Zenetörténeti „akrobatamutatvánnyal” emlékeztek Janovics Jenőre Kolozsváron

Az előadást követően Bősze Ádám zenetörténész, zenei antikvárius, rádiós műsorvezető, több kulturális rendezvény és zenei közvetítés moderátora. a Krónikának elmondta, az előadás gondolata Deák Andreától, a kolozsvári és a budapesti zsidó kulturális fesztivál főszervezőjétől származott, aki azt javasolta, hogy Janovics Jenő és a némafilmek világa köré szervezzenek egy különleges estét.

„Ez számomra nagyon inspiráló volt, bár korábban ennyire behatóan nem foglalkoztam Janovics Jenővel, de a, a némafilm korszakának zenéje mindig is közel állt hozzám.

Ekkor született meg bennem az ötlet, hogy találjunk egy Janovics-filmet, hívjunk meg egy zongoristát, aki élőben improvizál a vetítéshez, én pedig megpróbálom közben felidézni és újraéleszteni Janovics emlékét” – mesélte a budapesti zenetörténész.

„Emlékszem, amikor Kodály Zoltán a második világháború után a mindenki számára elérhető zenét megpróbálta Magyarországon elterjeszteni, városról városra ment, és kijelölt egy-egy embert, aki egyfajta Kodály-apostol lett, akinek ezt az ügyet kellett mozgatni. Ilyen emberekből egyre kevesebb van. Azt gondolom, hogy nem az az út, ha az ember egyre elaprózottabban próbálja meg azt a kis világot felépíteni, amit magának elképzelt, hanem igenis szükség van olyan széles látókörű, nagy ívben gondolkodó emberekre, mint Janovics” – mutatott rá.

korábban írtuk

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Hozzátette, amikor az előadás előkészületein dolgozott, fokozatosan rajzolódott ki Janovics Jenő alakja – nemcsak a művészé, hanem egy olyan emberé, aki egész életét a kultúra szolgálatába állította.

– mondta. Mint fogalmazott, Janovics azok közé a ritka emberek közé tartozott, akik nem csupán alkottak, hanem közösséget is teremtettek maguk körül. Bár nem tudhatjuk pontosan, milyen volt vele dolgozni, valószínű, hogy az ilyen hőfokon égő, elhivatott emberek mellett nem volt könnyű a mindennapi munka, mégis ma sokkal inkább az ő kulturális és szervezői nagyságára érdemes figyelni.

Bősze Ádám zenetörténész előadását olyan címszavak köré építette, amelyek Janovics életművét és személyiségét egyaránt meghatározták, mint alkalmazkodókészség, elkötelezettség, jövőbelátás, üzleti érzék, rögtönzés, sokoldalúság, kitartás.

Mint mondta, Janovics Jenő életét az alkalmazkodókészség és a kreatív rugalmasság jellemezte. A polgári városok, mint Kolozsvár vagy Budapest, a békeidőkben nyerték el mai arculatukat, és a közönség szórakoztatásának igénye gyorsan változott.

Ugyanakkor nem süllyedt le a mindenkit kiszolgáló közízlés szintjére; hanem elkötelezett célja volt, hogy a nézőket a saját művészetével emelje magasabb szintre, legyen szó színházról vagy filmről.

Bősze Ádám rámutatott, Janovics nem pusztán reagált a kor szórakoztatási igényeire; képes volt előre látni, hogy a mozgókép miként formálhatja a kultúrát és a közönség ízlését. Tudta, hogy a film nemcsak látványos attrakció lehet, hanem eszköz arra, hogy a színház és a komolyabb művészet szélesebb közönséghez jusson el. Ezzel egyszerre teremtett gazdasági előnyt és biztosította, hogy a kulturális értékek ne vesszenek el a populáris szórakozás árnyékában.

Janovics Jenő üzleti érzéke abban mutatkozott meg leginkább, hogy képes volt felismerni a filmben rejlő lehetőségeket és azokat nemzetközi szinten kamatoztatni. Nem elégedett meg azzal, hogy helyben, kis léptékben dolgozzon: koprodukciós lehetőséget kínált a francia Pathé cégnek, biztosítva a színészi anyagot, a helyszínt és a díszleteket, miközben a technikát és a rendezést a partner hozta.

A bevételt Janovics nem csupán személyes gazdagodásra fordította, hanem visszaforgatta új technikákba, filmekbe és a kolozsvári színház színészeinek foglalkoztatásába.

Bősze Ádám elmondta továbbá, Janovics Jenő életét három címszó határozta meg: a rögtönzés, a sokoldalúság és a kitartás.

A rögtönzésben nem csupán a némafilmek zongorakíséreteihez hasonló improvizációt kell látni, hanem azt a lélekjelenlétet és gyors reagálóképességet, amellyel életének végső szakaszában is képes volt túlélni a legveszélyesebb helyzeteket.

Sokoldalúsága abban nyilvánult meg, hogy

• egyszerre tudott menedzselni színházat, filmgyártást, kulturális vállalkozásokat és diplomáciai kihívásokat,
• miközben mindig új irányokat keresett és új műfajokban próbált lehetőséget teremteni – legyen szó ismeretterjesztő filmekről vagy a magyar kultúra nemzetközi bemutatásáról.

Kitartása pedig életének minden szakaszát végigkísérte: a vagyon és a siker csúcsán sem hagyta cserben a színészeit, a társulatát és a város kulturális életét, hanem mindenét kockára téve fenntartotta a kolozsvári színházi és filmes munkát.

korábban írtuk

Zene, történelem, gasztronómia: jubilál a Kolozsvári Zsidó Napok

Immár 10. alkalommal szervezik meg a zsidó kultúrára, zenére, irodalomra, gasztronómiára, történelemre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokat október 25. és 28. között.