A böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszi a zsűri, „a szúrástól az utolsó mozzanatig” (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton. A szervezők a Krónikának elmondták, céljuk az is, hogy ne haljon ki a karácsony előtti disznóvágások régi hagyománya.
2022. december 16., 08:382022. december 16., 08:38
Első ízben szerveznek böllérversenyt szombaton Koltón, ahol hat Máramaros megyei csapat mérheti össze a disznóvágásban és a disznó feldolgozásában szerzett jártasságát. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal szervezi meg a helyi RMDSZ a Nagybányától alig tíz kilométerre található településen, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság 53 százaléka vallotta magát magyarnak.
Pintér Zsolt főszervező, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, olyan rendezvényt szeretnének létrehozni, ahol a szórványvidék magyarlakta települései valamilyen formában közösen részt vesznek.
Noha városon az uniós és az egészségügyi szabályozások nem teszik lehetővé a disznóvágást, a máramarosi kistelepüléseken még erőteljesen él a karácsony előtti időszakban a disznóvágások hagyománya” – mondta Pintér Zsolt. Hozzátette, a böllérverseny helyszínválasztása sem véletlenszerű, ugyanis Koltó, ahol Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia mézesheteit töltötte, Nagybánya mellett van, így a városi magyar közösség könnyen ki tud látogatni az eseményre. A település pedig a megyében egyrészt a múltja miatt, másrészt a nagyon erős magyar közösség miatt jelentős szerepet játszik a hagyományőrzés terén.
A böllérek versenyére magánszemélyekből és civil szervezetek tagjaiból álló csapatok neveztek be – a házigazda Koltóról, de Nagybányáról, Tiszahosszúmezőről és Szinérváraljáról is érkeznek a megmérettetésre.
– mondta el érdeklődésünkre Sebők Zoltán, Koltó alpolgármestere, aki ő maga is foglalkozik disznóvágással. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy megszervezzék ezt a versenyt, mivel a térségben korábban is nagy hagyománya volt a karácsony előtti disznóvágásoknak, és szeretnék, ha a mai fiatalok is megismernék a szokást, és nem évülne el az a tudás, ami évszázadok óta meghatározta a falusi ember mindennapjait, illetve az ünnepre való készülődését.
Fotó: Pinti Attila
Falvakon máig élő hagyomány, hogy a gazda egy éven át növeli az állatot, amit aztán az adventi időszakban a rokonság segítségével hajnalban kezdődő, éjszakába nyúló disznótor keretében feldolgoz.
„Falun még ragaszkodnak ahhoz az emberek, hogy saját maguk tartotta disznót vágjanak, a városiak viszont már kevésbé tartják fontosnak, hogy a helyi gazdáktól vásároljanak, sokan inkább a nagyáruházakból vásárolnak 10–15 kiló húst, ami elegendő az ünnepekre. Ez visszafogta a gazdák klientúráját is, így sokan eladásra már nem tartanak disznót” – mesélte az alpolgármester.
A disznóvágás más erdélyi településekhez hasonlóan Koltón is hajnalban kezdődik.
– részletezte a folyamatot Sebők Zoltán. Hozzátette, „disznóebédre” – ahogy Koltón nevezik – sült húst készítenek, amit puliszkával tálalnak, estére pedig a „disznóvacsorára” disznótoros káposztalevest főznek savanyú káposzta levéből úgynevezett „hulladék húsokkal” és kolbászhúsból készült gombócokkal.
A disznó húsából kolbászt és májas-véres hurkát töltenek, van, aki gömböcöt is készít, de csinálnak disznósajtot és szalonnát is, amelyek később felkerülnek a füstre, a tokaszalonnát megabálják – mondta Sebők Zoltán. A koltói böllérversenyen a disznóvágás teljes folyamatát figyelembe veszik, „a szúrástól az utolsó mozzanatig”, ezenkívül pontozzák az ízeket, a sátrak dekorációját, a csapatmunkát, azt, ahogyan dolgozik a hússal a mészáros. A zsűri tagja lesz Hajdú Zoltán, a Magyarországon „kolbászkirályként” ismert, gyulai húsüzem vezetője, a gyergyószéki Benedek húsüzem igazgatója, valamint Koltóról egy nyugalmazott állatorvos – tette hozzá az alpolgármester. További részletek a máramarosi böllérversenyről a rendezvény Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!