
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A járvány előtti világot idézi a franciaországi Cannes-ban 74. alkalommal megrendezett, szombatig tartó filmfesztivál. Noha az eddigi évekből ismert csillogás, a filmsztárok parádés felvonulása most szerényebbre sikerült, a szemlére látogatóknak a filmes élmények mellett „igazi Cannes-ban” lehet részük.
2021. július 15., 18:172021. július 15., 18:17
Nemcsak filmes szakportálok, magazinok és a filmsztárok, valamint a celebek öltözékére összpontosító bulvárlapok foglalkoznak sokat a cannes-i filmfesztivállal, hanem szinte minden sajtóorgánum figyelme a jeles eseményre terelődik ebben az időszakban. Nem meglepő, hisz a franciaországi Cannes-ban 74. alkalommal megrendezett szemle másfél év világjárvány, egy év kimaradás után a sztárvilág egyik első igazi hús-vér eseménye: végre történik valami.
A cannes-i fesztivál az előző években is eltért a legtöbb filmes rendezvénytől, hiszen a maga tíz napjával csak részben szól az Arany Pálmáról és a többi átadott díjról. A filmpremierek, a nemzetközi filmvásár szinte csak apropók a csillogásra a francia Riviéra legdrágább üdülőhelyén, a kaszinók, a luxusszállók, klubok, jachtok világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ha visszatekintünk a fesztivál történetére, a hagyományosan májusban megrendezett esemény a filmes világ nagyjai számára is a szórakozásról szól, Instagram-posztokból, paparazzik fotóiból tudjuk, hogy napközben jachtokon pezsgőzgetve, esténként bulisátrakban töltik az időt.
A hosszas bevezető után következhetne, hogy igen ám, de idén a járványhelyzet miatt Cannes sem az igazi. Ám a valóság nem ezt mutatja. Noha a héten ismét szigorítások bevezetését emlegette a francia kormány a koronavírus delta variánsának terjedése miatt, és azt, hogy az országban igencsak alacsony az oltakozási kedv, a fesztivál „él és virul”. Természetesen a rendezvényre érvényesek bizonyos szabályok: a vetítésekre csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők léphetnek be, illetve beltéren kötelező a maszk viselése,
Ha a történet elején kezdem, érthetőbb lesz, hogy miért is aggódom a fesztivál következményei miatt annak ellenére, hogy leírhatatlanul jó a „visszakapott” szabadság.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szerda este Marseille-be érkeztem, ahol csak az éjszakát töltöttem. A hostelben, ahol megszálltam – közös szobában hét idegennel – senki nem kérdezte, hogy oltott vagyok-e, vagy épp beteg. Éjszakába nyúlóan söröztem a szállás zsúfolt belső teraszán, ahol 40–50 ember iszogatott távolságtartás és maszk nélkül, közülük sokan a fesztiválra jöttek. Reggel már-már örültem, hogy a Cannes-ba tartó vonaton maszkot kell viselni, ám kilépve a vasútállomás előtti térre, újra a szálláshelyhez hasonló, világjárvány előtti életkép fogadott: tömve a teraszok, a kocsmák, a vendéglők. A buszmegállóban, az átjáró előtt mindenki „egymás hegyén-hátán”.
Tömeg, lökdösődés, idegen emberek érintése, lehelete az ember arcán – régen mindez természetesek volt, most kissé ijesztő.
Fél nap kellett, hogy „kilazítsak”, és talán a fesztivál szervezőivel együtt elhitessem magammal, hogy itt nincs járvány, ezt a forgatagot lehet, sőt kell élvezni. A szemle résztvevői – sztárok, filmesek, újságírók, a Három nap Cannes-ban pályázat nyertesei, illetve a fesztivál „barátai” ingyen végeztethetnek a helyszínen tesztet, aminek eredményét a bejáratoknál szigorúan ellenőrzik. Idén a belépés online, QR-kódos jegy felmutatásával történik, így végre kimaradt a cannes-i fesztiválra hírhedten jellemző, akár többórás sorba állás.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Amikor legutóbb három éve részt vettem a szemlén, épp csak kezdték használni az online jegyet, vaskos kinyomtatott programfüzetet, papíralapú térképet adtak a résztvevőknek, és a város számos üzletében nem lehetett bankkártyával fizetni.
Első este két filmet néztem meg. Mindkét vetítésen voltak üres helyek – nem fenntartottak, hanem érdeklődés hiányában ki nem használtak. Pár éve ez elképzelhetetlen volt, de most nem lepődöm meg, mert ez a „Cannes” igenis „csak” arról szól, hogy végre történik valami. Természetesen van filmek iránt érdeklődő réteg, közönség (is), de az csak a fesztivál idején Cannes-be látogatók egy bizonyos százalékát jelenti.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ha eddig a cannes-i filmszemle lényege nem(csak) a díj, vásár, szakmai fogadtatás volt, hanem a megjelenés, csillogás, luxus, akkor idén még csak nem is ezek a fontosak, hanem hogy egyáltalán van „Cannes”. Hogy van mit nézni, van kit fotózni, van hol bulizni, egy kicsit el lehet hinni, hogy vége, hogy elmúlt a világjárvány.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá.
Temesvár nyerte el „A 2026-os év romániai úti célja” nagydíjat a csütörtök este a konstancai Kaszinóban megrendezett országos gálán.
Romániában bekerült 2025 legnézettebb mozifilmjei közé a Hogyan tudnék élni nélküled? – derül ki a bukaresti országos filmközpont (CNC) frissen közzétett statisztikai évkönyvéből.
Román nyelvű dallal lepte meg rajongóit szerda esti bukaresti koncertjén a Metallica – a világ egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb amerikai thrash metal zenekara a kolozsvári Compact rockzenekar Cine ești tu oare című dalát adta elő.
Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Különleges színt hoz az erdélyi zenei palettára az Arrows of God, amely nemcsak zenél, hanem hitet is közvetít. Dalaik személyes megtapasztalásokból születnek, céljuk pedig, hogy bátorítsák a keresztény közösséget és megszólítsák a hit útját keresőket is.
Darázsfajt neveztek el Sir David Attenborough-ról, aki pénteken ünnepli századik születésnapját – jelentette be a londoni Természettudományi Múzeum (NHM).
szóljon hozzá!