A marosvásárhelyi Molnár Anna Ausztria színeiben áll rajthoz
Fotó: Facebook/anna.molnar6
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a most zajló téli játékokon. A fiatal sportoló sérülések, költözés és bizonytalanságok után jutott el az ötkarikás rajtig, és bár ma már Ausztriát képviseli, története Marosvásárhelyről indult.
2026. február 07., 08:352026. február 07., 08:35
Molnár Anna napok óta a milánói olimpiai faluban készül a téli olimpián való megmérettetésre. A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Ausztriában élő lány hosszú utat járt be gyermekkora első edzéseitől az ötkarikás szereplésig.
Molnár Anna sportkarrierje egy véletlen találkozással indult: ötévesen kezdett görkorcsolyázni, illetve a marosvásárhelyi Május 1. strandon meglátta, ahogy korcsolyázók, a későbbi csapattársai edzenek, és azonnal eldöntötte, hogy ő is közéjük akar tartozni. Odament az edzőhöz, jelentkezett, másnap pedig már ott is volt a pályán a megbeszélt időben. Ami akkor egy gyermeki lelkesedésből született döntés volt, rövid idő alatt mindennapi rutinná vált, minden nap ott volt az edzéseken.
Az első két év azonban nem a sikerekről szólt. A csapatban ő volt a legkisebb, a leggyengébb, hosszú ideig nem jöttek a látványos eredmények. A kitartás viszont meghozta a gyümölcsét: két év után megérkeztek az első országos sikerek, majd a kisebb nemzetközi versenyeken is eredményeket ért el.
A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia
Fotó: Facebook/anna.molnar6
A fordulópont tizenöt éves korában érkezett el. Ekkor már világossá vált számára, hogy
A nagypályás gyorskorcsolyához szükséges infrastruktúra hiányzott, a sportolók gyakran külföldön készültek, a szövetségi háttér pedig bizonytalan volt.
Ebben a helyzetben döntést kellett hoznia: feladja a sportot, vagy mindent kockára téve új életet kezd egy másik országban.
A választás nem volt könnyű. Egy tizenöt éves lány számára hatalmas lépés volt elhagyni az otthonát, a családját, a megszokott környezetét, és egy idegen országban újrakezdeni. Molnár Anna mégis ezt az utat választotta. Több ország is szóba került: Magyarország, Németország vagy Ausztria. Végül Innsbruckba került, ahol egy stabil csapat és szakmai háttér várta.
A költözés nemcsak sportolói, hanem emberi próbatétel is volt. A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia.
Ausztriában végül megtalálta azt a közeget, amelyben fejlődni tudott. A csapat nemcsak szakmai hátteret, hanem közösséget is jelentett számára. A gyorskorcsolya egyéni sport, de a felkészülés során a sportolók hónapokat töltenek együtt edzőtáborokban és versenyeken, így a csapattársak szinte családdá válnak.
Ez a közeg segítette át az első nehéz időszakokon, és adta meg azt a stabilitást, amelyre egy idegen országban szüksége volt.
A nyitóünnepséggel pénteken este hivatalosan is elkezdődött a 25. téli olimpia, amelynek február 6. és 22. között Milánó és Cortina d’Ampezzo ad otthont.
Molnár Anna arról is beszélt, hogy sportágában hogyan alakul egy szezon: a jégpályák általában szeptemberben nyitnak, a kvalifikációs versenyek októberben kezdődnek, a világkupa-sorozat pedig novembertől márciusig tart, amelyet a világbajnokság zár le. A szezon után rövid pihenő következik, majd áprilistól már a következő idényre készülnek.
Ez azt jelenti, hogy a sportolók az év nagy részében edzésben vannak, és hónapokon át utaznak a világ különböző pontjaira. A világkupák Ázsiától Amerikáig tartanak, így a versenyzők gyakran kontinenseken átívelő utakat tesznek meg egy-egy szezon során.
Molnár Anna sporttudományokat tanul egy német egyetemen, főként online formában. Az intézmény rugalmasan kezeli a sportolói státuszát, így például az olimpia miatt is tudott alternatív vizsgalehetőségeket kérni.
A marosvásárhelyi lány fiatal azt is felidézte elmúlt hónapok különösen nehezek voltak számára: súlyos sérülést szenvedett, és hosszú ideig kérdéses volt, hogy egyáltalán visszatérhet-e a versenyzéshez.
Ehhez képest néhány hónappal később már az olimpiai kvalifikációért versenyzett. Az indulás azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt.
„Én az utolsó pillanatig nem tudtam, hogy ott leszek-e vagy nem. Már majdnem le volt zárva bennem, hogy nem megyek olimpiára, ezért hatalmas meglepetés volt, amikor kiderült, hogy mégis” – mondta a milánói olimpiai faluból.
A felkészülés most elsősorban az akklimatizációról és a hangulat megéléséről szól. Elmondása szerint az olimpiai faluban nem a feszültség dominál, hanem a közösségi élmény: a sportolók jelvényeket cserélnek, közös programokon vesznek részt, és találkozásként élik meg az eseményt.
„Nagyon jó a hangulat, sokkal stresszesebbnek képzeltem. Egyszerűen egy hihetetlen nagy élmény” – fogalmazott az első benyomásairól, hozzátéve, hogy nem izgul, nem stresszel,
A jövő kapcsán elmondta, hogy bár a sérülés után egy ideig úgy tűnt, közel a pályafutás vége, most viszont már a következő olimpiai ciklus is reális célnak tűnik számára. A milánói szereplés inkább új kezdet, mint lezárás.
A jövőjét mindenképpen a sportban képzeli el: a sporttudományi tanulmányai után edzőként vagy talán rehabilitációs szakemberként dolgozna – nem feltétlenül korcsolya terén, de az biztos, hogy a mozgás és a sport világa nélkül nem tudja elképzelni az életét.
Erdélyi snowboardosként kijutni a téli olimpiára önmagában is rendkívüli teljesítmény – Mandel Kata számára pedig egy hosszú, sérülésekkel, lemondásokkal és mentális próbatételekkel teli út betetőzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyszabású városi funkcióváltó fejlesztést terveznek Marosvásárhelyen, az Egyesülés negyedben található egykori „fotógyár” területén, amelyet még Nicolae Ceaușescu idejében úgy építettek meg japán segédlettel, hogy gyakorlatilag lebonthatatlan.
Nemzetközi jelentőségű római kori lelőhelyre építenének buszpályaudvart Gyulafehérváron. Az erdélyi város önkormányzati testülete pénteken beleegyezését adta a projekthez.
Az elmúlt egy hónapban több kelet-magyarországi megyében bizonyosodott be a madárinfluenza jelenléte, ezért az Arad megyei állategészségügyi igazgatóság a román–magyar határ mentén, 25 kilométeres körzetben óvintézkedéseket rendelt el.
Egy új figyelmeztető tábla jelent meg a délnyugat-romániai közutakon, amely az akaratlan roaming veszélyére hívja fel a szerb határ térségében autózók figyelmét.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
Február 9-én kezdődik és március 1-ig tart a sívakációk időszaka. Ebben az intervallumban a gyerekek egyhetes szünidőt kapnak, a megyei tanfelügyelőségek döntése alapján kijelölt időpontokban.
Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
Érezhetően javult a közbiztonság Kolozs megyében 2025-ben – derült ki a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság évértékelő sajtótájékoztatóján. Bár egyes területeken kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoznak, összességében csökkent a bejelentett bűnesetek száma.
A Szilágyságban is adománygyűjtést indított a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért az RMDSZ. A szakhatóságok elemzik a torony leomlásának okát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!