
W. Szabó Péter: egyre inkább kezd bezárulni a világ, de Erdély mindig hazavár
Fotó: Facebook/W. Szabó Péter
Új cikksorozatot indított a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében. Ép ész vs. gép ész című sorozatunk célja nem egy technikai rovat létrehozása, hanem egy értelmező, társadalmi és kulturális fókuszú vállalkozás: azt szeretnénk körüljárni, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a mai ember gondolkodását, döntéseit, identitását, munkáját, hitét és kreativitását – erdélyi magyar nézőpontból. Első interjúalanyunkról úgy tartják: ő alkotta meg az eddigi legsikeresebb magyar AI-kezdeményezést, amely bizony Erdélyből indult. A W. Szabó Péterrel készült interjúnk első, korábban megjelent részében általános megközelítésben beszélgettünk a gépi tanulás megkerülhetetlen hatásairól. A most közölt záró részben „hazahozzuk” a témát Erdélybe.
2026. február 06., 08:002026. február 06., 08:00
Amint interjúnk első részéből kiderül, W. Szabó Péter szerint a mesterséges intelligencia nem jó és nem gonosz, csak végrehajtja azt, amit az ember célként kijelöl számára. A gépi tanulás székelyföldi születésű, Marosvásárhelyről indult, majd Nyugaton dolgozó szakértője a nemzetközi elismertség ellenére hazatért Erdélybe, ahol folytatta kimagasló szakmai munkáját, miközben közösségszervezést, közösségi képviseletet is vállalt. Így egyaránt rálátással bír a mesterséges intelligencia technológiai fejlődésére, illetve az AI emberekre, kiemelten az erdélyi magyar közösség mindennapjaira gyakorolt hatásaira is.

Új cikksorozatot indít a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.
– Kicsit visszaevezve hazai vizekre: Ön Gyergyóalfalu szülötte, tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd Angliában vezetői tisztségekig jutott hi-tech cégeknél. Nyugati szakmai elismerései ellenére hazaköltözött Erdélybe, ahol jóval nehezebb körülmények között is – még a ChatGPT hivatalos megjelenése előtt – sikerült nemzetközi léptekben is nagyot alkotni a mesterséges intelligencia terén: a Tengr.ai képgeneráló platformot szakmai körökben a legsikeresebb magyar AI-kezdeményezésként emlegetik. Mégis mi hozta haza?
– Hát nagyon adná magát, hogy azt mondjam, Erdély hazavár, de nem a polgármester úrnak a szlogenjét szeretném lenyúlni ezzel (az RMDSZ nemrég meghirdetett programjáról van szó – szerk. megj.). Amúgy ez nem egy rossz szlogen, minden politikai töltettől függetlenül. Én úgy gondolom, hogy
Nagyon gyakori motívum akár már a népmeséinkben, illetve a későbbi történetekben is, hogy a székely legény elmegy szerencsét próbálni a nagyvilágba, de aztán hogyhogy nem: mindig hazatalál.
És ez nagyon sok emberre igaz volt a középkortól napjainkig, és ebben szerintem nincs is semmi csoda, mert én úgy gondolom, hogy ha van lehetősége, megtehetné, akkor nagyon sok ember szeretne hazatérni azok közül, akik külföldön élnek.
Na most én úgy gondolom, nekem szerencsém volt azzal, hogy ezt megtehettem, de a lehetőség másoknak is megadatik. Az a különbség, hogy az én szakmám most már ott tart, hogy egy kis túlzással a világ bármelyik pontján lehet művelni, vagy lehetett egy pár évvel ezelőtt, mert kezdett kinyílni a világ.
Láthatjuk a háborús konfliktusokat, azóta megtörtént a Brexit is. Én Londonban éltem addig. Nyilván nem a Brexit miatt jöttem haza, de a népszavazást pont Londonban éltem meg, és nem tetszett. Maradhattam volna ott, akár most is lakhatnék ott, ha nagyon akarnék, de a népszavazás megmutatta az átlag angol embernek a viszonyulását a külföldiekhez.
Azt megelőzően attól volt hangos a világ, hogy akkor „globalizáció”, „gyertek, mindegy, hogy hol vagy”, „nagy Európai Unió”, és a többi, és a többi. Most egyre inkább azt látjuk, hogy az Európai Unióban is kezdenek más irányok, más hatások érvényesülni. Úgy gondolom, hogy ha most kellene ezt a döntést meghoznom, sokkal nehezebb lenne.
