
A vár újjáépítésével húszéves munka fejeződött be
Fotó: Pinti Attila
Felavatták a romjaiból újjáépített Bethlen–Rákóczi-várat a Bákó megyei Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország egykori keleti határán álló erődítmény a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával újult meg.
2026. május 22., 15:302026. május 22., 15:30
2026. május 23., 19:092026. május 23., 19:09
A Magyar Államvasutak egykori legkeletibb vasúti őrháza felett magasodó, 400 éves vár újjáépítésével az egykoron Csík vármegyéhez, jelenleg a moldvai Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg. Ezzel befejeződött a gyimesbükki „zarándokhely” kiépítése – hangzott el az ünnepségen.
A 400 éves vár újjáépítésével Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg
Fotó: Pinti Attila
Tánczos Barna, az ügyvivő román kormány miniszterelnök-helyettese rámutatott:
Felidézte: míg a korábbi román elöljárók nem nézték jó szemmel a magyar turisták érkezését a településre, jelenleg jó az együttműködés az RMDSZ-es polgármester és a moldvai megye vezetése között. Azt kívánta, hogy
Rámutatott: az évek során a gyimesi csángókban olyan közösséget ismert meg, amelyhez foghatót nehéz találni a Kárpát-medencében. „Az Istenbe vetett hitük, a kitartó munkájuk, az elkötelezettségük, a talpra állási készségük annyira erős a gyimesi csángóknak, hogy székely, magyar példát vehet róluk” – fogalmazott.
Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy a gyimesbükki vár a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe. Az évszázadok alatt „átélt és túlélt, épült és hanyatlott”, és történetébe mostani lakói írnak új fejezetet – mondta az MTI szerint.
„Ez a hely határ volt földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat,
– fogalmazott. Rámutatott: a beruházás megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy érdemes szülőföldjükön maradni, tervezni és jövőt építeni.
Rég várt pillanat. Pénteken felavatták a gyönyörűen felújított Rákóczi-várat
Fotó: Borbély Fanni
Oltean Péter polgármester felidézte, hogy a várat 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem parancsára építették. A múlt században pusztulni kezdett, csak a romjai maradtak. 2008-ban egyre többen vallották azt, hogy újjá kell építeni.
A projekt azután kapott lendületet, hogy a pécsi levéltárban megtalálták az eredeti terveket, de az építkezést hosszú akadályoztatás előzte meg. 2022-ben írták alá a támogatási szerződést a Cseke Attila miniszterhez tartozó Országos Beruházási Társasággal (CNI), és elkezdődött az építkezés.
Közölte: a beruházás értéke 4,7 millió lej, ebből 750 ezer lejt a helyi önkormányzat állt, és magánadományokból is származott 250 ezer lej, amit területrendezésre fordítottak. Cáfolta, hogy a felújítást az Orbán-kormány is támogatta. Az Orbán-kabinet a vártörténeti kiállítás és honlap létrehozására adott pénzt – mondta.
Kiállítótér is várja a várba betérőket
Fotó: Borbély Fanni
azáltal, hogy 2008-ban felújították a vasúti őrhelyét, és befutott a magyar állami címeres mozdony. Az avatóünnepségen 40 ezer ember jelent meg – mondta. „Azóta lett Gyimesbükkből zarándokhely, talán annak is köszönhetően, hogy folytattuk a munkát” – jelentette ki. Hozzátette:
Dolhai István csíkszeredai főkonzul beszédében Gyimesbükköt „szellemi és lelki találkozási pontnak” nevezte, és azt kívánta, hogy a vár „lelki tartóoszlop” legyen, a béke, a méltóság és az örökös megújulás jelképe.
Andreea Negru Bákó megyei prefektus azt hangsúlyozta, hogy az épített örökség megmentése az oktatásba és turizmusba való befektetés is. Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke
Falak helyet erős közösségeket kell építeni – mondta.
Az emelkedett hangulatot a helyi Dani Gergely Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus és a Csíkszentimrei Fúvószenekar műsora tette ünnepélyesebbé.
Látogatókra vár a Rákóczi-vár
Fotó: Pinti Attila
A vár az eredeti tervek szerint, korhű építőanyagokból épült újjá. Alsó szintjén kiállítóterem, az emeleten kávézó és panorámás terasz található. Az interaktív kiállítás az alapítástól az újjáépítésig mutatja be a vár történetét, háromnyelvű honlap is tartozik hozzá.
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták.

Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!