
A Kolozsvári Zsidó Napok keretében emlékeztek Janovics Jenő színházigazgatóra, filmrendezőre
Fotó: Vakarcs Loránd
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész. A budapesti zenetörténész a Krónikának így fogalmazott: napjainkban is nagy szükség van a Janovicshoz hasonló széles látókörű, nagy ívben gondolkodó személyekre, akik tevőlegesen és hatalmas áldozatokat vállalnak a magyar kultúra szolgálatában.
2025. október 31., 14:012025. október 31., 14:01
Anekdotákkal tűzdelt zenés történetként idézte fel Janovics Jenő színházigazgató és filmrendező alakját és a nevével fémjelzett némafilmek világát Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész Kolozsváron. A Kolozsvári Zsidó Napok keretében a Bánffy Operastúdióban megtartott est középpontjában Janovics Jenő, a kolozsvári színházi és filmélet legendás alakja állt:
Az előadást követően Bősze Ádám zenetörténész, zenei antikvárius, rádiós műsorvezető, több kulturális rendezvény és zenei közvetítés moderátora. a Krónikának elmondta, az előadás gondolata Deák Andreától, a kolozsvári és a budapesti zsidó kulturális fesztivál főszervezőjétől származott, aki azt javasolta, hogy Janovics Jenő és a némafilmek világa köré szervezzenek egy különleges estét.
„Ez számomra nagyon inspiráló volt, bár korábban ennyire behatóan nem foglalkoztam Janovics Jenővel, de a, a némafilm korszakának zenéje mindig is közel állt hozzám.
Ekkor született meg bennem az ötlet, hogy találjunk egy Janovics-filmet, hívjunk meg egy zongoristát, aki élőben improvizál a vetítéshez, én pedig megpróbálom közben felidézni és újraéleszteni Janovics emlékét” – mesélte a budapesti zenetörténész.
Bősze Ádám szerint ma is szükség van Janovicshoz hasonló, széles látókörű, nagy ívben gondolkodó személyekre, akik tevőlegesen és hatalmas áldozatokat vállalnak a magyar kultúra szolgálatában
Fotó: Vakarcs Loránd
Sokáig úgy tűnt, hogy Janovics Jenő neve lassan elhalványul a kolozsvári kulturális emlékezetben. Az utóbbi években azonban mintha új fény vetülne alakjára. Kutatók, színházcsinálók és irodalmárok egyaránt felfedezték maguknak az örökségét: új tanulmánykötetek, friss értelmezések és színházi feldolgozások idézik meg a „kolozsvári filmgyár” alapítóját. A kutatók között ott találjuk Kurutz Márton és Zágoni Bálint nevét, akik kötetükben új megvilágításba helyezték Janovics munkásságát; a színházi színtéren pedig ifj. Vidnyánszky Attila rendezése, a Janovics című előadás hívta fel újra a figyelmet az egykori direktorra. Arra a kérdésünkre, hogy zenetörténészként és kultúrtörténeti szempontból, hogyan látja, miért fontos Janovics alakjára emlékezni és emlékeztetni, Bősze Ádám úgy fogalmazott,
„Emlékszem, amikor Kodály Zoltán a második világháború után a mindenki számára elérhető zenét megpróbálta Magyarországon elterjeszteni, városról városra ment, és kijelölt egy-egy embert, aki egyfajta Kodály-apostol lett, akinek ezt az ügyet kellett mozgatni. Ilyen emberekből egyre kevesebb van. Azt gondolom, hogy nem az az út, ha az ember egyre elaprózottabban próbálja meg azt a kis világot felépíteni, amit magának elképzelt, hanem igenis szükség van olyan széles látókörű, nagy ívben gondolkodó emberekre, mint Janovics” – mutatott rá.

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Hozzátette, amikor az előadás előkészületein dolgozott, fokozatosan rajzolódott ki Janovics Jenő alakja – nemcsak a művészé, hanem egy olyan emberé, aki egész életét a kultúra szolgálatába állította.
– mondta. Mint fogalmazott, Janovics azok közé a ritka emberek közé tartozott, akik nem csupán alkottak, hanem közösséget is teremtettek maguk körül. Bár nem tudhatjuk pontosan, milyen volt vele dolgozni, valószínű, hogy az ilyen hőfokon égő, elhivatott emberek mellett nem volt könnyű a mindennapi munka, mégis ma sokkal inkább az ő kulturális és szervezői nagyságára érdemes figyelni.
