
A múlt nyomában. Zsombolyára is visszatérnek a Temes megyei kisvárosból elvándoroltak leszármazottai
Fotó: Facebook/Timisoara Tour Guide
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
2025. augusztus 16., 18:032025. augusztus 16., 18:03
Családtörténeti túrák: kizárólag a messzire, néha több mint egy évszázaddal ezelőtt elvándoroltak leszármazottai számára szervezett élmények – így hirdeti magát egy temesvári kezdeményezés, amely a soknemzetiségű Bánságot egykoron elhagyók utódaira „szakosodott”.
Alexandra Irimia idegenvezető, a Timișoara Tour Guide nevű kezdeményezés elindítójának új projektje az úgynevezett genealógiára, azaz genetikai családtörténetre épül, és azzal kecsegteti a jelentkezőket, hogy a családfájukon keresztül visszajuthatnak a múltba.
– számolt be a Temesvári Rádió román nyelvű portálja.
A genealógiai túrát kérő turisták külföldről érkeznek, hogy olyan ősök nyomába eredjenek, akik akár egy évszázaddal ezelőtt hagyták el a Bánságot. „Az ilyen túrán részt vevő turisták valójában azoknak a bánságiaknak a leszármazottai – általában unokák, dédunokák, ritkán gyerekek, de előfordul, bár nagyon idősnek kell lenniük –, nemzetiségtől függetlenül, akik az első világháború előtt elhagyták vidékünket. Vannak olyanok is, akik a két világháború közötti időszakban mentek el, és nagyon-nagyon ritkán van alkalmam találkozni azoknak a leszármazottaival, akik a kommunista időszakban menekültek el” – mondja a rádiónak Alexandra Irimia.
Aki szerint valamennyi túra a történelmi dokumentáció és az érzelmek kombinációja. „Volt egy úriember, aki Ausztráliából jött, és azt mondta: »dobost akarok enni, ahogy a nagymamám szokta készíteni«. Elvittem egy cukrászdába, és megevett egy dobost.
– vázolta az ötletgazda. Az idegenvezető elmondása szerint a túrák során elmennek azokra a településekre, ahonnan ezek a családok indultak. Jó esetben azonosítják a család otthonát, de ha nem, akkor legalább a temetőbe elmennek, hiszen gyakran ott nyugszanak nagyszülők, dédszülők. Elmennek a templomba, ahol az ősök összeházasodtak, megkeresztelkedtek.
„Persze mindennek megvan a maga története. Minden úgy van felépítve, hogy miután megkapták a családtörténetüket, elviszem őket, és minden egyes helyen elmondom nekik: »itt a nagyapád és dédapád annak az embernek a szőlőjében dolgozott, itt a családnak azt az ágát házasították, de mivel a partnerek más felekezetűek voltak, nézd, ők is ebben a templomban voltak«.
– ismertette Alexandra Irimia. A Temesvári Rádió beszámolója szerint minden a turisták által hozott információkkal kezdődik: régi fényképek, nevek, dátumok.
„Abból indulok ki, amit ők tudnak, megkérdezem tőlük a legpontosabb adatokat, képeket, régi fotókat. Aztán onnan indulunk tovább. Attól függően, hogy milyen dokumentumok vannak, térképekből, egyházi nyilvántartásokból, onnan kezdünk építkezni. Aztán megpróbálod felépíteni a családfát. És minden egyes generációhoz találsz információkat, például a halál okát, hogy voltak-e korábban házasok, mivel foglalkoztak a szüleik, és valahogy elkezdesz építkezni. A végén mindegyikről írok egy jelentést, ahol az emberek annyi információt kapnak, amennyit én tudtam átadni” – részletezte az idegenvezető.
„Az egyik család elvitt egy téglát az Egyesült Államokba, amit Zsombolyán készítettek, és a vitrinben tartják. Ez teljesen mesés. Szóval azok az apróságok, amelyekről sokan itt nem is tudnak, mennyire fontosak ezeknek az embereknek, akik már nem ott vannak, ahonnan jöttek, de szeretnék, ha ott lennének” – írta le a rádió beszámolója szerint Alexandra Irimia a túrákat. Amelyeken a múlt és a jelen találkozik, és a személyes történelem megelevenedik ott, ahol minden elkezdődött.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!