Ugyanakkor pedig az is benne van, hogy amikor én hazaköltöztem, akkor Romániában borzasztó jó volt az adórendszer, IT-cégek szempontjából ez egy nagyon ideális hely volt, így meg tudtam alapítani az Ace Tech céget, tudtam profitábilisan működtetni, majd később meg tudtam alapítani a Tengr.ai-t, ugyancsak innen. A befektetési kedv is sokkal jobb volt, mint most. Ezzel szemben most, 2026 elején az látszik, hogy sokkal nehezebb befektetéseket kapni, sokkal kevesebb munkahely van, IT-ban is, máshol is. Az adórendszer sokkal rosszabb.
– Mégis minek tudható be ez az általános pénzügyi-ágazati közhangulat- és környezetromlás?
– Könnyű lenne azt mondani, hogy akkor igen, ezért a román kormány a hibás. De valójában nem. Én nem látom ebben a mindenkori román kormánynak a hibáját, mindegy, hogy most milyen pártszínről beszélünk.
Ugye itt nyilván látjuk és érezzük a megszorításokat. De ezek a megszorítások nem azért vannak, mert a kormány úgy gondolja, hogy akkor most ez így milyen jó lenne, hanem ezek olyan globális folyamatoknak a hatásai, amiket tetszik, nem tetszik, át kell vinnie a kormánynak a lakosságon. Csak tovább húzta, mint kellett volna, mert választási időszakok voltak, de előbb-utóbb úgyis eljött.
Tehát az enyém egy szerencsésebb helyzet volt, de ma is meg lehet csinálni, csak egy picit lehet, hogy most már nehezebb. De hátha nem. Nagyon remélem, hogy egyre többen fognak hazaköltözni.
Kolozsvár 50 év múlva a ChatGPT ábrázolásában
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
– Itthon sikeres startupot alapított, több tucat fiatal informatikusnak adott munkát, 2020 óta marosvásárhelyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedik, a helyi TEDx tudásmegosztó konferencia kurátora. Mi ösztökéli ilyen erőteljes közösségi szerepvállalásra a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia tudósát? Ilyen jól megfér egymás mellett az életében a gép és az ember?
– Ez valahol mindig adta magát. Ami előtt én a mesterséges intelligenciával kezdtem foglalkozni – ez jó rég volt, mert most már több mint 10 éve ez a fő kutatás területem, lehet, 13 is –, azelőtt felhasználóiélmény-kutatással foglalkoztam, írtam is egy könyvet User Experience Mapping címmel. Pont az volt a célom, hogy az emberek számára könnyebben, jobban használható rendszereket készítsek, tervezzek, és ennek a módszertanát aztán átadjam, mentoráljak kollégákat.
Ez a hagyományos szoftverek, alkalmazások esetében nagyon adta magát, és végül is ezért tudtak igazán terjedni. Nem elég egy szoftvernek megoldani egy problémát, hanem azt úgy kell megoldania, hogy közben az ember könnyen tudja használni.
És végül is ez is vitt engem a gépi tanulás irányába. A felismerés, hogy a legjobb felhasználói élmény az, ha eljut oda a gépi tanulás, hogy az ember elmondja, hogy mi a problémája természetes nyelven, azt pedig a gép megérti és megoldja ezt a feladatot. Ez a lehető legjobb felhasználói élmény – nem az, hogy most egy kicsivel jobb lesz a felület, s azt a gombot egy kicsivel arrébb tesszük, stb.
– Készül az RMDSZ innovációs „konyháján” is valami: az ErdélyGPT, egy magyar nyelvű, helyi tudásra épülő digitális asszisztens, amelynek célja, hogy ügyintézési, nyelvi és adminisztratív segítséget nyújtson az erdélyi magyar közösség tagjainak. Mit tud a kezdeményezésről, mennyire van benne az Ön „keze” is a dologban, miért lesz ez jó nekünk?
– Igen, van közöm hozzá. Borzasztó jó kezdeményezésnek tartom. Azért, mert megold egy olyan problémát, ami nagyon régi gondja az erdélyi magyarságnak, és eddig nem látszott az, hogy másként hogyan lehetne megoldani.
Mert hogyha én el tudok beszélgetni magyarul egy chatbottal, s az nekem kitölti románul a formanyomtatványt, s leadja, az egy nagyon jó felhasználói élmény. És ez megoldja azt a problémát, hogy sajnos nagyon sok ember vagy nem tud románul – ami egy nagy probléma, de sokkal nehezebb az embert megtanítani románul, mint a gépet –, vagy ha tud is, azt a nagyon specifikus jogi szaknyelvet nehezen tudja értelmezni.
