Tiltakozik az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa az intézményeket érintő bürokrácia ellen
Fotó: UNITER/Facebook
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban megkérdőjelezik a kulturális minisztérium által kidolgozott jelenlegi kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészei és alkalmazottai munkaidejének egységesítését.
2026. február 09., 16:552026. február 09., 16:55
2026. február 09., 17:312026. február 09., 17:31
Az UNITER hétfői nyílt levelében megkérdőjelezi a kulturális minisztérium kezdeményezését, miszerint egységesíteni kell a színházi dolgozók – művészek és más alkalmazottak – munkaidejét. A szaktárca múlt pénteken tette közzé, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán. A minisztérium pénteki közleménye itt található.
Az UNITER szenátusának tagjai hétfői nyilatkozatukban idézik Bertolt Brecht 1926-os színdarabját, az Egy fő az egy fő című darabot, amely megfogalmazásuk szerint „ma fájdalmasan aktuálisnak bizonyul” a színházakat érintő intézkedések miatt.
A közlemény aláírói úgy fogalmaznak, hogy az UNITER megkérdőjelezi a kulturális minisztérium által kidolgozott kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészeinek és alkalmazottainak munkaidejének egységesítését.
„Úgy véljük, hogy a projekt nem más, mint a művészet és a művészek társadalomban betöltött szerepének bürokratizálása, destabilizálása és leértékelése, a művészi alkotás életerejének semlegesítése. A kulturális minisztérium problémája az, hogy mérni akarja a mérhetetlent: a kegyelmi állapotot, a keresést, a kutatást, a kételyt, az érzelmet – olyan állapotokat, amelyek másokkal együtt, együttesen vagy külön-külön kísérik és alátámasztják az alkotást és a művészi interpretációt.
a jelenlegi egységes szervezési és munkaidő-kiemelési intézkedések hozzájárulnak a színpadi művészeti intézmények hiteltelenítéséhez és a művészi munka hibás megértéséhez” – áll a nyílt levélben.
Az aláírók szerint ezek a intézkedések szándékosan megosztják a társadalmat, a művészi munka minősége nem függhet a közvetlen hatékonyság modelljén alapuló számszerűsítéstől, pontosan azért, mert olyan sajátosságokkal és különlegességekkel rendelkezik, amelyek nem illeszthetők be a szokásos szabványosítási paradigmába.
„Az 1800 óra, beleértve a 900 próbát, olyan számok, amelyek a művészi munka konkrét ismeretének hiányát mutatják. Olyan munkáról van szó, amelyben a ténylegesen ledolgozott órákat gyakran nehéz pontos számokkal kifejezni. Ez a megközelítés az elmúlt évek jelentős finanszírozáscsökkentése miatt mélyen erkölcstelen is, az olyan intézményekben, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő eszközzel a előadások megrendezéséhez, egy bizonyos típusú tevékenységek minimális arányának szabályozása cinikus lépés” – áll a közleményben. Mint írják,
„Olyan irányítást követelünk, amely elismeri, hogy a művészet nem redukálható táblázatokra és óraegységekre. Olyan irányítást, amely elismeri a művészet humanisztikus, formáló és szimbolikus értékét, amely nem alávethető az ipari termelés logikájának vagy a mechanikus könyvelés szigorának.
és megérti, hogy a művészi kifejezés a szabadságon, a felelősségen és a hivatáson alapul, nem pedig a gyanakváson, az ellenőrzésen és az adminisztratív korlátozásokon” – szerepel a nyílt levélben.
A nyílt levél aláírói az UNITER szenátusának tagjai:
A munkaidő-nyilvántartás bevezetését az előadásokat szervező állami intézményekben már 2023 óta szorgalmazza a számvevőszék.
A G4Media portál szerint a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színház alkalmazottai kedd délután a főváros központjában található intézmény elé vonulnak tiltakozni az ellen, hogy a szaktárca munkaidő-nyilvántartást követel tőlük.
A kulturális minisztérium múlt pénteki közleményében arról írt, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!