A táncművészeti szak stúdiója a jövőben színházi előadásoknak és koncerteknek is teret adna
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát. A tánc világnapja alkalmából tartott kolozsvári sajtótájékoztatón az is elhangzott, korszerűsítették a Molnár István Táncstúdiót, amely a jövőben színházi előadásoknak, koncerteknek is helyet adna, valamint bejegyzés alatt áll a táncművészeti szak civil háttérszervezete, a Parádi Katus Egyesület.
2026. április 29., 15:592026. április 29., 15:59
2026. április 29., 23:442026. április 29., 23:44
A mesterképzés indítása jelenti a következő nagy mérföldkövet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári táncművészeti szakának életében. Az intézmény képviselői szerdán, a tánc világnapján tartott sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy a képzés a végleges akkreditáció megszerzésével nemcsak intézményi önállóságot nyert, hanem megteremtette annak lehetőségét is, hogy a következő években magasabb oktatási szinten folytassa az építkezést.
A Melody/Központi Szálló épületében működő Molnár István Táncstúdióban tartott eseményen Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja és Könczei Csongor egyetemi docens, a táncművészeti szak tanulmányi programfelelőse ismertette a képzés eddigi eredményeit és terveit.
Könczei Csongor elmondta, a magiszteri szak indítása egyelőre tervezési fázisban van, az elképzelés szerint a képzés 2028 körül indulhatna, ugyanis az akkreditációs ciklusok ötéves rendje lehetőséget teremt arra, hogy a szak a következő értékelési időszakig újabb intézményi és szakmai szintet érjen el.
Hozzátette, a tervezett kétéves mesterképzés nem az alapképzés egyszerű folytatása lenne, hanem annál magasabb szintű, célzottabb szakmai tudást nyújtana. Mint fogalmazott,
ugyanakkor nem korlátozódna a gyakorlati területre: táncszakírók, kritikusok és kutatók felkészítését is célul tűzi, tekintettel arra, hogy a térségben jelentős hiány mutatkozik az elméleti szakemberekből.
A szak felelőse arra is kitért, hogy a mesterképzést pedagógiai komponenssel kapcsolnák össze. Mint fogalmazott, ez azért lényeges, mert a táncművészeti alapképzésben megszerzett tudás után sokan szeretnének a közoktatásban felsőbb osztályokban is tanítani, ehhez azonban szükség van olyan képzésre, amely a szakmai és módszertani kompetenciákat egyaránt megerősíti.
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Könczei Csongor arról is beszélt, a mesterképzés gondolata azért is időszerű, mert a szak iránt már most szélesebb érdeklődés mutatkozik. A sajtótájékoztatón elhangzott: több olyan tánccal foglalkozó szakember, együttesvezető és pedagógus jelezte igényét a továbbtanulásra, aki ugyan régóta dolgozik a területen, de eddig nem volt lehetősége magyar nyelvű, felsőoktatási keretek között elmélyíteni tudását.
Könczei Csongor arról is beszélt, a képzés szerkezete időközben szintén átalakult: a táncművészeti szak – a romániai művészeti képzések országos szabályozásához igazodva – hároméves alapképzésből négyévessé vált.
„A pluszidőkeret egyik legnagyobb előnye, hogy a végzősök nyugodtabb és alaposabb felkészülési időszakot kapnak. Korábban a záróvizsga-előadás, az elméleti munka és az aktuális tantárgyi követelmények egyszerre nehezedtek a hallgatókra, ami feszített tempót eredményezett. Az új szerkezetben az utolsó félév nagyobb része már a minőségi záróvizsga-felkészülést szolgálhatja, vagyis a hallgatók több időt fordíthatnak saját alkotói munkájuk kidolgozására” – tette hozzá.
