Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Klubtermében. A középkori Kolozsvár témája köré szervezett városi séta után a polgáriasodó várossal ismerkedhetett a közönség.
2021. augusztus 19., 21:482021. augusztus 19., 21:48
2021. augusztus 19., 21:522021. augusztus 19., 21:52
A Korzó Egyesület által összeállított kisfilmek virtuálisan kalauzoltak el a 18–19. századi városra jellemző szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek és a városi léthez hozzátartozó divat világában. Az első rövidfilm az ünnepnapok, a város nyújtotta szórakozási lehetőségek és a kolozsvári divat témakörei mentén szerveződött.
A város legismertebb cipészeként megemlítésre került Matusek József, akinek munkáit tizenkét kiállításon díjazták, sőt, egy iparosoknak szervezett bálon még gróf Bánffy Miklós is méltatta.
A korabeli divat másik kiemelkedő figurája Mihális Mimi divattervező, akit Jászai Mari kolozsvári divattervezője és öltöztetőjeként is szokás számon tartani. Divattervezői munkássága mellett aktív állatvédő is volt, szociális érzékenységéről pedig a boltjában elhelyezett persely tanúskodott, amelybe a szegény gyerekek számára gyűjtött.
(szoknya alá illesztett abroncs vagy fémből készült keret – szerk. megj.), amely jelentősen nehezítette a nők szoknyában való, szabad mozgását. Feljegyzések szerint a korabeli ruhák minden idők legszélesebb darabjainak számítottak, egyes ruhaköltemények akár a tíz méter átmérőt is elérhették. A divatot követő kolozsvári hölgyek azonban a grandiózus méretű szoknyákkal járó teher ellenére bevállalták a trendinek számító abroncsot.
Ha már szórakozás és bálok, a film az 1700-as évek végén alapított színház alakulástörténetében is elkalauzolt, elidőzve a fontosabb helyszínek bemutatásánál. A kezdeti színház 1906-ig a Farkas utcai épületben működött, majd a Bocskai téri épületbe költözött, melyben ma a Román Opera működik. Megtudhattuk, hogy az operetteket és különféle előadásokat bemutató színház a farsangi időszakban szervezett báloknak is otthont adott.
A lányok részvétele a tizenhatodik életév betöltéséhez volt kötve, a fiúk esetében a megjelenés a tánctudás feltétele volt. A nők a táncrendet tartalmazó, csuklóra akasztható füzetet is kaptak, amibe beleírhatták azoknak a nevét, akiknek az adott táncot ígérték.
Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
A 19. században nem csak kávéházak, hanem kávémérők is működtek a városban. A már-már intézménynek is nevezhető kávémérők szervesen hozzátartoztak a korabeli városi társadalmi élethez. Abban különbözött a kávéháztól, hogy nem feleltek meg a kávéház működtetéséhez szükséges standardoknak – nem rendelkezett a szükséges területtel, illetve a kávéházak elmaradhatatlan biliárdasztalaival.
Ezen „bűnös” tevékenységek rendszerint az éjszakai kávéházi élet velejárói voltak, nappal többnyire újságot és különböző folyóiratokat olvasni tértek be e helységbe a városlakók.
A város főterét ékesítő New York Szálló kávéházában – mely nagyon népszerű volt a kolozsváriak körében – például a helyi folyóiratok mellett budapesti lapokat is lehetett olvasni. A kávéházi szolgáltatások pedig sörméréssel, vendéglői ellátással és büfével egészültek ki. Megtudtuk, hogy a vendéglői rész üvegtetővel volt ellátva, melyet nyáron meg lehetett nyitni a hűsölni vágyó fogyasztók számára.
Színészek és újságírók vitatkoztak az cigányzenészek által játszott muzsika mellett, és nem ritkán bálok színhelyéül is szolgált a központi lokál.
A második rövidfilm a 19. századi Kolozsvár tudósait mutatta be a teljesség igénye nélkül. A város életében olyan meghatározó személyiségek nevei hangzottak el, akik számottevően járultak hozzá ahhoz a Kolozsvárhoz, amelyet ma ismerünk. Herman Ottó természetkutató, zoológus munkássága például – sok egyéb mellett – már csak a Tudományos Tár és egy tudományos műhely létrehozása szempontjából is említésre méltó.
akinek nevéhez a Növénytani Tanszék létesítése köthető, ezáltal szerezve meg ötven évre az egyetem számára a kertet. A kertben található sziklakert csodájára járó városlakók körében hamar elterjedt a sziklakert divatja. A mai botanikus kert területének 1910-es megvásárlását követően aztán a Mikó-kert számos növényét átköltöztették. Az első sorban tudományos tevékenységéről ismert Brassai Sámuel, az Unitárius Főiskolai Tanszékének vezetése mellett a zenében is jártas volt.
Fotó: Oláh Eszter
A tudós férfiak mellett a női tudományosság is képviseltetett a Korzó Egyesület által összeállított kisfilmben, hiszen
Továbbtanulási szándékukat a város kezdetben nem igazán támogatta, így a felsőoktatásba bekerülő nők úttörőnek számítottak. Az első merész vállalkozó Weisz Margit volt, aki 1897-ben matematika szakon kezdte el felsőfokú tanulmányait. Ezt követően, 1906-ban további három bátor nő iratkozott egyetemre, orvosi és földrajz szakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!