A marosvásárhelyi Bíró László (jobbról az első) is tagja volt annak a csapatnak, amely Romániát képviselte a mészáros-világbajnokságon
Fotó: Măcelari de Elită
A világ legjobb mészárosaival mérkőzött meg március végén Bíró László. A marosvásárhelyi hentes tagja volt annak a csapatnak, amely Romániát képviselte a Párizsban szervezett mészáros-világbajnokságon. Bíró László a francia fővárosban szervezett megmérettetésről, az ott szerzett tapasztalatokról, a mészáros szakma kihívásairól beszélt a Krónikának.
2025. április 08., 08:002025. április 08., 08:00
A francia fővárosban mérkőzött meg a világ legjobb mészárosaival Bíró László. A marosvásárhelyi hentes tagja volt annak az Elit Mészárosok nevű csapatnak, amely Romániát képviselte a Párizsban március 30–31. között rendezett világbajnokságon. A szakácsként dolgozó Bíró László a Krónikának elmondta, hatalmas élmény volt számára részt venni ezen a világversenyen, és büszkeséggel tölti el, hogy a szakma legjobbjaival mérhette össze tudását.
„Azt is láthattuk, hogy teljesen más a kultúrája a mészáros mesterségnek itthon, mint Nyugaton. Nálunk a hentesáru még mindig nagyrészt szalámit, parizert és kolbászt jelent, míg a fejlettebb országokban előállítanak olyan termékeket is, amelyek mondhatni művészetszámba mennek” – számolt be lapunknak a vásárhelyi mészáros.
Bíró László felidézte, tavaly májusban az ország több városában szervezett selejtezőt követően a Petry húskereskedés alkalmazottjaként, egyedüli magyarként jutott be a világversenyen Romániát képviselő hattagú csapatba. A versenyre havonta 2-3 napot készültek Kolozsváron a verseny követelményrendszere alapján. A párizsi világbajnokságon 13 ország vett részt, a romániai csapatnak többek között Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, az Egyesült Államok, Írország, Anglia, Olaszország, Németország, Csehország legjobbjaival kellett megmérkőznie.
Bíró László szerint a versenyek abból a szempontból is jelentősek, hogy megismertetik a mészáros mesterség szépségeit a fiatal korosztállyal
Fotó: Bíró László Archívuma
A több mint harmincéves tapasztalattal rendelkező marosvásárhelyi mészáros elmondta, a versenyzőknek 3,5 óra állt a rendelkezésükre, hogy fél növendékből, fél sertésből, egy egész juhból és négy csirkéből mesterszinten olyan félkész termékeket állítsanak össze, amelyek kiállíthatóak. „Látvány szempontjából szabadon dönthettünk, hogy mit készítünk, a zsűrit és a közönséget is lenyűgözte például a juhszegyből felépített gályahajónk, valamint a marhalábszárból készített hattyúnk. Az alkotásoknak számos kritériumnak kellett megfelelniük, az egész kiállítóasztalunk egy történetet kellett hogy elmeséljen szavak nélkül” – mesélte a marosvásárhelyi hentes.
Az ítészek a kreativitáson kívül pontozták továbbá a tisztaságot, a csapatkohéziót, a munkavédelmi szabályok betartását, valamint arra is figyelniük kellett, hogy a zero waste (nulla hulladék) jegyében minden alapanyagot felhasználjanak, ugyanis ez része volt a kritériumrendszernek.
Bíró László elmondta, noha a romániai csapat nem szerzett érmet a világversenyen, az élményeken túl számos tapasztalattal gazdagodtak, és ha a jövőben lehetősége lenne rá, részt venne hasonló megmérettetéseken. „Egy hentes életében nem mindennap adódik az a lehetőség − főleg Kelet-Európában nem −, hogy világversenyen vegyen részt, és a szakma legjobbjaival találkozzon. Noha több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezem a munka mezején, dolgoztam itthon és külföldön is, a világbajnokságon látottak megerősítettek abban, hogy mindig van mit tanulnom, van hova fejlődnöm. Ez egyfajta kihívás is számomra, ugyanis fontosnak tartom, hogy a rohamosan fejlődő világgal tudjon az ember lépést tartani, és valami újat létrehozni” – fejtette ki Bíró László.
A versenyzőknek 3,5 óra állt rendelkezésükre, hogy növendék-, juh-, sertés- és csirkehúsból elkészítsék termékeiket
Fotó: Măcelari de Elită
A vásárhelyi hentes arról is beszélt, hogy milyen nehézségekkel néz szembe napjainkban a mészáros mesterség Erdélyben. Rámutatott, a szakma a munkafolyamatok szerint különbözteti meg a böllért, mészárost vagy a hentest. „A böllér levágja az állatot, a csontozó mészáros a már levágott állatot dolgozza fel, a hentes pedig késztermékeket, szalámit, kolbászt állít elő. Napjainkban egyre divatosabbá válik az úgynevezett üzleti mészáros szakirány is. Az ő feladata, hogy a megrendelő, ügyfél elképzelései alapján hozzon létre egy terméket. Utóbbiról szólnak a versenyek is, már-már művészetnek számít egy-egy termék, amit a hentesek elkészítenek” – magyarázta Bíró László.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire vonzó a szakma a fiatalok körében, a vásárhelyi szakember elmondta, sajnos az utóbbi években nagyon kevesen választják ezt a szakmát, és azok is, akik a mészáros mesterség mellett döntenek, legtöbb esetben külföldön keresik a boldogulást. Rámutatott, ennek oka nemcsak a magasabb bérezésben keresendő, hanem maga a szakma nagyobb megbecsülésnek örvend a nyugati országokban, mint itthon.
„Talán mi voltunk az utolsó generációk egyike, amelynek tagjai az élelmiszeripari képzés keretében mészárosnak tanulhattak, az elmúlt húsz évben teljesen megszűnt az ez irányú képzés. Míg más országokban az oktatási rendszerben megtalálható a mészárosképzés, nálunk a fiataloknak egyetlen lehetőségük elsajátítani a mesterséget, ha elszerződnek egy céghez, és ott betanítják őket” – fejtette ki Bíró László.
A marosvásárhelyi hentes azt is elmondta, míg korábban a háztáji gazdaságokban is szükség volt a mészáros tudására, mára ez is jelentősen megváltozott. „A falusi ember rendszeresen tartott állatokat, amelyeket levágott és feldolgozott, napjainkban azonban egyre kevesebben foglalkoznak állattartással, így az ünnepek előtti disznó- vagy bárányvágás hagyománya is eltűnőben van nagyon sok településen. Ennek oka nemcsak az állattartásra és -feldolgozásra vonatkozó szigorú uniós szabályozásban rejlik, hanem az új világ más irányba sodorta ezt a tradíciót is” – mondta a vásárhelyi hentes. Rámutatott, a versenyeknek vagy a különféle, a mészáros mesterséghez kapcsolódó rendezvényeknek azért is jelentős a szerepe, mert bemutatják a szakma szépségeit, megismertetik a fiatal generációval a hagyományokat, és így nem évül el az a tudás, ami még néhány évtizede is meghatározta az ember mindennapjait.
Sokan részesítik előnyben a Székelyföldön is a házi húskészítményeket, ezért fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák az egyre inkább háttérbe szoruló mészáros mesterséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!