A marosvásárhelyi Molnár Anna Ausztria színeiben áll rajthoz
Fotó: Facebook/anna.molnar6
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a most zajló téli játékokon. A fiatal sportoló sérülések, költözés és bizonytalanságok után jutott el az ötkarikás rajtig, és bár ma már Ausztriát képviseli, története Marosvásárhelyről indult. Versenyzővé válásáról, céljairól mesélt a Krónikának.
2026. február 07., 08:352026. február 07., 08:35
2026. február 07., 12:122026. február 07., 12:12
Molnár Anna napok óta a milánói olimpiai faluban készül a téli olimpián való megmérettetésre. A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Ausztriában élő lány hosszú utat járt be gyermekkora első edzéseitől az ötkarikás szereplésig.
Molnár Anna sportkarrierje egy véletlen találkozással indult: ötévesen kezdett görkorcsolyázni, illetve a marosvásárhelyi Május 1. strandon meglátta, ahogy korcsolyázók, a későbbi csapattársai edzenek, és azonnal eldöntötte, hogy ő is közéjük akar tartozni. Odament az edzőhöz, jelentkezett, másnap pedig már ott is volt a pályán a megbeszélt időben. Ami akkor egy gyermeki lelkesedésből született döntés volt, rövid idő alatt mindennapi rutinná vált, minden nap ott volt az edzéseken.
Az első két év azonban nem a sikerekről szólt. A csapatban ő volt a legkisebb, a leggyengébb, hosszú ideig nem jöttek a látványos eredmények. A kitartás viszont meghozta a gyümölcsét: két év után megérkeztek az első országos sikerek, majd a kisebb nemzetközi versenyeken is eredményeket ért el.
A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia
Fotó: Facebook/anna.molnar6
A fordulópont tizenöt éves korában érkezett el. Ekkor már világossá vált számára, hogy
A nagypályás gyorskorcsolyához szükséges infrastruktúra hiányzott, a sportolók gyakran külföldön készültek, a szövetségi háttér pedig bizonytalan volt.
Ebben a helyzetben döntést kellett hoznia: feladja a sportot, vagy mindent kockára téve új életet kezd egy másik országban.
A választás nem volt könnyű. Egy tizenöt éves lány számára hatalmas lépés volt elhagyni az otthonát, a családját, a megszokott környezetét, és egy idegen országban újrakezdeni. Molnár Anna mégis ezt az utat választotta. Több ország is szóba került: Magyarország, Németország vagy Ausztria. Végül Innsbruckba került, ahol egy stabil csapat és szakmai háttér várta.
A költözés nemcsak sportolói, hanem emberi próbatétel is volt. A családtól való elszakadás, az új nyelvi és kulturális közeg, a teljesen más edzéskörnyezet mind olyan kihívások voltak, amelyekkel egy kamaszlánynak kellett megbirkóznia.
Ausztriában végül megtalálta azt a közeget, amelyben fejlődni tudott. A csapat nemcsak szakmai hátteret, hanem közösséget is jelentett számára. A gyorskorcsolya egyéni sport, de a felkészülés során a sportolók hónapokat töltenek együtt edzőtáborokban és versenyeken, így a csapattársak szinte családdá válnak.
Ez a közeg segítette át az első nehéz időszakokon, és adta meg azt a stabilitást, amelyre egy idegen országban szüksége volt.
A nyitóünnepséggel pénteken este hivatalosan is elkezdődött a 25. téli olimpia, amelynek február 6. és 22. között Milánó és Cortina d’Ampezzo ad otthont.
Molnár Anna arról is beszélt, hogy sportágában hogyan alakul egy szezon: a jégpályák általában szeptemberben nyitnak, a kvalifikációs versenyek októberben kezdődnek, a világkupa-sorozat pedig novembertől márciusig tart, amelyet a világbajnokság zár le. A szezon után rövid pihenő következik, majd áprilistól már a következő idényre készülnek.
Ez azt jelenti, hogy a sportolók az év nagy részében edzésben vannak, és hónapokon át utaznak a világ különböző pontjaira. A világkupák Ázsiától Amerikáig tartanak, így a versenyzők gyakran kontinenseken átívelő utakat tesznek meg egy-egy szezon során.
Molnár Anna sporttudományokat tanul egy német egyetemen, főként online formában. Az intézmény rugalmasan kezeli a sportolói státuszát, így például az olimpia miatt is tudott alternatív vizsgalehetőségeket kérni.
A marosvásárhelyi fiatal lány azt is felidézte, hogy az elmúlt hónapok különösen nehezek voltak számára: súlyos sérülést szenvedett, és hosszú ideig kérdéses volt, egyáltalán visszatérhet-e a versenyzéshez.
Ehhez képest néhány hónappal később már az olimpiai kvalifikációért versenyzett. Az indulás azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt.
„Én az utolsó pillanatig nem tudtam, hogy ott leszek-e vagy nem. Már majdnem le volt zárva bennem, úgy tűnt, nem megyek olimpiára, ezért hatalmas meglepetés volt, amikor kiderült, hogy mégis” – mondta a Krónikának a milánói olimpiai faluból.
A felkészülés most elsősorban az akklimatizációról és a hangulat megéléséről szól. Elmondása szerint az olimpiai faluban nem a feszültség dominál, hanem a közösségi élmény: a sportolók jelvényeket cserélnek, közös programokon vesznek részt, és találkozásként élik meg az eseményt.
„Nagyon jó a hangulat, sokkal stresszesebbnek képzeltem. Egyszerűen egy hihetetlen nagy élmény” – fogalmazott lapunknak az első benyomásairól, hozzátéve, hogy nem izgul, nem stresszel,
A jövő kapcsán elmondta, hogy bár a sérülés után egy ideig úgy tűnt, közel a pályafutása vége, most viszont már a következő olimpiai ciklus is reális célnak tűnik számára. A milánói szereplést inkább új kezdetnek tekinti, mint lezárásnak.
A jövőjét mindenképpen a sportban képzeli el: a sporttudományi tanulmányai után edzőként vagy talán rehabilitációs szakemberként dolgozna – nem feltétlenül a korcsolyázás terén, de az biztos, hogy a mozgás és a sport világa nélkül nem tudja elképzelni az életét.
Erdélyi snowboardosként kijutni a téli olimpiára önmagában is rendkívüli teljesítmény – Mandel Kata számára pedig egy hosszú, sérülésekkel, lemondásokkal és mentális próbatételekkel teli út betetőzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!