2011. november 29., 09:112011. november 29., 09:11
A több mint húsz évig készült produkció rendezője elmondta: most már csak azt szeretné elérni, hogy ne csak számítógépen, hanem filmszalagon is elkészüljön a munka. Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született, de a 160 perces alkotáson Jankovics idén végezte el az utolsó simításokat. „Utoljára a londoni színnel készültem el, ez volt a legdrágább, 140 millió forintba került, ezért hagytam a végére.
Tudtam, hogy ez lesz a leghosszabb, és bíztam benne, ha már az összes többit meg tudtam csinálni, talán erre a 28 percre is akad pénz. A színben 1854-től, a londoni világkiállítástól a második világháború utáni korszakig jutunk, egy lázálomszerű jelenbe, amelyben már az én fiatalságom és jelenem is benne van bizonyos értelemben” – mesélte Jankovics Marcell. Utolsó határidőként 2014-et, a Madách-évfordulót tűzte ki maga elé, és mint hangsúlyozta, nagy öröm számára a mostani ősbemutató. „2011 is Madách-év: százötven éve tette le a darabot az asztalra az író. Ez a premier ugyanakkor Szőcs Gézának is köszönhető. Nem kértem, a kulturális államtitkár maga ajánlotta fel a segítséget a befejezéshez.
Ugyanis az európai uniós magyar elnökség végén a film egy angol feliratos DVD-jével akarta megajándékozni a záróünnepség meghívott külföldi vezetőit” – jegyezte meg a Kossuth-díjas rendező. Hozzátette: nagyon sajnálja, hogy a produkció csak számítógépen létezik, ugyanis a filmes változathoz jelenleg csak a régi, rossz minőségű hangfelvétel van meg. Az egész művet zeneileg Mozart Requiemje fogja össze, de mint a 70 éves filmes kifejtette, nem gondolja, hogy ez egyes színekben anakronizmusként hat. „A darab maga is egy álomutazás, és az álmokra jellemző, hogy anakronisztikusak.
Elég régóta foglalkozom álmokkal, könyvet is írok a mese, a film és az álom kapcsolatáról” – jelentette ki az alkotó. Jankovics Marcell elmondta, hogy a filmben Ádám és Lucifer dialógusát hangsúlyos belső monológként ábrázolta, ezért nem mozog a szereplők szája. „Lucifer valójában Ádám része, árnyéka, ez a paradicsomi színben és később a londoni részben is kiderül. Fontos, hogy a néző rájöjjön: Ádám egyben Lucifer is.”
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.