2011. november 29., 09:112011. november 29., 09:11
A több mint húsz évig készült produkció rendezője elmondta: most már csak azt szeretné elérni, hogy ne csak számítógépen, hanem filmszalagon is elkészüljön a munka. Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született, de a 160 perces alkotáson Jankovics idén végezte el az utolsó simításokat. „Utoljára a londoni színnel készültem el, ez volt a legdrágább, 140 millió forintba került, ezért hagytam a végére.
Tudtam, hogy ez lesz a leghosszabb, és bíztam benne, ha már az összes többit meg tudtam csinálni, talán erre a 28 percre is akad pénz. A színben 1854-től, a londoni világkiállítástól a második világháború utáni korszakig jutunk, egy lázálomszerű jelenbe, amelyben már az én fiatalságom és jelenem is benne van bizonyos értelemben” – mesélte Jankovics Marcell. Utolsó határidőként 2014-et, a Madách-évfordulót tűzte ki maga elé, és mint hangsúlyozta, nagy öröm számára a mostani ősbemutató. „2011 is Madách-év: százötven éve tette le a darabot az asztalra az író. Ez a premier ugyanakkor Szőcs Gézának is köszönhető. Nem kértem, a kulturális államtitkár maga ajánlotta fel a segítséget a befejezéshez.
Ugyanis az európai uniós magyar elnökség végén a film egy angol feliratos DVD-jével akarta megajándékozni a záróünnepség meghívott külföldi vezetőit” – jegyezte meg a Kossuth-díjas rendező. Hozzátette: nagyon sajnálja, hogy a produkció csak számítógépen létezik, ugyanis a filmes változathoz jelenleg csak a régi, rossz minőségű hangfelvétel van meg. Az egész művet zeneileg Mozart Requiemje fogja össze, de mint a 70 éves filmes kifejtette, nem gondolja, hogy ez egyes színekben anakronizmusként hat. „A darab maga is egy álomutazás, és az álmokra jellemző, hogy anakronisztikusak.
Elég régóta foglalkozom álmokkal, könyvet is írok a mese, a film és az álom kapcsolatáról” – jelentette ki az alkotó. Jankovics Marcell elmondta, hogy a filmben Ádám és Lucifer dialógusát hangsúlyos belső monológként ábrázolta, ezért nem mozog a szereplők szája. „Lucifer valójában Ádám része, árnyéka, ez a paradicsomi színben és később a londoni részben is kiderül. Fontos, hogy a néző rájöjjön: Ádám egyben Lucifer is.”
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.