Az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete szervezésében a disznóvágás és a feldolgozás mikéntjét is elsajátíthatták az érdeklődők
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
Sokan részesítik előnyben a Székelyföldön is a házi húskészítményeket, ezért fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák az egyre inkább háttérbe szoruló mészáros mesterséget – mondta el a Krónikának Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök. Az egyesület folytatja Vágólegények elnevezésű, a disznó-, marha-és juhvágásra vonatkozó képzését. Benedek Alpár arra is kitért, az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
2023. november 04., 08:582023. november 04., 08:58
A disznó-, marha- és juhvágás szakszerű mikéntjére, valamint a húsból előállított termékek elkészítésére is képezik az érdeklődőket az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete (UFG) által szervezett, 2021-ben indított program keretében.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A nagy népszerűségnek örvendő, Vágólegények elnevezésű képzés – amelynek célja a mészárosszakma megismertetése – egy év kihagyás után folytatódik. Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök a Krónika megkeresésére elmondta, a hétvégén tartják a képzést az érdeklődőknek a Hargita megyei Kápolnásfaluban, a Vágólegények újratöltve című program keretében a házi szalámi elkészítésének mikéntjét ismerhetik meg az érdeklődők. Amint az esemény felhívásában szerepel,
„Rendezvényünk célja megszólítani a környékbeli érdeklődő fiatalokat, akik fejleszteni szeretnék tudásukat, a résztvevők az oktatás végén gyakorlatba is ültethetik a tanultakat” – áll a felhívásban. Benedek Alpár állattenyésztő mérnök, aki Bukarestben végezte el a mezőgazdasági és állatorvosi egyetem állattenyésztés szakát, elmondta, a Vágólegények programsorozat keretében 2021-ben három rendezvényt szerveztek: külön-külön képzéseken mutatták be a résztvevőknek a sertés, a marha és a juh vágásnak fortélyait.
Elméleti képzést is tartanak a résztvevőknek a Vágólegények elnevezésű képzés keretében
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Az idei képzéssel átmegyünk egy kicsit a feldolgozás színterére, a szalámitöltésről szól a hétvégi program. Az érdeklődők száma stabil, hozzávetőleg 40-50 között mozog. A jelentkezők közt vannak kezdő fiatalok, de gyakorló mészárosok is, akik szeretnek jönni a rendezvényeinkre, mert még ők is újat tanulnak” – ecsetelte Benedek Alpár.
„Az nem mondható, hogy kihalófélben van, viszont egyre kevesebb a gyakorló mészáros, aki pedig űzi a szakmát, az az idősebb generációhoz tartozik. Tehát megszűnt az átmenet, a folytonosság, és ezen szeretnénk segíteni, hogy minél több fiatal sajátíthassa el a gyakorlatot” – mondta Benedek Alpár. Kifejtette, minden rendezvényük kétfordulós felépítésű volt, általában az első napon csak az elmélettel foglalkoznak: egy mészárosmester az elméleti tudnivalókat osztja meg az érdeklődőkkel. A második nap szokott lenni a gyakorlaté. Idén kicsit másként lesz, hiszen nem állatot vágnak, hanem a feldolgozásra összpontosítanak, így már első nap neki is fognak: feltöltik a szalámit, majd szombaton fejezik be a folyamatot a füstöléssel, meg a főzéssel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Mészárosmesterünk Sepsikőröspatakról érkezik, 20 éve gyakorló, tapasztalt szakember, dolgozott profi vágóhidakon és feldolgozásban is, nagy a tudása. Minden rendezvényünknek ő volt a szakmai támogatója, és most is így lesz” – mondta a szervező. Benedek Alpártól azt is megkérdeztük, hogy mivel a disznóvágáshoz és húsfeldolgozáshoz kapcsolódó eljárások, módszerek vidékenként, sőt, olykor településenként és háztartásonként is változóak lehetnek, a képzésen mely településre jellemző eljárásokat tanítanak.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a mostani képzésen nyári szalámit készítenek: füstölt, főzött késztermék lesz, azért választották ezt, mert az a tapasztalat, hogy ha valamelyik gazdálkodó arra kényszerül nyáron, hogy levágja az állatot, akkor majd legyen képes feldolgozni. „Ha mondjuk megsérül az állat, kényszervágást kell végezni, és nyáron nehezebb kivitelezni a tartósítást és feldolgozást. Télen viszonylag egyszerűen lehet nyers termékeket, élelmiszereket készíteni belőle, viszont nyáron csak főzött termékeket lehet házilag előállítani. A képzésen azon van a hangsúly, hogy mindent úgy mutatunk be, hogy bárki meg tudja csinálni háztáji gazdaságban, különleges technológia híján is” – mondta Benedek Alpár.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az állattenyésztő mérnök kérdésünkre arról is beszélt, Székelyföldön az a tendencia, hogy általánosan csökken az állattartó gazdák száma, ez maga után vonja azt is, hogy évről évre valamennyivel kevesebb a disznóvágás, de azért vidéken még szinte minden háznál tartanak legalább egy disznót.
„Az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
Hozzátette, manapság az is gyakori a vidéken élők esetében, hogy bár nem tartanak állatot, van egy stabil gazdálkodó, akit ismernek, tőlük veszik meg a disznót, majd otthon vágják le és dolgozzák fel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A napokban elfogadott új törvény szabályozza a hazai sertéstartást. Az RMDSZ szakemberei által kidolgozott jogszabály bizonyos megkötésekkel továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a háztáji gazdaságokban is lehessen disznót tartani.
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!