MeToo-n innen és túl – elkezdődött a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a megnyitó háziasszonyának, Camille Cottin francia színésznőnek a gondolatai a még mindig, avagy újra aktuális MeToo-mozgalom kapcsán, illetve az idei kiadás nyitófilmje, a sztárkultuszt parodizáló, a világban uralkodó fejetlenségre reflektáló A második felvonás című francia vígjáték.

Az est házigazdájának azon mondatán túl, hogy „az éjszakai szakmai találkozók a nagyhatalmú urak szállodaszobáiban többé már nem tartoznak a cannes-i forgatag szokásaihoz”, inkább a nők előtt hajtott fejet a megnyitó – és nem a negatív dolgokra koncentrált. (Bár tény, hogy Judith Godreche színésznőnek a témában készített Moi aussi (Én is) című 17 perces rövidfilmjét szerdán levetítik a fesztiválon, illetve a téma égetően aktuális, hiszen a Le Monde című francia napilap keddi számában tették közzé azt a petíciót, amelyben több mint száz francia közéleti személyiség átfogó törvényt szorgalmaz a szexuális zaklatások és erőszak elleni fellépés érdekében).

„Új képet adtál nekünk önmagunkról” – fogalmazott méltatásában, könnyeivel küszködve Binoche.

A megnyitó főszereplői egyértelműen a nők voltak, és egyúttal a fesztivál főszereplői is, amit az is jól szemléltet, hogy a hivatalos versenyprogram nemzetközi zsűrijének elnöke idén a feminizmusáról híres Greta Gerwig amerikai rendező, színésznő, akit elsősorban a Barbie és a Lady Bird című filmek alkotójaként szoktak emlegetni. Beszéde azonban nem a nőkre, nem a MeToo-ra, hanem a művészet és a film szeretetére fókuszált. A testület többi tagja: Eva Green és Omar Sy francia színészek, Pierfrancesco Favino olasz színész, Nadine Labaki libanoni rendező, Ebru Ceylan török forgatókönyvíró, valamint a 2018-ban a Bolti tolvajok című filmjéért az Arany Pálma-díjat elnyerő Koreeda Hirokazu japán filmrendező és az Oscar-jelölt A hó társadalma rendezője, a spanyol Juan Antonio Bayona.

A második felvonás című nyitófilm Léa Seydoux, Louis Garrel és Vincent Lindon főszereplésével egy leheletnyit a két évvel ezelőtti Coupez! című nyitófilmet idézte, egyszerre görbe tükröt mutatva és megnevettetve a közönséget.

És talán épp ez volt a fesztivál nyitóeseményének legnagyobb pozitívuma. Hogy miközben a világban, pontosabban a francia sajtóban újra kitört egy valószínűleg további hullámokat generáló „vulkán”,

a filmről, a moziról, megmutatva, hogy a humor, a kreativitás, a megalkotott, megtalált szépség kissé szebbé, jobbá teheti, megértetheti, messzire juttathatja, megismertetheti azt, ami a világban zajlik.