Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn a kicsiket is beavatja a kincses város történetének rejtelmeibe
Fotó: Korzo Egyesület/ Facebook
Nemcsak városnéző séták, de egy frissen megjelentetett mesélő térkép segítségével is megismerteti az érdeklődőkkel Kolozsvár épített örökségét, az épületekhez fűződő történeteket a fiatal művészettörténészek által működtetett Korzo Egyesület. Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész a Krónikának elmondta, történetek nélkül csupán kő, tégla és malter az, ami valójában palota, lakóház vagy ahol bolt működött.
2022. július 03., 19:562022. július 03., 19:56
2022. július 03., 19:572022. július 03., 19:57
A 19. század Kolozsvárját ismerteti meg frissen megjelent mesélő térképével a fiatal művészettörténészek által működtett Korzo Egyesület, amely évek óta városnéző sétákkal, kiadványokkal népszerűsíti a kincses város épített örökségét. A most napvilágot látott, összehajtható, zsebben vagy kis táskában is elférő térkép a hajdani kolozsvári boltok világába nyújt betekintést, ahonnan a két évszázada élt emberek a különlegességeket, az ünnepihez szükségeseket szerezték be. A térkép, amelyet Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya művészettörténész állított össze, és kivitelezett, nemsokára elérhető lesz román és angol nyelven is. Amint ismertetőjében szerepel, az érdeklődők, sétálni vágyók egy kapucsínó áráért beszerezhetik a kiadványt a könyvesboltokból.
A város múltjának megismertetését szívügyének tekintő Barazsuly Viktória Adrienn a Krónika megkeresésére elmondta, mindezt azért teszi, mert az épített örökség foglalja magában és örökíti át mindazt, amit közösségként átéltünk az évtizedek, évszázadok, netalán évezredek során:
„De ezek az épületek némák maradnak, ha nem fedezzük fel őket, s ha nem mondjuk el azokat az emberi történeteket, amelyek tulajdonképpen megtöltik őket élettel. Fennmaradásuk kulcsa az, hogy értékként tekintsünk rájuk, belopják magukat a szívünkbe, ehhez pedig nélkülözhetetlenek ezek a történetek” – fogalmazott a fiatal művészettörténész. Arra is kitért, hogy szívügye a város épített örökségéhez fűződő történetek felkutatása és bemutatása, mert ezek nélkül a történetek nélkül csak kő, tégla és malter az, ami valójában palota, lakóház, vagy ahol bolt működött.
– fejtette ki Barazsuly Viktória Adrienn. A térkép segítségével például a Sétatér (Emil Isac) utca 16. szám alatti épületről megtudható, hogy itt nyitotta meg Veress Ferenc az 1850-es évek elején Kolozsvár és Erdély első fényképészeti műtermét, amelyben fiatalok és öregek, munkások és hírességek egyaránt megfordultak, a műterem négy évtizeden keresztül működött.
Matutsek boltja a város napilapjaiban szereplő reklámjában is feltűnik, 12 kiállításon díjazták, de a legnagyobb elismerést 1907. február elején kapta, amikor Királyi Arany Érdemkereszttel jutalmazták. Matutseknek Jászai Mari, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika is a rendszeres vásárlói közé tartozott.
Újvári Dorottya a térkép ismertetőjében rámutatott, a kiadvány elkészítését két éve döntötték el, amikor a koronavírus-járvány miatt nem lehetett nagyobb csoportban találkozni, sétákat szervezni. „Sok nagyobb és kisebb város rendelkezik már hasonló térképekkel, amelyek valamilyen tematika mentén mutatják be az épített örökséget. Mi újra a régi újságokhoz nyúltunk inspirációért: olyan reklámokat kerestünk bennük, amelyek a mai olvasó számára valamiért idegenül, ismeretlenül hatnak. Aztán a reklámok alapján megpróbáltunk rekonstruálni egy-egy boltvezető tevékenységét” – mutatott rá a művészettörténész. A térkép kivitelezését, a vizuális anyagok összegyűjtését Barazsuly Viktória Adrienn végezte. Kifejtette, a térkép segítségével újfajta sétát lehet tenni: egyedül vagy mindenképp kis csoportban, a mesélő személye nélkül, egy darab papírral.
A beválogatott újsághirdetésekkel, a 100–150 éve használt betűkkel, vonalakkal, fényképekkel próbáltuk megragadni a korabeli hangulatot” – mondta el Barazsuly Viktória Adrienn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!