
Tiltakozik az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa az intézményeket érintő bürokrácia ellen
Fotó: UNITER/Facebook
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban megkérdőjelezik a kulturális minisztérium által kidolgozott jelenlegi kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészei és alkalmazottai munkaidejének egységesítését.
2026. február 09., 16:552026. február 09., 16:55
2026. február 09., 17:312026. február 09., 17:31
Az UNITER hétfői nyílt levelében megkérdőjelezi a kulturális minisztérium kezdeményezését, miszerint egységesíteni kell a színházi dolgozók – művészek és más alkalmazottak – munkaidejét. A szaktárca múlt pénteken tette közzé, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán. A minisztérium pénteki közleménye itt található.
Az UNITER szenátusának tagjai hétfői nyilatkozatukban idézik Bertolt Brecht 1926-os színdarabját, az Egy fő az egy fő című darabot, amely megfogalmazásuk szerint „ma fájdalmasan aktuálisnak bizonyul” a színházakat érintő intézkedések miatt.
A közlemény aláírói úgy fogalmaznak, hogy az UNITER megkérdőjelezi a kulturális minisztérium által kidolgozott kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészeinek és alkalmazottainak munkaidejének egységesítését.
„Úgy véljük, hogy a projekt nem más, mint a művészet és a művészek társadalomban betöltött szerepének bürokratizálása, destabilizálása és leértékelése, a művészi alkotás életerejének semlegesítése. A kulturális minisztérium problémája az, hogy mérni akarja a mérhetetlent: a kegyelmi állapotot, a keresést, a kutatást, a kételyt, az érzelmet – olyan állapotokat, amelyek másokkal együtt, együttesen vagy külön-külön kísérik és alátámasztják az alkotást és a művészi interpretációt.
a jelenlegi egységes szervezési és munkaidő-kiemelési intézkedések hozzájárulnak a színpadi művészeti intézmények hiteltelenítéséhez és a művészi munka hibás megértéséhez” – áll a nyílt levélben.
Az aláírók szerint ezek a intézkedések szándékosan megosztják a társadalmat, a művészi munka minősége nem függhet a közvetlen hatékonyság modelljén alapuló számszerűsítéstől, pontosan azért, mert olyan sajátosságokkal és különlegességekkel rendelkezik, amelyek nem illeszthetők be a szokásos szabványosítási paradigmába.
„Az 1800 óra, beleértve a 900 próbát, olyan számok, amelyek a művészi munka konkrét ismeretének hiányát mutatják. Olyan munkáról van szó, amelyben a ténylegesen ledolgozott órákat gyakran nehéz pontos számokkal kifejezni. Ez a megközelítés az elmúlt évek jelentős finanszírozáscsökkentése miatt mélyen erkölcstelen is, az olyan intézményekben, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő eszközzel a előadások megrendezéséhez, egy bizonyos típusú tevékenységek minimális arányának szabályozása cinikus lépés” – áll a közleményben. Mint írják,
„Olyan irányítást követelünk, amely elismeri, hogy a művészet nem redukálható táblázatokra és óraegységekre. Olyan irányítást, amely elismeri a művészet humanisztikus, formáló és szimbolikus értékét, amely nem alávethető az ipari termelés logikájának vagy a mechanikus könyvelés szigorának.
és megérti, hogy a művészi kifejezés a szabadságon, a felelősségen és a hivatáson alapul, nem pedig a gyanakváson, az ellenőrzésen és az adminisztratív korlátozásokon” – szerepel a nyílt levélben.
A nyílt levél aláírói az UNITER szenátusának tagjai:
A munkaidő-nyilvántartás bevezetését az előadásokat szervező állami intézményekben már 2023 óta szorgalmazza a számvevőszék.
A G4Media portál szerint a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színház alkalmazottai kedd délután a főváros központjában található intézmény elé vonulnak tiltakozni az ellen, hogy a szaktárca munkaidő-nyilvántartást követel tőlük.
A kulturális minisztérium múlt pénteki közleményében arról írt, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán.

Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!