
Demeter András kulturális miniszter (jobbra) a tiltakozó színészeknek jelentette be, hogy visszavonja a vitatott javaslatát
Fotó: Kulturális minisztérium/Facebook
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely az állami színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette: a munkaidő-nyilvántartás rendezetlenségének problémája továbbra is fennáll, ezért más megoldásokat keresnek.
2026. február 10., 18:452026. február 10., 18:45
2026. február 10., 19:292026. február 10., 19:29
A bukaresti kulturális minisztérium nemrég napvilágra került, de már régóta tervezett kezdeményezése azt írta volna elő, hogy az állami színházakban és koncertintézményekben dolgozó művészeknek és alkalmazottaknak naponta, írásban kelljen jelenteniük, pontosan mivel töltötték a munkaidejüket. A tervezet szerint az alkotói munkát is egységes, adminisztratív munkaidő-nyilvántartásba sorolták volna.
A kezdeményezés heves vitát váltott ki a romániai színházi szakmában. Művészek, társulatok és szakmai szervezetek szerint a napi jelentések bevezetése az alkotói folyamat bürokratizálásához vezetne, és „irodai logika” szerint próbálná mérni a színpadi munkát. Ebben a feszült szakmai légkörben jelentette be Demeter András kulturális miniszter, hogy visszavonja a javaslatot, döntéséhez pedig hozzájárult az is, hogy kedden több nagyvárosban tüntetést rendeztek a színművészek, így tiltakozva a munkaidő-nyilvántartás bevezetése ellen.
Végül is nem lehet megoldásokat találni azok aktív részvétele nélkül, akikhez ezek az utasítások szólnak, mert ez erővel nem megy. Ezért úgy döntöttünk: más megoldást keresünk” – nyilatkozta az RMDSZ által delegált miniszter az Agerpres hírügynökségnek.
Demeter András – aki maga is színművész – hozzátette: egyelőre nem gondolkodott azon, milyen konkrét lépések következnek.
– fogalmazott a tárcavezető. A minisztérium később úgy pontosított: a kezdeményezést nem egyszerűen visszavonják, hanem felülvizsgálják, és a bevezetés határidejének elhalasztásáról is tárgyalnak. A tárca hangsúlyozta: a számvevőszék által jelzett, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos problémák továbbra is megoldásra várnak, ezért a szabályozási folyamat nem áll le, csak más formában folytatódik.
Hangsúlyozták, hogy a tervezetet több hónapos előkészítés után egy munkacsoport terjesztette elő, de mivel nem alakult ki szakmai konszenzus, a csoportot bővítik, és új javaslatokat dolgoznak ki a színházi szakma képviselőivel együtt. A tárca célja továbbra is az, hogy olyan megoldást találjanak, amely a pénzügyi ellenőrzési elvárásoknak is megfelel, ugyanakkor figyelembe veszi az alkotói munka sajátosságait.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar és román társulatának tagjai kedden közösen demonstráltak az előadó-művészeti intézmények egységes munkaidő-nyilvántartására vonatkozó szabályzat ellen
Fotó: Haáz Vince
A bejelentés előzménye, hogy a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház színészei kedden tiltakozó akciót szerveztek a minisztérium kezdeményezése ellen, amely a munkaidő napi jelentésekben történő nyilvántartását írta volna elő. A művészek egyúttal Demeter András miniszter lemondását követelték. A projektet a február 3-án kibocsátott, 766-os számú körlevélben ismertették, amely az állami teátrumok és koncertszervező intézmények személyzetének egységes munkaszervezéséről és munkaidő-nyilvántartásáról szól.
„Úgy véljük, ez a projekt megöli a kreativitást a kultúrában, és a művészeket »napi jelentések íróivá«, a művészeti igazgatót vagy a menedzsert pedig mindannyiunk »jelentéstevőjévé« teszi. A művész munkája nem mérhető napi nyolc órában: nemcsak a színpadon zajlik, hanem önmagával is – hajnaltól éjszakáig, az év tíz hónapjában, heti hat napon át, és egyetlen színpadi óra is nehezen számszerűsíthető érzelmi terheléssel jár” – közölték a Nemzeti Színház színészei.
Mint megírtuk, a minisztériumi elképzelés már a bejelentése után jelentős szakmai ellenállást váltott ki. A Román Színházi Szövetség (UNITER) szenátusa nyílt levélben tiltakozott a kezdeményezés ellen, amely a számvevőszék ajánlásai nyomán született, és a színházakban dolgozók munkaidejének egységesítését célozta. A szervezet szerint a tervezet a művészi alkotás bürokratizálását jelenti, mert a minisztérium „a mérhetetlent akarja mérni”:
A vita hátterében az áll, hogy a számvevőszék már 2023 óta szorgalmazza a munkaidő pontos nyilvántartását az állami előadó-művészeti intézményekben. A minisztérium részéről korábban azzal indokolták a szabályozási szándékot, hogy egyes színházakban előfordul: művészek évek óta nem lépnek színpadra, mégis ugyanúgy fizetést kapnak, mint azok, akik heti több mint negyven órát dolgoznak.
A kezdeményezés elleni tiltakozás nemcsak Bukarestben, hanem Kolozsváron és Marosvásárhelyen is utcára vitte a színháziakat.
Az előírások szerint a művészeknek a próbák és előadások mellett az úgynevezett „láthatatlan munkát” – például a szövegtanulást vagy az egyéni felkészülést – is rögzíteniük kellene a napi jelentésekben. A tervezetet előbb harmincnapos tesztidőszakban alkalmazták volna, majd ennek tapasztalatai alapján vezették volna be más intézményekben is.
A tiltakozáson felszólaló színészek szerint a kezdeményezés félreérti az alkotói munka természetét. Henn János színművész úgy fogalmazott: a művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka, hiszen a felkészülés, a lelki ráfordítás és az életmódbeli áldozatok jelentős része láthatatlan a hagyományos munkaidő-kimutatásokban. Szerinte a művészet hatása túlmutat a jogi és adminisztratív kereteken, mert a néző élményében él tovább.
Pál Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója közölte: az intézményben nem vezetik be a rendelkezéseket, mert szerinte több ponton is törvénybe ütköznek
Fotó: Haáz Vince
A színészek azt is hangsúlyozták, hogy a kulturális szféra régóta vár egy átgondolt, sajátosságait figyelembe vevő törvényi szabályozásra, ehelyett azonban most egy merev adminisztratív rendszert próbálnak ráerőltetni az intézményekre. Úgy vélik, a tiltakozás és a szakmai szolidaritás azért fontos, mert a tervezet egyfajta tesztként is értelmezhető arra, mennyire fogadja el a szakma az ilyen jellegű beavatkozásokat.
A Székelyhon beszámolója szerint
Hozzátette, korábban létezett olyan rendszer, amely a munkaidőt és a jövedelmet a mennyiség, a minőség és a szakmai tapasztalat alapján határozta meg, és szerinte inkább ehhez hasonló, a művészi teljesítményt figyelembe vevő megoldásokra lenne szükség.

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!