De ez nem csak az erdélyi magyaroknak tud segíteni, hanem a románok körében is, hiszen azt látjuk, hogy 43 százalékos funkcionális analfabetizmus van Romániában. Ezért a románoknak is borzasztó jó lenne. Hiszen attól, hogy valaki funkcionális analfabéta, azért a Facebookot, a Messengert, a Tiktokot tudja használni, tehát a technikai analfabetizmus azért nem ilyen nagy szintű.
És akkor mi történik? Ha csetben le tudja írni, és azt egy AI megérti, az sokkal jobb, mintha neki kéne kisilabizálni, hogy akkor ez vajon mit akar jelenteni. És ugyanúgy, hogyha rossz választ ad meg – mit tudom én, kérik a személyazonosító számot, de a felhasználó nem azt adja meg, hanem valami egyebet –, akkor rá tudja vezetni, hogy az mi az, hol tudná megkapni ő azt az információt.
De ennél komplexebb esetekben is segíthet: például ha egy telekkönyvi számról van szó, hogy akkor azt hogyan tudná megkapni, vagy bármi ilyesmi, amiről lehet, hogy az illető nem is hallott addig, de az illető formanyomtatványom kérik.
– Akkor az AI asszisztens megtalálja vagy megmagyarázza, mi az, hol kell szerepelnie.
– Igen.
Marosvásárhely 50 év múlva a ChatGPT ábrázolásában
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
– Tágabb felülnézetben: Erdélyben van-e reális esélye annak, hogy a régió ne csak fogyasztója, hanem alakítója legyen az AI-fejlődésnek? Mi kellene ehhez?
– A legfontosabb dolog az, hogy egyrészt szülessenek itt AI-megoldások, másrészt legyenek itt adatközpontok. Ugye az a nagy problémája Erdélynek, hogy egyetlen nagy adatközpont sincs, de ez az egész országnak a nagy problémája. Az egyetlen nagy adatközpont Romániában Mischii-ben van, Dolj megyében. És ennyi, egy darab van.
Ami nagyon jó a működtető ClusterPowernek, de nagyon rossz az országnak, mert ez egy borzasztó kiszolgáltatott helyzet. Ez azt jelenti, hogy
Ehhez képest Magyarországon már nagyon rég van adatvagyon-stratégia, AI-stratégia, most már tavaly szeptemberben megjelent a 2.0-ás AI-stratégia, stb. Magyarország annak ellenére, hogy egy sokkal kisebb ország, erre sokkal jobban figyelt.
És a következő lépés: oké, hogy van adatközpont, de oda kellenének szuperszámítógépek, úgynevezett HPC-k is, amik a gépi tanulásban a tanítás részét végzik: nagyon nagy adathalmazokon lehet nagy modelleket tanítani. Na most ebből a szempontból ha megint csak összehasonlítom a régi országaival, Románia abszolút utolsó. Tavaly jutott el oda, hogy egyáltalán tervszinten elinduljon az, hogy bekapcsolódik az úgynevezett Euro HPC Joint Undertakingbe.
Ezzel szemben Magyarországon, Debrecenben már '23-ban létezett szuperszámítógép, amely a világ top szuperszámítógépei között volt, amikor megjelent. És ez elérhető volt, ott volt Debrecenben, és ott van mai napig. Mellékesen azzal fűtik a sportuszodát a nagy hidegekben, a gép extra hőjét bevezették.
De ezen felül rengeteg jó projekt tudott elindulni, és ugye mi is tudtunk tanítani azon, úgyhogy számunkra is ez nagyon hasznos dolog volt. Na de ilyen szuperszámítógép nincsen Romániában, ezzel szemben Magyarországon a Levente projekt következő, még sokkal nagyobb szuperszámítógépe már elég előrehaladott stádiumban van.
– Erdélyben akkor az adatközpont lenne a kulcsszó.
– Adatközpont és az adatközpontban videókártya szerverek, szuperszámítógép – ez az egyik. A másik, hogy önmagában a vas nem elég: az egy minimum feltétel, de hogyha azt nem tudjuk kihasználni...
aminek megint nagyon sokrétű haszna van. Ha viszont nincs milyen, akkor minden információ külföldi forrásból fog származni, ami megint egy kiszolgáltatott helyzet.
Előretör a mesterséges intelligencia, de nincs olyan munkahely, amivel immár nem szabad foglalkozni
Fotó: Orbán Orsolya
– Mit ajánl most azoknak az erdélyi magyar diákoknak, fiataloknak, aki 5-10 év múlva lépnek a munka – remélhetőleg itthoni – mezejére: merre vegyék az irányt, mit tanuljanak? Illetve mit engedjenek el örökre, mivel ne foglalkozzanak semmi pénzért, még az Istenért se, mert egyszerűen már nem lesz olyan (emberi) munka?
