A táncművészeti szak stúdiója a jövőben színházi előadásoknak és koncerteknek is teret adna
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát. A tánc világnapja alkalmából tartott kolozsvári sajtótájékoztatón az is elhangzott, korszerűsítették a Molnár István Táncstúdiót, amely a jövőben színházi előadásoknak, koncerteknek is helyet adna, valamint bejegyzés alatt áll a táncművészeti szak civil háttérszervezete, a Parádi Katus Egyesület.
2026. április 29., 15:592026. április 29., 15:59
2026. április 29., 23:442026. április 29., 23:44
A mesterképzés indítása jelenti a következő nagy mérföldkövet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári táncművészeti szakának életében. Az intézmény képviselői szerdán, a tánc világnapján tartott sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy a képzés a végleges akkreditáció megszerzésével nemcsak intézményi önállóságot nyert, hanem megteremtette annak lehetőségét is, hogy a következő években magasabb oktatási szinten folytassa az építkezést.
A Melody/Központi Szálló épületében működő Molnár István Táncstúdióban tartott eseményen Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja és Könczei Csongor egyetemi docens, a táncművészeti szak tanulmányi programfelelőse ismertette a képzés eddigi eredményeit és terveit.
Könczei Csongor elmondta, a magiszteri szak indítása egyelőre tervezési fázisban van, az elképzelés szerint a képzés 2028 körül indulhatna, ugyanis az akkreditációs ciklusok ötéves rendje lehetőséget teremt arra, hogy a szak a következő értékelési időszakig újabb intézményi és szakmai szintet érjen el.
Hozzátette, a tervezett kétéves mesterképzés nem az alapképzés egyszerű folytatása lenne, hanem annál magasabb szintű, célzottabb szakmai tudást nyújtana. Mint fogalmazott,
ugyanakkor nem korlátozódna a gyakorlati területre: táncszakírók, kritikusok és kutatók felkészítését is célul tűzi, tekintettel arra, hogy a térségben jelentős hiány mutatkozik az elméleti szakemberekből.
A szak felelőse arra is kitért, hogy a mesterképzést pedagógiai komponenssel kapcsolnák össze. Mint fogalmazott, ez azért lényeges, mert a táncművészeti alapképzésben megszerzett tudás után sokan szeretnének a közoktatásban felsőbb osztályokban is tanítani, ehhez azonban szükség van olyan képzésre, amely a szakmai és módszertani kompetenciákat egyaránt megerősíti.
Fotó: Táncművészet szak - Sapientia EMTE
Könczei Csongor arról is beszélt, a mesterképzés gondolata azért is időszerű, mert a szak iránt már most szélesebb érdeklődés mutatkozik. A sajtótájékoztatón elhangzott: több olyan tánccal foglalkozó szakember, együttesvezető és pedagógus jelezte igényét a továbbtanulásra, aki ugyan régóta dolgozik a területen, de eddig nem volt lehetősége magyar nyelvű, felsőoktatási keretek között elmélyíteni tudását.
Könczei Csongor arról is beszélt, a képzés szerkezete időközben szintén átalakult: a táncművészeti szak – a romániai művészeti képzések országos szabályozásához igazodva – hároméves alapképzésből négyévessé vált.
„A pluszidőkeret egyik legnagyobb előnye, hogy a végzősök nyugodtabb és alaposabb felkészülési időszakot kapnak. Korábban a záróvizsga-előadás, az elméleti munka és az aktuális tantárgyi követelmények egyszerre nehezedtek a hallgatókra, ami feszített tempót eredményezett. Az új szerkezetben az utolsó félév nagyobb része már a minőségi záróvizsga-felkészülést szolgálhatja, vagyis a hallgatók több időt fordíthatnak saját alkotói munkájuk kidolgozására” – tette hozzá.
