A táncművészeti szak stúdiója a jövőben színházi előadásoknak és koncerteknek is teret adna
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát. A tánc világnapja alkalmából tartott kolozsvári sajtótájékoztatón az is elhangzott, korszerűsítették a Molnár István Táncstúdiót, amely a jövőben színházi előadásoknak, koncerteknek is helyet adna, valamint bejegyzés alatt áll a táncművészeti szak civil háttérszervezete, a Parádi Katus Egyesület.
2026. április 29., 15:592026. április 29., 15:59
2026. április 29., 16:012026. április 29., 16:01
A mesterképzés indítása jelenti a következő nagy mérföldkövet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári táncművészeti szakának életében. Az intézmény képviselői szerdán, a tánc világnapján tartott sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy a képzés a végleges akkreditáció megszerzésével nemcsak intézményi önállóságot nyert, hanem megteremtette annak lehetőségét is, hogy a következő években magasabb oktatási szinten folytassa az építkezést.
A Melody/Központi Szálló épületében működő Molnár István Táncstúdióban tartott eseményen Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja és Könczei Csongor egyetemi docens, a táncművészeti szak tanulmányi programfelelőse ismertette a képzés eddigi eredményeit és terveit.
Könczei Csongor elmondta, a magiszteri szak indítása egyelőre tervezési fázisban van, az elképzelés szerint a képzés 2028 körül indulhatna, ugyanis az akkreditációs ciklusok ötéves rendje lehetőséget teremt arra, hogy a szak a következő értékelési időszakig újabb intézményi és szakmai szintet érjen el.
Hozzátette, a tervezett kétéves mesterképzés nem az alapképzés egyszerű folytatása lenne, hanem annál magasabb szintű, célzottabb szakmai tudást nyújtana. Mint fogalmazott,
ugyanakkor nem korlátozódna a gyakorlati területre: táncszakírók, kritikusok és kutatók felkészítését is célul tűzi, tekintettel arra, hogy a térségben jelentős hiány mutatkozik az elméleti szakemberekből.
A szak felelőse arra is kitért, hogy a mesterképzést pedagógiai komponenssel kapcsolnák össze. Mint fogalmazott, ez azért lényeges, mert a táncművészeti alapképzésben megszerzett tudás után sokan szeretnének a közoktatásban felsőbb osztályokban is tanítani, ehhez azonban szükség van olyan képzésre, amely a szakmai és módszertani kompetenciákat egyaránt megerősíti.
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Könczei Csongor arról is beszélt, a mesterképzés gondolata azért is időszerű, mert a szak iránt már most szélesebb érdeklődés mutatkozik. A sajtótájékoztatón elhangzott: több olyan tánccal foglalkozó szakember, együttesvezető és pedagógus jelezte igényét a továbbtanulásra, aki ugyan régóta dolgozik a területen, de eddig nem volt lehetősége magyar nyelvű, felsőoktatási keretek között elmélyíteni tudását.
Könczei Csongor arról is beszélt, a képzés szerkezete időközben szintén átalakult: a táncművészeti szak – a romániai művészeti képzések országos szabályozásához igazodva – hároméves alapképzésből négyévessé vált.
„A pluszidőkeret egyik legnagyobb előnye, hogy a végzősök nyugodtabb és alaposabb felkészülési időszakot kapnak. Korábban a záróvizsga-előadás, az elméleti munka és az aktuális tantárgyi követelmények egyszerre nehezedtek a hallgatókra, ami feszített tempót eredményezett. Az új szerkezetben az utolsó félév nagyobb része már a minőségi záróvizsga-felkészülést szolgálhatja, vagyis a hallgatók több időt fordíthatnak saját alkotói munkájuk kidolgozására” – tette hozzá.
balról jobbra: Szenkovics Dezső dékán és Könczei Csongor, a táncművészti szak vezetője a sajtótájékoztatón
Fotó: Deák Szidónia
A sajtótájékoztatón a szak létrejöttének hátteréről is szó esett. Szenkovics Dezső dékán felidézte: az igény eredetileg a hivatásos néptáncegyüttesek részéről érkezett, mivel Romániában hosszú ideig nem volt magyar nyelvű, felsőoktatási szintű táncművészeti képzés. A kezdeményezést az Erdélyi Hagyományok Háza fogta össze, majd több egyeztetés után a Sapientia vállalta fel az intézményi keretek megteremtését. A cél nem egy egyszerű tánciskola létrehozása volt, hanem olyan egyetemi szak indítása, amely művészeti, pedagógiai és elméleti alapokat egyaránt nyújt.
