –, idén ezt a számot 15 ezerre becsülik.
A magyar pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A cégek, ügynökségek standjai – mint általában a hasonló vásárokon – falakkal körbevett kis világok, amiket mindenki a maga kénye-kedve szerint rendez be, általában plakátokkal, de van arra is példa, hogy videójátékokkal és csocsóasztallal. Végigsétálva a standok rengetegében, feltűnő az ázsiai cégek dominanciája, na meg az is, hogy hány olyan országból érkeztek, amelyek filmjei szinte soha (egyesek tényleg soha) nem jutnak el a romániai mozikba.
Előbbi filmintézete pavilonnal és standdal is, amelynek falát a friss magyar filmek plakátjai díszítik, így a Lefkovicsék gyászolnak vagy a Semmelweis reklámjai. A pavilonban kiemelt szerep jut a filmarchívumnak, illetve a magyar filmeket népszerűsítő kiadványokba is belelapozhat a kíváncsi, érdeklődő szakember. Külön kiadvány népszerűsíti a magyarországi filmezés lehetőségét – természetesen angol nyelven. Le a kalappal a Magyar Filmintézet előtt, hiszen igencsak látványos és tartalmas, körülbelül hatvan oldalas kiadvány raktak össze, filmtörténeti visszapillantással, a Magyarországon forgatott sikerfilmek felvillantásával, valamint gyakorlatias információkkal, az adózásra, a helyi stúdiókra vonatkozó részletekkel.
Szerénykedő román pavilon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román nemzeti filmintézet, azaz a CNC kissé szerényebben képviselteti magát – talán inkább arra fókuszálnak, hogy a fesztivál programjába két román film is bekerült idén. Mégpedig Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása versenybe száll az Arany Pálma-díjért; Tudor Giurgiu, Tudor D. Popescu és Cristian Pascariu Nasty című filmje pedig a Speciális vetítések szekcióban szerepel. A román pavilonban egyébként eléggé elveszetten nézelődtem, senkit nem találtam a helyszínen, így magam kerestem meg a prospektusok között azt, ami a 2023–2024-es román filmek listáját tartalmazza mindenféle elérhetőségekkel, ha netán jogokat venne az ember.
Hívogató
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Románia látszólag nem a pavilonjára fókuszál, ám elég látványosan hirdeti a romániai filmforgatás lehetőségét: egy nagyméretű, a vásárban kihelyezett plakáton szinte minden fontos információt megjelenítenek, inkább a költségekre, illetve az anyagiakra vonatkozóan, mintsem a lehetőségeket vagy a potenciális forgatási helyszíneket felsorakoztatva.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A filmvásáron – akárcsak egy könyvvásáron – vannak kísérő rendezvények is, amelyek idén kiemelten fókuszálnak a mesterséges intelligenciára, annak felhasználási lehetőségeire.
Meglehetősen szomorkás időben, de cseppet sem szomorkás hangulatban kedden kezdetét vette a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!