Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Klubtermében. A középkori Kolozsvár témája köré szervezett városi séta után a polgáriasodó várossal ismerkedhetett a közönség.
2021. augusztus 19., 21:482021. augusztus 19., 21:48
2021. augusztus 19., 21:522021. augusztus 19., 21:52
A Korzó Egyesület által összeállított kisfilmek virtuálisan kalauzoltak el a 18–19. századi városra jellemző szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek és a városi léthez hozzátartozó divat világában. Az első rövidfilm az ünnepnapok, a város nyújtotta szórakozási lehetőségek és a kolozsvári divat témakörei mentén szerveződött.
A város legismertebb cipészeként megemlítésre került Matusek József, akinek munkáit tizenkét kiállításon díjazták, sőt, egy iparosoknak szervezett bálon még gróf Bánffy Miklós is méltatta.
A korabeli divat másik kiemelkedő figurája Mihális Mimi divattervező, akit Jászai Mari kolozsvári divattervezője és öltöztetőjeként is szokás számon tartani. Divattervezői munkássága mellett aktív állatvédő is volt, szociális érzékenységéről pedig a boltjában elhelyezett persely tanúskodott, amelybe a szegény gyerekek számára gyűjtött.
(szoknya alá illesztett abroncs vagy fémből készült keret – szerk. megj.), amely jelentősen nehezítette a nők szoknyában való, szabad mozgását. Feljegyzések szerint a korabeli ruhák minden idők legszélesebb darabjainak számítottak, egyes ruhaköltemények akár a tíz méter átmérőt is elérhették. A divatot követő kolozsvári hölgyek azonban a grandiózus méretű szoknyákkal járó teher ellenére bevállalták a trendinek számító abroncsot.
Ha már szórakozás és bálok, a film az 1700-as évek végén alapított színház alakulástörténetében is elkalauzolt, elidőzve a fontosabb helyszínek bemutatásánál. A kezdeti színház 1906-ig a Farkas utcai épületben működött, majd a Bocskai téri épületbe költözött, melyben ma a Román Opera működik. Megtudhattuk, hogy az operetteket és különféle előadásokat bemutató színház a farsangi időszakban szervezett báloknak is otthont adott.
A lányok részvétele a tizenhatodik életév betöltéséhez volt kötve, a fiúk esetében a megjelenés a tánctudás feltétele volt. A nők a táncrendet tartalmazó, csuklóra akasztható füzetet is kaptak, amibe beleírhatták azoknak a nevét, akiknek az adott táncot ígérték.
Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
A 19. században nem csak kávéházak, hanem kávémérők is működtek a városban. A már-már intézménynek is nevezhető kávémérők szervesen hozzátartoztak a korabeli városi társadalmi élethez. Abban különbözött a kávéháztól, hogy nem feleltek meg a kávéház működtetéséhez szükséges standardoknak – nem rendelkezett a szükséges területtel, illetve a kávéházak elmaradhatatlan biliárdasztalaival.
Ezen „bűnös” tevékenységek rendszerint az éjszakai kávéházi élet velejárói voltak, nappal többnyire újságot és különböző folyóiratokat olvasni tértek be e helységbe a városlakók.
A város főterét ékesítő New York Szálló kávéházában – mely nagyon népszerű volt a kolozsváriak körében – például a helyi folyóiratok mellett budapesti lapokat is lehetett olvasni. A kávéházi szolgáltatások pedig sörméréssel, vendéglői ellátással és büfével egészültek ki. Megtudtuk, hogy a vendéglői rész üvegtetővel volt ellátva, melyet nyáron meg lehetett nyitni a hűsölni vágyó fogyasztók számára.
Színészek és újságírók vitatkoztak az cigányzenészek által játszott muzsika mellett, és nem ritkán bálok színhelyéül is szolgált a központi lokál.
A második rövidfilm a 19. századi Kolozsvár tudósait mutatta be a teljesség igénye nélkül. A város életében olyan meghatározó személyiségek nevei hangzottak el, akik számottevően járultak hozzá ahhoz a Kolozsvárhoz, amelyet ma ismerünk. Herman Ottó természetkutató, zoológus munkássága például – sok egyéb mellett – már csak a Tudományos Tár és egy tudományos műhely létrehozása szempontjából is említésre méltó.
akinek nevéhez a Növénytani Tanszék létesítése köthető, ezáltal szerezve meg ötven évre az egyetem számára a kertet. A kertben található sziklakert csodájára járó városlakók körében hamar elterjedt a sziklakert divatja. A mai botanikus kert területének 1910-es megvásárlását követően aztán a Mikó-kert számos növényét átköltöztették. Az első sorban tudományos tevékenységéről ismert Brassai Sámuel, az Unitárius Főiskolai Tanszékének vezetése mellett a zenében is jártas volt.
Fotó: Oláh Eszter
A tudós férfiak mellett a női tudományosság is képviseltetett a Korzó Egyesület által összeállított kisfilmben, hiszen
Továbbtanulási szándékukat a város kezdetben nem igazán támogatta, így a felsőoktatásba bekerülő nők úttörőnek számítottak. Az első merész vállalkozó Weisz Margit volt, aki 1897-ben matematika szakon kezdte el felsőfokú tanulmányait. Ezt követően, 1906-ban további három bátor nő iratkozott egyetemre, orvosi és földrajz szakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!