Hirdetés

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

színház

A Mester és Margarita a szatmári színházban. Bulgakov műve szuggesztív képet fest az 1920-30-as évek Szovjetuniójáról is

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség. A szatmári színház miniévada keretében láttuk az előadást, amely a szatirikus, groteszk, a fantasztikum eszközeivel operáló műnek több mint három órás, szinte végig lendületes erejű színpadi változata. Tagirovskynak és a társulat harmonikusan együttműködő alkotócsapatának köszönhetően a közönség előtt felcsillan a mágikus, meghökkentő víziókat is felsorakoztató bulgakovi világ színházi „varázslata”.

Kiss Judit

2026. február 07., 19:532026. február 07., 19:53

2026. február 09., 13:002026. február 09., 13:00

Semmiképpen sem egyszerű vállalkozás színpadra „varázsolni” Mihail Bulgakov regény-remekművét, A Mester és Margaritát. A többrétegű, több szálon futó történetet – amely egyszerre szatíra, metafizikus-mágikus regény és mélyen morális parabola – csak részleteiben és bizonyos megközelítésben lehet „beköltöztetni” a színházba, a teljesség igényére való törekvéssel semmiképp. A mágikus, meghökkentő víziókat is felsorakoztató bulgakovi világot több ízben közelítették meg alkotók színpadi változatban: bemutatták és bemutatják magyar nyelvterületen több teátrumban, sőt, opera-musical változat is készült belőle Budapesten.

színház Galéria

Jeruzsálemi történetszál, Pilátussal és Jesua alakjával, amely a lelkiismeret, a felelősség és a gyávaság örök kérdéseit vizsgálja

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

A regény 1966-ban látott napvilágot, ám azóta is töretlen a népszerűsége,

Hirdetés

a 20. századi világirodalom egyik alapműveként, mindamellett a szerző legrejtélyesebb alkotásaként tartják számon. Emlékezhetünk filmfeldolgozásokra is:

például a remekbe szabott, tíz részes, 2005-ös orosz sorozatra, amelyet a magyar tévénézők is láthattak, és amelynek sok képkockája a néző retinájába égett: Vlagyimir Bortko rendező munkája felejthetetlen, ahogyan Igor Kornyeljuk zenéje is.

Izgalmas feladat színházi atmoszférába „vinni” Bulgakov művét

A művet, amely „a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel fest szuggesztív képet az 1920-30-as évek Szovjetuniójáról, emellett az író személyes élettörténetét is belefűzve mutatja meg a történelem káoszában vergődő, hívő és hitetlen, nagyravágyó és tétován botladozó emberek örök dilemmáit”, mindenképpen izgalmas alkotói feladat lehet színpadra alkalmazni.

színház Galéria

Berlioz, Woland és Hontalan Iván, a költő. Nagy Orbán, Rappert-Vencz Gábor, Szabó János Szilárd

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

Kozma András m.v. dramaturg, fordító munkája dicséretes: aki ismeri a regényt, annak az az érzése:

lényegében szinte minden fontos mozzanat, gondolat visszaköszön a színpadi adaptációban.

A színpadra állítás azért is lehet izgalmas feladat a rendező számára, mert hatalmas, tág tér nyílhat a fantasztikum felé hajló látványvilág megteremtésére, az egymásba fonódó történetszálak felfűzésére, és arra is, hogy nagy formátumú tükröt tartson a mindenkori ember lelke, szellemi, politikai, történelmi lényként való létezése elé.

Örvendetes, hogy a romániai magyar színházak kínálatában is feltűnt az utóbbi esztendőben Bulgakov halhatatlan művének színpadi feldolgozása: a szatmárnémeti Harag György Társulat a színház alkalmazott rendezője, Sardar Tagirovsky rendezésében szerepelteti műsorán. A májusban bemutatott előadást a színház január végi-február eleji miniévada keretében láthattuk, és ismét elismeréssel lehet nyugtázni:

a szatmári társulat összmunkája harmonikus, ugyanakkor azt is, hogy Sardar Tagirovsky különös érzékenységgel nyúl A Mester és Margarita komplex gondolatiságához és többrétegű történetéhez

– többek közt ennek köszönhető, hogy jól sikerült előadást láthat a közönség.

színház Galéria

Margarita szerepében Sosovicza Anna, Azazello szerepében Keresztes Ágnes

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

Az előadást egyébként Bukarestben is láthatta már a közönség: zsúfolt ház előtt játszotta tavaly októberben a BukFeszt keretében a Bulandra Színházban a Harag György Társulat.

