Gályahajó juhszegyből, hattyú marhalábszárból – Bíró László marosvásárhelyi hentes részt vett a párizsi mészáros-vb-n

„Azt is láthattuk, hogy teljesen más a kultúrája a mészáros mesterségnek itthon, mint Nyugaton. Nálunk a hentesáru még mindig nagyrészt szalámit, parizert és kolbászt jelent, míg a fejlettebb országokban előállítanak olyan termékeket is, amelyek mondhatni művészetszámba mennek” – számolt be lapunknak a vásárhelyi mészáros.

Bíró László felidézte, tavaly májusban az ország több városában szervezett selejtezőt követően a Petry húskereskedés alkalmazottjaként, egyedüli magyarként jutott be a világversenyen Romániát képviselő hattagú csapatba. A versenyre havonta 2-3 napot készültek Kolozsváron a verseny követelményrendszere alapján. A párizsi világbajnokságon 13 ország vett részt, a romániai csapatnak többek között Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, az Egyesült Államok, Írország, Anglia, Olaszország, Németország, Csehország legjobbjaival kellett megmérkőznie.

Bíró László elmondta, noha a romániai csapat nem szerzett érmet a világversenyen, az élményeken túl számos tapasztalattal gazdagodtak, és ha a jövőben lehetősége lenne rá, részt venne hasonló megmérettetéseken. „Egy hentes életében nem mindennap adódik az a lehetőség − főleg Kelet-Európában nem −, hogy világversenyen vegyen részt, és a szakma legjobbjaival találkozzon. Noha több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezem a munka mezején, dolgoztam itthon és külföldön is, a világbajnokságon látottak megerősítettek abban, hogy mindig van mit tanulnom, van hova fejlődnöm. Ez egyfajta kihívás is számomra, ugyanis fontosnak tartom, hogy a rohamosan fejlődő világgal tudjon az ember lépést tartani, és valami újat létrehozni” – fejtette ki Bíró László.

„Talán mi voltunk az utolsó generációk egyike, amelynek tagjai az élelmiszeripari képzés keretében mészárosnak tanulhattak, az elmúlt húsz évben teljesen megszűnt az ez irányú képzés. Míg más országokban az oktatási rendszerben megtalálható a mészárosképzés, nálunk a fiataloknak egyetlen lehetőségük elsajátítani a mesterséget, ha elszerződnek egy céghez, és ott betanítják őket” – fejtette ki Bíró László.

A marosvásárhelyi hentes azt is elmondta, míg korábban a háztáji gazdaságokban is szükség volt a mészáros tudására, mára ez is jelentősen megváltozott. „A falusi ember rendszeresen tartott állatokat, amelyeket levágott és feldolgozott, napjainkban azonban egyre kevesebben foglalkoznak állattartással, így az ünnepek előtti disznó- vagy bárányvágás hagyománya is eltűnőben van nagyon sok településen. Ennek oka nemcsak az állattartásra és -feldolgozásra vonatkozó szigorú uniós szabályozásban rejlik, hanem az új világ más irányba sodorta ezt a tradíciót is” – mondta a vásárhelyi hentes. Rámutatott, a versenyeknek vagy a különféle, a mészáros mesterséghez kapcsolódó rendezvényeknek azért is jelentős a szerepe, mert bemutatják a szakma szépségeit, megismertetik a fiatal generációval a hagyományokat, és így nem évül el az a tudás, ami még néhány évtizede is meghatározta az ember mindennapjait.

korábban írtuk

Fiatalok körében is népszerűsítik a mészáros mesterséget, egyre nagyobb az igény a házi húskészítmények iránt

Sokan részesítik előnyben a Székelyföldön is a házi húskészítményeket, ezért fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák az egyre inkább háttérbe szoruló mészáros mesterséget.