A vár újjáépítésével húszéves munka fejeződött be
Fotó: Pinti Attila
Felavatták a romjaiból újjáépített Bethlen–Rákóczi-várat a Bákó megyei Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország egykori keleti határán álló erődítmény a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával újult meg.
2026. május 22., 15:302026. május 22., 15:30
2026. május 23., 19:092026. május 23., 19:09
A Magyar Államvasutak egykori legkeletibb vasúti őrháza felett magasodó, 400 éves vár újjáépítésével az egykoron Csík vármegyéhez, jelenleg a moldvai Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg. Ezzel befejeződött a gyimesbükki „zarándokhely” kiépítése – hangzott el az ünnepségen.
A 400 éves vár újjáépítésével Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg
Fotó: Pinti Attila
Tánczos Barna, az ügyvivő román kormány miniszterelnök-helyettese rámutatott:
Felidézte: míg a korábbi román elöljárók nem nézték jó szemmel a magyar turisták érkezését a településre, jelenleg jó az együttműködés az RMDSZ-es polgármester és a moldvai megye vezetése között. Azt kívánta, hogy
Rámutatott: az évek során a gyimesi csángókban olyan közösséget ismert meg, amelyhez foghatót nehéz találni a Kárpát-medencében. „Az Istenbe vetett hitük, a kitartó munkájuk, az elkötelezettségük, a talpra állási készségük annyira erős a gyimesi csángóknak, hogy székely, magyar példát vehet róluk” – fogalmazott.
Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy a gyimesbükki vár a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe. Az évszázadok alatt „átélt és túlélt, épült és hanyatlott”, és történetébe mostani lakói írnak új fejezetet – mondta az MTI szerint.
„Ez a hely határ volt földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat,
– fogalmazott. Rámutatott: a beruházás megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy érdemes szülőföldjükön maradni, tervezni és jövőt építeni.
Rég várt pillanat. Pénteken felavatták a gyönyörűen felújított Rákóczi-várat
Fotó: Borbély Fanni
Oltean Péter polgármester felidézte, hogy a várat 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem parancsára építették. A múlt században pusztulni kezdett, csak a romjai maradtak. 2008-ban egyre többen vallották azt, hogy újjá kell építeni.
A projekt azután kapott lendületet, hogy a pécsi levéltárban megtalálták az eredeti terveket, de az építkezést hosszú akadályoztatás előzte meg. 2022-ben írták alá a támogatási szerződést a Cseke Attila miniszterhez tartozó Országos Beruházási Társasággal (CNI), és elkezdődött az építkezés.
Közölte: a beruházás értéke 4,7 millió lej, ebből 750 ezer lejt a helyi önkormányzat állt, és magánadományokból is származott 250 ezer lej, amit területrendezésre fordítottak. Cáfolta, hogy a felújítást az Orbán-kormány is támogatta. Az Orbán-kabinet a vártörténeti kiállítás és honlap létrehozására adott pénzt – mondta.
Kiállítótér is várja a várba betérőket
Fotó: Borbély Fanni
azáltal, hogy 2008-ban felújították a vasúti őrhelyét, és befutott a magyar állami címeres mozdony. Az avatóünnepségen 40 ezer ember jelent meg – mondta. „Azóta lett Gyimesbükkből zarándokhely, talán annak is köszönhetően, hogy folytattuk a munkát” – jelentette ki. Hozzátette:
Dolhai István csíkszeredai főkonzul beszédében Gyimesbükköt „szellemi és lelki találkozási pontnak” nevezte, és azt kívánta, hogy a vár „lelki tartóoszlop” legyen, a béke, a méltóság és az örökös megújulás jelképe.
Andreea Negru Bákó megyei prefektus azt hangsúlyozta, hogy az épített örökség megmentése az oktatásba és turizmusba való befektetés is. Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke
Falak helyet erős közösségeket kell építeni – mondta.
Az emelkedett hangulatot a helyi Dani Gergely Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus és a Csíkszentimrei Fúvószenekar műsora tette ünnepélyesebbé.
Látogatókra vár a Rákóczi-vár
Fotó: Pinti Attila
A vár az eredeti tervek szerint, korhű építőanyagokból épült újjá. Alsó szintjén kiállítóterem, az emeleten kávézó és panorámás terasz található. Az interaktív kiállítás az alapítástól az újjáépítésig mutatja be a vár történetét, háromnyelvű honlap is tartozik hozzá.
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!