A marosvásárhelyi Molnár Anna Ausztria színeiben áll rajthoz
Fotó: Facebook/anna.molnar6
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a most zajló téli játékokon. A fiatal sportoló sérülések, költözés és bizonytalanságok után jutott el az ötkarikás rajtig, és bár ma már Ausztriát képviseli, története Marosvásárhelyről indult. Versenyzővé válásáról, céljairól mesélt a Krónikának.
2026. február 07., 08:352026. február 07., 08:35
2026. február 07., 12:122026. február 07., 12:12
Molnár Anna napok óta a milánói olimpiai faluban készül a téli olimpián való megmérettetésre. A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Ausztriában élő lány hosszú utat járt be gyermekkora első edzéseitől az ötkarikás szereplésig.
Molnár Anna sportkarrierje egy véletlen találkozással indult: ötévesen kezdett görkorcsolyázni, illetve a marosvásárhelyi Május 1. strandon meglátta, ahogy korcsolyázók, a későbbi csapattársai edzenek, és azonnal eldöntötte, hogy ő is közéjük akar tartozni. Odament az edzőhöz, jelentkezett, másnap pedig már ott is volt a pályán a megbeszélt időben. Ami akkor egy gyermeki lelkesedésből született döntés volt, rövid idő alatt mindennapi rutinná vált, minden nap ott volt az edzéseken.
Az első két év azonban nem a sikerekről szólt. A csapatban ő volt a legkisebb, a leggyengébb, hosszú ideig nem jöttek a látványos eredmények. A kitartás viszont meghozta a gyümölcsét: két év után megérkeztek az első országos sikerek, majd a kisebb nemzetközi versenyeken is eredményeket ért el.
A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia
Fotó: Facebook/anna.molnar6
A fordulópont tizenöt éves korában érkezett el. Ekkor már világossá vált számára, hogy
A nagypályás gyorskorcsolyához szükséges infrastruktúra hiányzott, a sportolók gyakran külföldön készültek, a szövetségi háttér pedig bizonytalan volt.
Ebben a helyzetben döntést kellett hoznia: feladja a sportot, vagy mindent kockára téve új életet kezd egy másik országban.
A választás nem volt könnyű. Egy tizenöt éves lány számára hatalmas lépés volt elhagyni az otthonát, a családját, a megszokott környezetét, és egy idegen országban újrakezdeni. Molnár Anna mégis ezt az utat választotta. Több ország is szóba került: Magyarország, Németország vagy Ausztria. Végül Innsbruckba került, ahol egy stabil csapat és szakmai háttér várta.
A költözés nemcsak sportolói, hanem emberi próbatétel is volt. A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia.
Ausztriában végül megtalálta azt a közeget, amelyben fejlődni tudott. A csapat nemcsak szakmai hátteret, hanem közösséget is jelentett számára. A gyorskorcsolya egyéni sport, de a felkészülés során a sportolók hónapokat töltenek együtt edzőtáborokban és versenyeken, így a csapattársak szinte családdá válnak.
Ez a közeg segítette át az első nehéz időszakokon, és adta meg azt a stabilitást, amelyre egy idegen országban szüksége volt.
A nyitóünnepséggel pénteken este hivatalosan is elkezdődött a 25. téli olimpia, amelynek február 6. és 22. között Milánó és Cortina d’Ampezzo ad otthont.
Molnár Anna arról is beszélt, hogy sportágában hogyan alakul egy szezon: a jégpályák általában szeptemberben nyitnak, a kvalifikációs versenyek októberben kezdődnek, a világkupa-sorozat pedig novembertől márciusig tart, amelyet a világbajnokság zár le. A szezon után rövid pihenő következik, majd áprilistól már a következő idényre készülnek.
Ez azt jelenti, hogy a sportolók az év nagy részében edzésben vannak, és hónapokon át utaznak a világ különböző pontjaira. A világkupák Ázsiától Amerikáig tartanak, így a versenyzők gyakran kontinenseken átívelő utakat tesznek meg egy-egy szezon során.
Molnár Anna sporttudományokat tanul egy német egyetemen, főként online formában. Az intézmény rugalmasan kezeli a sportolói státuszát, így például az olimpia miatt is tudott alternatív vizsgalehetőségeket kérni.
A marosvásárhelyi fiatal lány azt is felidézte, hogy az elmúlt hónapok különösen nehezek voltak számára: súlyos sérülést szenvedett, és hosszú ideig kérdéses volt, egyáltalán visszatérhet-e a versenyzéshez.
Ehhez képest néhány hónappal később már az olimpiai kvalifikációért versenyzett. Az indulás azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt.
„Én az utolsó pillanatig nem tudtam, hogy ott leszek-e vagy nem. Már majdnem le volt zárva bennem, úgy tűnt, nem megyek olimpiára, ezért hatalmas meglepetés volt, amikor kiderült, hogy mégis” – mondta a Krónikának a milánói olimpiai faluból.
A felkészülés most elsősorban az akklimatizációról és a hangulat megéléséről szól. Elmondása szerint az olimpiai faluban nem a feszültség dominál, hanem a közösségi élmény: a sportolók jelvényeket cserélnek, közös programokon vesznek részt, és találkozásként élik meg az eseményt.
„Nagyon jó a hangulat, sokkal stresszesebbnek képzeltem. Egyszerűen egy hihetetlen nagy élmény” – fogalmazott lapunknak az első benyomásairól, hozzátéve, hogy nem izgul, nem stresszel,
A jövő kapcsán elmondta, hogy bár a sérülés után egy ideig úgy tűnt, közel a pályafutása vége, most viszont már a következő olimpiai ciklus is reális célnak tűnik számára. A milánói szereplést inkább új kezdetnek tekinti, mint lezárásnak.
A jövőjét mindenképpen a sportban képzeli el: a sporttudományi tanulmányai után edzőként vagy talán rehabilitációs szakemberként dolgozna – nem feltétlenül a korcsolyázás terén, de az biztos, hogy a mozgás és a sport világa nélkül nem tudja elképzelni az életét.
Erdélyi snowboardosként kijutni a téli olimpiára önmagában is rendkívüli teljesítmény – Mandel Kata számára pedig egy hosszú, sérülésekkel, lemondásokkal és mentális próbatételekkel teli út betetőzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Kilenc új Wizz Air-járat indul március 29. és 31. között Marosvásárhelyről – közölte hétfőn a Transilvania Nemzetközi Repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat.
Előkerült hétfőn a vasárnap elveszett két dicsőszentmártoni kislány, Rebeca és Melisa – közölte Facebook-oldalán a román belügyminisztérium (MAI).
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Országszerte változékony időjárásra lehet számítani a következő két hétben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint.
Elmélet és gyakorlat találkozott a fenntarthatóság jegyében azon a pedagógusképzésen, amelynek a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola adott otthont a hétvégén.
Megsérült hétfőn egy 15 éves lány, miután kiesett egy mozgó autóbuszból a 15A jelzésű országúton, a Beszterce-Naszód megyei Harina település közelében.
Kérdésessé vált a 330 millió eurós, bevásárlóközpontot, lakónegyedet és irodaházakat, toronyépületeket magában foglaló kolozsvári óriás-ingatlanberuházás, melyet a kolozsvári Sanex csempegyár területén valósítanának meg.
Az Arad Megyei Tanács jóváhagyta az aradi repülőtér átszervezési és pénzügyi helyreállítási tervét. A légikikötő 2015 óta nem rendelkezik menetrend szerinti járatokkal, azóta csupán nyári charterek és alkalmi teherszállító gépek használják a bázist.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!