Palojtay János zongoraművész improvizációkkal kísérte Janovics Az utolsó éjszaka című filmjének jeleneteit
Fotó: Vakarcs Loránd
A telt házas kolozsvári eseményen Bősze Ádám és Palojtay János – ahogyan a zenetörténész nevezte – valóságos „akrobatamutatványt” mutatott be: zongorakísérettel, rögtönzött dallamokkal, Janovics Az utolsó éjszaka című filmjének vetített képein, valamint a kor kultúrafogyasztási szokásait bemutató történeteken és anekdotákon keresztül
Bősze Ádám zenetörténész előadását olyan címszavak köré építette, amelyek Janovics életművét és személyiségét egyaránt meghatározták, mint alkalmazkodókészség, elkötelezettség, jövőbelátás, üzleti érzék, rögtönzés, sokoldalúság, kitartás.
Mint mondta, Janovics Jenő életét az alkalmazkodókészség és a kreatív rugalmasság jellemezte. A polgári városok, mint Kolozsvár vagy Budapest, a békeidőkben nyerték el mai arculatukat, és a közönség szórakoztatásának igénye gyorsan változott.
Ugyanakkor nem süllyedt le a mindenkit kiszolgáló közízlés szintjére; hanem elkötelezett célja volt, hogy a nézőket a saját művészetével emelje magasabb szintre, legyen szó színházról vagy filmről.
Bősze Ádám rámutatott, Janovics nem pusztán reagált a kor szórakoztatási igényeire; képes volt előre látni, hogy a mozgókép miként formálhatja a kultúrát és a közönség ízlését. Tudta, hogy a film nemcsak látványos attrakció lehet, hanem eszköz arra, hogy a színház és a komolyabb művészet szélesebb közönséghez jusson el. Ezzel egyszerre teremtett gazdasági előnyt és biztosította, hogy a kulturális értékek ne vesszenek el a populáris szórakozás árnyékában.
Telt házas közönség várta a népszerű budapesti zenetörténész előadását a Bánffy Operastúdió emeleti termében
Fotó: Vakarcs Loránd
A jövőbe látás képessége lehetővé tette számára, hogy ne csupán rövid távú sikerekre törekedjen, hanem hosszú távon gondolkodjon: hogyan lehet egy város kulturális életét gazdagítani, miként lehet a közönség műveltségét és ízlését folyamatosan emelni, miközben a színházi és filmes vállalkozás fenntartható marad.
Janovics Jenő üzleti érzéke abban mutatkozott meg leginkább, hogy képes volt felismerni a filmben rejlő lehetőségeket és azokat nemzetközi szinten kamatoztatni. Nem elégedett meg azzal, hogy helyben, kis léptékben dolgozzon: koprodukciós lehetőséget kínált a francia Pathé cégnek, biztosítva a színészi anyagot, a helyszínt és a díszleteket, miközben a technikát és a rendezést a partner hozta.
A bevételt Janovics nem csupán személyes gazdagodásra fordította, hanem visszaforgatta új technikákba, filmekbe és a kolozsvári színház színészeinek foglalkoztatásába.
Bősze Ádám elmondta továbbá, Janovics Jenő életét három címszó határozta meg: a rögtönzés, a sokoldalúság és a kitartás.
A rögtönzésben nem csupán a némafilmek zongorakíséreteihez hasonló improvizációt kell látni, hanem azt a lélekjelenlétet és gyors reagálóképességet, amellyel életének végső szakaszában is képes volt túlélni a legveszélyesebb helyzeteket.
Sokoldalúsága abban nyilvánult meg, hogy
Kitartása pedig életének minden szakaszát végigkísérte: a vagyon és a siker csúcsán sem hagyta cserben a színészeit, a társulatát és a város kulturális életét, hanem mindenét kockára téve fenntartotta a kolozsvári színházi és filmes munkát.

Immár 10. alkalommal szervezik meg a zsidó kultúrára, zenére, irodalomra, gasztronómiára, történelemre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokat október 25. és 28. között.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
A Harisnyás Pippi című előadást mutatja be a hétvégén a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
szóljon hozzá!