Szenkovics Dezső dékán és Könczei Csongor, a táncművészti szak vezetője a sajtótájékoztatón
Fotó: Deák Szidónia
A sajtótájékoztatón a szak létrejöttének hátteréről is szó esett. Szenkovics Dezső dékán felidézte: az igény eredetileg a hivatásos néptáncegyüttesek részéről érkezett, mivel Romániában hosszú ideig nem volt magyar nyelvű, felsőoktatási szintű táncművészeti képzés. A kezdeményezést az Erdélyi Hagyományok Háza fogta össze, majd több egyeztetés után a Sapientia vállalta fel az intézményi keretek megteremtését. A cél nem egy egyszerű tánciskola létrehozása volt, hanem olyan egyetemi szak indítása, amely művészeti, pedagógiai és elméleti alapokat egyaránt nyújt.
A szakon jelenleg hatodik tanév zajlik.
Jelenleg 36 hallgató jár a képzésre, közülük nyolcan Magyarországról érkeztek. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a lemorzsolódás alacsony: az indulás óta mintegy hét-nyolc hallgató hagyta el a szakot, ami az intézmény értékelése szerint művészeti képzés esetében kedvező aránynak számít.
A képzési kínálat bővítését infrastrukturális fejlesztés is kíséri. A Molnár István Táncstúdió – amely a kolozsvári születésű táncművészről és koreográfusról kapta nevét – korszerű fény- és hangtechnikai eszközökkel gazdagodott. A stúdió fejlesztése egy nagyobb, 2,4 millió eurós egyetemi digitalizációs projekt részeként valósult meg, a PNRR keretében. Ebből mintegy 100 ezer eurót fordítottak a táncstúdió felszerelésére.
A Sapientia táncművészet szakja az egykori Melody szálloda épületében működik
Fotó: Táncművészet szak – Sapientia EMTE/Facebook
Az új technika révén a terem már nem csupán próbákra és oktatásra alkalmas, hanem kisebb színházi előadások, táncszínházi produkciók, vizsgaelőadások vagy akár kamarajellegű koncertek befogadására is. A fejlesztés ugyanakkor még nem zárult le teljesen: a tervek között szerepel a nézőtér kialakítása, valamint a terem teljes elsötétítésének megoldása is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a stúdió valóban professzionális előadótérként működhessen. A technikai fejlesztés az oktatási programra is hatással lesz: a négyéves képzésbe olyan tárgyat is beépítenének, amely a hang- és fénytechnika alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, valamint a hallgatók vizsgaelőadásainak bemutatójának is helyet adna.
A sajtótájékoztató harmadik kiemelt témája a Parádi Katus Egyesület létrehozása volt. A bejegyzés alatt álló civil szervezet a táncművészeti szak szakmai háttérintézményeként működne.
A civil szervezet megyei, helyi önkormányzati és országos alapokhoz is fordulhatna támogatásért, és ezekből workshopokat, szakmai gyakorlatokat, konferenciákat, kiadványokat, viseleteket, eszközbeszerzéseket vagy más művészeti programokat finanszírozhatna. Szenkovics Dezső elmondta, a kolozsvári karon más tudományterületek mögött is működnek hasonló háttérszervezetek, amelyek az egyetemmel partnerségben, átlátható módon segítik a szakmai munkát.
Ebbe az elképzelések szerint az alumni közösséget, vagyis a szak korábbi hallgatóit is bevonnák. A kezdeményezés nem kizárólag néptáncra épülne: a tervek szerint kortárs mozgásművészet, társastánc vagy más táncformák is helyet kaphatnának benne, magyar nyelvű oktatási környezetben.
Az egyesület névadója, Parádi Katus a két világháború közötti Kolozsvár táncéletének fontos, mára kevéssé ismert alakja volt. Dési régi polgári értelmiségi családból származott, tánctanárként és mozdulatművészeti oktatóként működött, és a város főterén vezetett iskolát. Gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek tanított ritmikus tornát, szalontáncot, művészi testképzést, valamint néptáncot is.
Minden jel szerint sikeres a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának három éve indított táncművészet szakja: június 17-én ballagott el a kincses városbeli Farkas utcai templomban tartott ünnepség keretében a 12 hallgató alkotta „úttörő” nemzedék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!