Szenkovics Dezső dékán és Könczei Csongor, a táncművészti szak vezetője a sajtótájékoztatón
Fotó: Deák Szidónia
A sajtótájékoztatón a szak létrejöttének hátteréről is szó esett. Szenkovics Dezső dékán felidézte: az igény eredetileg a hivatásos néptáncegyüttesek részéről érkezett, mivel Romániában hosszú ideig nem volt magyar nyelvű, felsőoktatási szintű táncművészeti képzés. A kezdeményezést az Erdélyi Hagyományok Háza fogta össze, majd több egyeztetés után a Sapientia vállalta fel az intézményi keretek megteremtését. A cél nem egy egyszerű tánciskola létrehozása volt, hanem olyan egyetemi szak indítása, amely művészeti, pedagógiai és elméleti alapokat egyaránt nyújt.
A szakon jelenleg hatodik tanév zajlik.
Jelenleg 36 hallgató jár a képzésre, közülük nyolcan Magyarországról érkeztek. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a lemorzsolódás alacsony: az indulás óta mintegy hét-nyolc hallgató hagyta el a szakot, ami az intézmény értékelése szerint művészeti képzés esetében kedvező aránynak számít.
A képzési kínálat bővítését infrastrukturális fejlesztés is kíséri. A Molnár István Táncstúdió – amely a kolozsvári születésű táncművészről és koreográfusról kapta nevét – korszerű fény- és hangtechnikai eszközökkel gazdagodott. A stúdió fejlesztése egy nagyobb, 2,4 millió eurós egyetemi digitalizációs projekt részeként valósult meg, a PNRR keretében. Ebből mintegy 100 ezer eurót fordítottak a táncstúdió felszerelésére.
A Sapientia táncművészet szakja az egykori Melody szálloda épületében működik
Fotó: Táncművészet szak – Sapientia EMTE/Facebook
Az új technika révén a terem már nem csupán próbákra és oktatásra alkalmas, hanem kisebb színházi előadások, táncszínházi produkciók, vizsgaelőadások vagy akár kamarajellegű koncertek befogadására is. A fejlesztés ugyanakkor még nem zárult le teljesen: a tervek között szerepel a nézőtér kialakítása, valamint a terem teljes elsötétítésének megoldása is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a stúdió valóban professzionális előadótérként működhessen. A technikai fejlesztés az oktatási programra is hatással lesz: a négyéves képzésbe olyan tárgyat is beépítenének, amely a hang- és fénytechnika alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, valamint a hallgatók vizsgaelőadásainak bemutatójának is helyet adna.
A sajtótájékoztató harmadik kiemelt témája a Parádi Katus Egyesület létrehozása volt. A bejegyzés alatt álló civil szervezet a táncművészeti szak szakmai háttérintézményeként működne.
A civil szervezet megyei, helyi önkormányzati és országos alapokhoz is fordulhatna támogatásért, és ezekből workshopokat, szakmai gyakorlatokat, konferenciákat, kiadványokat, viseleteket, eszközbeszerzéseket vagy más művészeti programokat finanszírozhatna. Szenkovics Dezső elmondta, a kolozsvári karon más tudományterületek mögött is működnek hasonló háttérszervezetek, amelyek az egyetemmel partnerségben, átlátható módon segítik a szakmai munkát.
Ebbe az elképzelések szerint az alumni közösséget, vagyis a szak korábbi hallgatóit is bevonnák. A kezdeményezés nem kizárólag néptáncra épülne: a tervek szerint kortárs mozgásművészet, társastánc vagy más táncformák is helyet kaphatnának benne, magyar nyelvű oktatási környezetben.
Az egyesület névadója, Parádi Katus a két világháború közötti Kolozsvár táncéletének fontos, mára kevéssé ismert alakja volt. Dési régi polgári értelmiségi családból származott, tánctanárként és mozdulatművészeti oktatóként működött, és a város főterén vezetett iskolát. Gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek tanított ritmikus tornát, szalontáncot, művészi testképzést, valamint néptáncot is.
Minden jel szerint sikeres a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának három éve indított táncművészet szakja: június 17-én ballagott el a kincses városbeli Farkas utcai templomban tartott ünnepség keretében a 12 hallgató alkotta „úttörő” nemzedék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Nyílt levélben fordult Toroczkai László, a Mi Hazánk mozgalom elnöke Orbán Anita külügyminiszterhez a nagyváradi premontrei rendház és templom ügyében. A politikus szerint a román hatóságok jogsértő módon próbálják kiszorítani a rendet az épület
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!