– Én úgy gondolom, hogy nincs olyan munkahely, amivel nem szabad foglalkozni. Erre nagyon jó példa a lótenyésztés. Ugye amikor megjelent az automobil, azelőtt rengeteg lótenyésztő volt, nyilván szükség volt rájuk, az volt a közlekedés elsődleges módja. A XX. század elején végbement egy olyan folyamat, ami 10-20 év alatt lecserélte a közlekedési eszközt egyre nagyobb százalékban a lóról a személyautóra, meg a belső égésű motorral felszerelt mindenféle megoldásra.
Viszont ez nem azt jelentette, hogy akkor többet soha nem kell lótenyésztő. Sőt a jó lótenyésztő nagyon jól felértékelődött, és mai napig, hogyha valaki lótenyésztéssel foglalkozik, az egy nagyon jó szakma: jövedelmező, megbecsült és így tovább. De ez nem jelenti azt, hogy akkor most kellene több tízezer lótenyésztő Vásárhelyen.
Ugyanígy van a hagyományos kovácsolással. Régebb ugye minden faluban nagyon jó volt, ha volt egy kovács, merthogy meg kellett csinálni a patkót, be kellett élezni az ekevasat és a többi, tehát szükség volt rá. Most nem kell minden faluban egy hagyományos kovács, de az a pár hagyományos kovács, aki ma is létezik, dolgozik Erdélyben, az köszöni szépen, jól megvan. Ezek nagyon szép mesterségek, amelyek nem tűnnek el teljesen a technikai fejlődés hatására.
– Viszont jelentősen átalakulnak.
– Igen. Ami viszont a technikai fejlődés hatására történik, hogy minőségileg nézve középszinttől lefelé nem kellenek ezek az emberek. És ugyanez van az informatikusokkal is:
Ugyanúgy, ahogy rossz lótenyésztőre jó ideje nem nagyon van szükség. Meg lehet próbálni, csak annak semmi értelme, hogy olyasvalaki is belevágjon, aki nem szereti az állatot, és csak azért lesz lótenyésztő, mert hallotta, hogy ez jó szakma, és jól fizetik. Az inkább ne legyen lótenyésztő. És ugyanígy van az informatikában is.
NÉVJEGYKÁRTYA
W. Szabó Péter marosvásárhelyi mesterségesintelligencia-szakértő, vállalkozó és közéleti szereplő. A nemzetközileg is ismert Tengr.ai képgeneráló platform alapítója, a Magic Solutions AI-stratégiájának szakmai irányítója. 1984-ben született Gyergyóalfaluban, középiskolai és egyetemi tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, szakmai pályáját Nyugat-Európában folytatta, majd hazatért Erdélybe. 2020 óta az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati képviselője, a helyi TEDx közösség kurátora.
Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.
Érezhetően javult a közbiztonság Kolozs megyében 2025-ben – derült ki a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság évértékelő sajtótájékoztatóján. Bár egyes területeken kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoznak, összességében csökkent a bejelentett bűnesetek száma.
A Szilágyságban is adománygyűjtést indított a szilágycsehi templomtorony újjáépítéséért az RMDSZ. A szakhatóságok elemzik a torony leomlásának okát.
Egy 42 éves, szolgálaton kívül levő rendőrre támadt rá szerda este Nagybánya egyik utcáján egy 16 éves fiú, 24 órára őrizetbe vették – tájékoztatott csütörtökön a Máramaros megyei rendőrség.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Egymás után indultak az adománygyűjtési kezdeményezések a szilágycsehi református templom tornyának újjáépítésére: egyházi és közéleti szereplők, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat is segítségnyújtásra hívja a híveket és támogatókat.
Az egyik esetben a biztonsági őr ráförmedt a sürgősségen várakozó betegre, amiért az elfoglalta a székét, a második elszenvedője pedig egy beutalt, akinek a hozzátartozóit elküldték párnát vásárolni az ápolók, mert hiányos volt a kórteremben az ágynemű.
Jelentős, kereskedelmi célokra is kitermelhető potenciális urán-, arany-, kobalt-, nikkel-, ólom- és cinkkészleteket talált Bihar és Arad megye határán a Leading Edge Materials nevű kanadai vállalat.
Nem találtak áldozatot a romok alatt, a megsérült rendőr állapota stabil, életveszélyen kívül van – közölte a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság a szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlását követően.
szóljon hozzá!