A szakon jelenleg hatodik tanév zajlik.
Jelenleg 36 hallgató jár a képzésre, közülük nyolcan Magyarországról érkeztek. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a lemorzsolódás alacsony: az indulás óta mintegy hét-nyolc hallgató hagyta el a szakot, ami az intézmény értékelése szerint művészeti képzés esetében kedvező aránynak számít.
A képzési kínálat bővítését infrastrukturális fejlesztés is kíséri. A Molnár István Táncstúdió – amely a kolozsvári születésű táncművészről és koreográfusról kapta nevét – korszerű fény- és hangtechnikai eszközökkel gazdagodott. A stúdió fejlesztése egy nagyobb, 2,4 millió eurós egyetemi digitalizációs projekt részeként valósult meg, a PNRR keretében. Ebből mintegy 100 ezer eurót fordítottak a táncstúdió felszerelésére.
A Sapientia táncművészet szakja az egykori Melody szálloda épületében működik
Fotó: Táncművészet szak – Sapientia EMTE/Facebook
Az új technika révén a terem már nem csupán próbákra és oktatásra alkalmas, hanem kisebb színházi előadások, táncszínházi produkciók, vizsgaelőadások vagy akár kamarajellegű koncertek befogadására is. A fejlesztés ugyanakkor még nem zárult le teljesen: a tervek között szerepel a nézőtér kialakítása, valamint a terem teljes elsötétítésének megoldása is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a stúdió valóban professzionális előadótérként működhessen. A technikai fejlesztés az oktatási programra is hatással lesz: a négyéves képzésbe olyan tárgyat is beépítenének, amely a hang- és fénytechnika alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, valamint a hallgatók vizsgaelőadásainak bemutatójának is helyet adna.
A sajtótájékoztató harmadik kiemelt témája a Parádi Katus Egyesület létrehozása volt. A bejegyzés alatt álló civil szervezet a táncművészeti szak szakmai háttérintézményeként működne.
A civil szervezet megyei, helyi önkormányzati és országos alapokhoz is fordulhatna támogatásért, és ezekből workshopokat, szakmai gyakorlatokat, konferenciákat, kiadványokat, viseleteket, eszközbeszerzéseket vagy más művészeti programokat finanszírozhatna. Szenkovics Dezső elmondta, a kolozsvári karon más tudományterületek mögött is működnek hasonló háttérszervezetek, amelyek az egyetemmel partnerségben, átlátható módon segítik a szakmai munkát.
Ebbe az elképzelések szerint az alumni közösséget, vagyis a szak korábbi hallgatóit is bevonnák. A kezdeményezés nem kizárólag néptáncra épülne: a tervek szerint kortárs mozgásművészet, társastánc vagy más táncformák is helyet kaphatnának benne, magyar nyelvű oktatási környezetben.
Az egyesület névadója, Parádi Katus a két világháború közötti Kolozsvár táncéletének fontos, mára kevéssé ismert alakja volt. Dési régi polgári értelmiségi családból származott, tánctanárként és mozdulatművészeti oktatóként működött, és a város főterén vezetett iskolát. Gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek tanított ritmikus tornát, szalontáncot, művészi testképzést, valamint néptáncot is.
Minden jel szerint sikeres a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának három éve indított táncművészet szakja: június 17-én ballagott el a kincses városbeli Farkas utcai templomban tartott ünnepség keretében a 12 hallgató alkotta „úttörő” nemzedék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!