
A Kolozsvári Zsidó Napok egyik helyszíne természetesen a Horea úti (Nagy utcai) zsinagóga lesz
Fotó: Kolozsvári Zsidó Hitközség/Facebook
Immár 10. alkalommal szervezik meg a zsidó kultúrára, zenére, irodalomra, gasztronómiára, történelemre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokat október 25. és 28. között. Deák Andrea főszervező a Krónika megkeresésére elmondta, örömükre szolgál, hogy egyre többen érdeklődnek a kulturális rendezvény iránt, amely immár kezdi „kinőni” helyszíneit. Az idei programsorozatba is bakapcsolódnak a zsidó napok állandó fellépői: Nógrádi Gergely főkántor Budapestről, Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész, de Illényi Katica koncertje, valamint egy különleges, Janovics Jenő némafilmjeire összpontosító produkció is szerepel a kínálatban.
2025. október 25., 08:392025. október 25., 08:39
Jubilál az immár 10. alkalommal szervezendő Kolozsvári Zsidó Napok, a zenére, gasztronómiára, történelemre összpontosító eseménysorozat Erdély kulturális fővárosában, a kincses városban sorakoztatja fel a zsidó művészet kincseit, abban a városban, ahol számos kultúra, vallás és tradíció élt együtt az elmúlt századokban.
az esemény pedig idén is nívós kulturális programokat kínál az egyre népesebb közönségnek.
A Horea úti (Nagy utcai) zsinagógába is várják a 10. Kolozsvári Zsidó Napok közönségét
Fotó: Facebook/Csoma Botond
A rendezvényt több helyszínen szervezik az idén is: a Horea úti (Nagy utcai) zsinagógában, a Belvárosi Unitárius templomban, az Evangélikus-Lutheránus templomban, a Bulgakov Kávéházban, a Bánffy Miklós Operastúdióban, valamint szabadtéri sétát is szerveznek a Tordai út 116. számtól, a régi ortodox zsidó temető bejáratától.
„Akárcsak az elmúlt években, a cél most is változatlan: a közösség összefogása határon innen és túl, a magyar zsidó kultúra értékeinek reflektorfénybe helyezése. A közösségeket a közös tapasztalatok megformálása, rögzítése, továbbmondása, vagyis a kultúra teremti meg, tartja össze. Akár Kolozsvárott vagy bárhol máshol a Kárpát-medencében a közös nyelvünk, a közös kultúránk és történelmünk az, ami összeköt bennünket” – fogalmazott a főszervező. Mint kifejtette, a Kolozsvári Zsidó Napok elindításakor, és később is ugyanez volt a rendezvény fő gondolata.
Kezdettől anyaországi és helyi fellépők szerepeltek a rendezvényen, sőt a közönség egy része is Magyarországról érkezett. Tulajdonképpen ez a határtalan kultúra. Egyébként a »határon innen«, »határon túl« kifejezés is érdekes: ha azt vesszük, hogy én Budapesten vagyok, akkor Kolozsvár a határon túl van, de ha Kolozsváron vagyok, akkor meg már Budapest van határon túl” – állapította meg Deák Andrea. Hozzátette, a Kolozsvári Zsidó Napokkal tulajdonképpen a kultúra és közösség szempontjából is megpróbálnak áthidalni, és együtt valami nagyszerűt teremteni.
Illényi Katica hegedűművész is fellép a Kolozsvári Zsidó Napok jubileumi alkalmán
Fotó: Illényi Katica/Facebook
Kérdésünkre a főszervező arról is beszélt, hogy egy év kivételével – amikor a világjárvány megakadályozta a szervezést – minden alkalommal megtartották a rendezvénysorozatot. Az esztendők folyamán közönség és felhozatal tekintetében is gazdagodott az esemény.
Amikor 2015-ben Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa volt, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben dolgoztam, de a MAZSIHISZ-ben (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) is, és közös projektünk volt az ifjúsági fővárossal. Akkor merült fel a rendezvény megszervezésének ötlete, hiszen Kolozsvár története, múltja, kultúrája elválaszthatatlan a magyar zsidó kultúrától – művészet, építészet, irodalom, zene tekintetében is. Kolozsvár azért mégiscsak a régi Magyarország egyik csodálatos, kultúrában gazdag városa volt, és most is az” – fogalmazott a főszervező. Mint visszaemlékezett, az első rendezvény esetén Magyarországról két busznyi érdeklődő érkezett a kincses városba, aztán hamar kiderült, hogy a helyiek is élénken érdeklődnek a zsidó napok iránt.
Egyébként a tavalyi zsidó napok rekordnézettséget döntött” – fejtette ki a főszervező.
Szabadtéri, a város zsidó emlékeit megismertető séta is szerepel a Kolozsvári Zsidó Napok programjában
Fotó: Kolozsvári Zsidó Hitközség/Facebook
Deák Andreától megkérdeztük azt is, hogy a rendezvény eddigi alkalmain kik voltak az ismétlődő, állandónak tekinthető „tartópillérek”. „Állandó fellépőink vannak, akik nélkül nem is tudnám elképzelni a Kolozsvári Zsidó Napokat. Az egyik Laczkó Vass Róbert színművész, aki fellépéseivel mindig jelen volt, Budapestről Nógrádi Gergely főkántor, aztán Sipos Dávid idegenvezető. A zsidó emlékeket körbejáró városnéző séták is állandó tartópillérek, olyannyira, hogy nagyon sokan érdeklődnek iránta. Egyszer meg is kérdezték az utcán a tömeget látva, hogy milyen tüntetés van” – emlékezett vissza a főszervező. Hozzátette, Malek Andrea énekesnő is visszatérő vendége volt az eseménynek, és
„A rendezvénynek művészeti ágak is a tartópillérei: a zene az irodalom, de a gasztronómia és a történelem is fontos helyet kap. Kiemelném az idei programok közül A némafilmek világa In memoriam Janovics Jenő című produkciót: Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész előadását, amely a Kolozsvár kultúrtörténetében nagyon jelentős szerepet játszó film- és színházi rendezőt, Janovicsot állítja középpontba” – ismertette Deák Andrea. A programokra a belépés díjtalan, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját október 25-én, szombaton este 7 órakor tartják a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus templomban, Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzul és Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője köszönti a résztvevőket.
A Kolozsvári Zsidó Napok részletes programja itt található.
Az eseményt a Kolozsvár Társaság, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Határtalan Kultúra program szervezi.
Szép András zongoraművész és Laczkó Vass Róbert színművész idén is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon
Fotó: Kolozsvári Zsidó Hitközség/Facebook

Hatalmas népszerűségnek örvend az immár kilencedik alkalommal megszervezett, a zsidó zenére, művészetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napok. Deák Andrea főszervező a Krónikának elmondta, a vonzerőt mutatja, hogy újabb helyszíneket kell jövőre keresniük.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!