
A múlt nyomában. Zsombolyára is visszatérnek a Temes megyei kisvárosból elvándoroltak leszármazottai
Fotó: Facebook/Timisoara Tour Guide
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
2025. augusztus 16., 18:032025. augusztus 16., 18:03
Családtörténeti túrák: kizárólag a messzire, néha több mint egy évszázaddal ezelőtt elvándoroltak leszármazottai számára szervezett élmények – így hirdeti magát egy temesvári kezdeményezés, amely a soknemzetiségű Bánságot egykoron elhagyók utódaira „szakosodott”.
Alexandra Irimia idegenvezető, a Timișoara Tour Guide nevű kezdeményezés elindítójának új projektje az úgynevezett genealógiára, azaz genetikai családtörténetre épül, és azzal kecsegteti a jelentkezőket, hogy a családfájukon keresztül visszajuthatnak a múltba.
– számolt be a Temesvári Rádió román nyelvű portálja.
A genealógiai túrát kérő turisták külföldről érkeznek, hogy olyan ősök nyomába eredjenek, akik akár egy évszázaddal ezelőtt hagyták el a Bánságot. „Az ilyen túrán részt vevő turisták valójában azoknak a bánságiaknak a leszármazottai – általában unokák, dédunokák, ritkán gyerekek, de előfordul, bár nagyon idősnek kell lenniük –, nemzetiségtől függetlenül, akik az első világháború előtt elhagyták vidékünket. Vannak olyanok is, akik a két világháború közötti időszakban mentek el, és nagyon-nagyon ritkán van alkalmam találkozni azoknak a leszármazottaival, akik a kommunista időszakban menekültek el” – mondja a rádiónak Alexandra Irimia.
Aki szerint valamennyi túra a történelmi dokumentáció és az érzelmek kombinációja. „Volt egy úriember, aki Ausztráliából jött, és azt mondta: »dobost akarok enni, ahogy a nagymamám szokta készíteni«. Elvittem egy cukrászdába, és megevett egy dobost.
– vázolta az ötletgazda. Az idegenvezető elmondása szerint a túrák során elmennek azokra a településekre, ahonnan ezek a családok indultak. Jó esetben azonosítják a család otthonát, de ha nem, akkor legalább a temetőbe elmennek, hiszen gyakran ott nyugszanak nagyszülők, dédszülők. Elmennek a templomba, ahol az ősök összeházasodtak, megkeresztelkedtek.
„Persze mindennek megvan a maga története. Minden úgy van felépítve, hogy miután megkapták a családtörténetüket, elviszem őket, és minden egyes helyen elmondom nekik: »itt a nagyapád és dédapád annak az embernek a szőlőjében dolgozott, itt a családnak azt az ágát házasították, de mivel a partnerek más felekezetűek voltak, nézd, ők is ebben a templomban voltak«.
– ismertette Alexandra Irimia. A Temesvári Rádió beszámolója szerint minden a turisták által hozott információkkal kezdődik: régi fényképek, nevek, dátumok.
„Abból indulok ki, amit ők tudnak, megkérdezem tőlük a legpontosabb adatokat, képeket, régi fotókat. Aztán onnan indulunk tovább. Attól függően, hogy milyen dokumentumok vannak, térképekből, egyházi nyilvántartásokból, onnan kezdünk építkezni. Aztán megpróbálod felépíteni a családfát. És minden egyes generációhoz találsz információkat, például a halál okát, hogy voltak-e korábban házasok, mivel foglalkoztak a szüleik, és valahogy elkezdesz építkezni. A végén mindegyikről írok egy jelentést, ahol az emberek annyi információt kapnak, amennyit én tudtam átadni” – részletezte az idegenvezető.
„Az egyik család elvitt egy téglát az Egyesült Államokba, amit Zsombolyán készítettek, és a vitrinben tartják. Ez teljesen mesés. Szóval azok az apróságok, amelyekről sokan itt nem is tudnak, mennyire fontosak ezeknek az embereknek, akik már nem ott vannak, ahonnan jöttek, de szeretnék, ha ott lennének” – írta le a rádió beszámolója szerint Alexandra Irimia a túrákat. Amelyeken a múlt és a jelen találkozik, és a személyes történelem megelevenedik ott, ahol minden elkezdődött.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
szóljon hozzá!