Sardar Tagirovsky (akivel korábbi interjúnk itt olvasható) nem először dolgozott együtt a szatmári társulattal: az elmúlt években nagy sikerrel vitte színpadra a Csongor és Tündét, 2024-ben megrendezte a Mizantróp, avagy a kirakat rendezés alatt című produkciót, Szőcs Géza drámája alapján pedig a Raszputyin című produkciót. A Csongor és Tünde című előadásról itt, a Raszputyinról itt írtunk.

színház Galéria

Hontalan Iván (Szabó János Szilárd, balról) az elmegyógyintézetben

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

„Bulgakov műve sosem lett kész. Egy csonka kézirat formájában élte túl azokat az éveket, amelyek nem kegyelmeztek a szabad vélemények kifejezésének és vállalásának. Bulgakov műve eszményiségéből fakadóan képes volt tisztán megkérdőjelezni a Szovjet Birodalom és Sztálin létjogosultságát. Feltevődik a kérdés, hogy egy ilyen regény miért kíván színpadi adaptációt és rendezést... Erre aligha tudom a választ.

Idézet
Egy dologban lettem biztos a próbák során: egy igazi, mély mű képes tanítani az embert. Képes segíteni az embernek jobbá válni”

– idézi az előadás ismertetője a rendezőt. A Mester és Margaritát a „teljesség igényével” színpadra vinni megmosolyogtatóan naiv gondolat lenne, Sardar Tagirovsy pedig eleve úgy állt hozzá, hogy nem is vállalkozhat erre: a cél nem lehet ez.

színház Galéria

Sosovicza Anna és Rappert-Vencz Stella

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

„Egy regényt lehetetlen teljes komplexitásában bemutatni. Mi sem vállalkozunk erre a feladatra. Arra viszont igen, hogy bemutassuk azt a kalandvágyat és végtelen erőt, ami az emberben képes téren és időn kívül létezni, ha figyel a jelekre és arra, hogy sosincs egyedül igazán” – nyilatkozza a rendező. Az előadás ekképpen igenis jól teljesít, hiszen

a teljes színpadi atmoszféra megteremtése, a karakterek erőteljes jelenléte, a lendületes zene és koreográfia, az egyszerű, ám sok funkciót betöltő díszlet mind-mind azt szolgálja, hogy a produkció „odavarázsolja” a színpadra a rendező által „kalandvágynak és végtelen erőnek” nevezett bulgakovi világteremtést.

korábban írtuk

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata
„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.

Többrétegű, komplex gondolatvilágú történet

Talán nem árt felidézni A Mester és Margarita komplex, többrétegű történetét. Amint a színház ismertetője fogalmaz, „a regény egyik szála a sztálini Moszkva groteszk kritikája, ahol a hatalom, az anyagiasság és a szellemi kiüresedés lepleződik le a fantasztikum eszközeivel.

Ezzel párhuzamosan fut a jeruzsálemi történetszál Pilátussal és Jesua alakjával, amely a lelkiismeret, a felelősség és a gyávaság örök kérdéseit vizsgálja.

színház Galéria

Az előadásban tág tér nyílik a fantasztikum felé hajló látványvilág megteremtésére

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

A Mester sorsa pedig az alkotó és az igazság viszonyát tematizálja egy elnyomó rendszerben, míg Margarita figurája a feltétlen szeretet és az önfeláldozás erejét jeleníti meg. Woland és kísérete a gonosz hagyományos fogalmát bontja le, hiszen jelenlétük inkább az igazságtétel és a rend helyreállításának eszköze. Irányzati szempontból a mű a mágikus realizmus előfutárának tekinthető, miközben erősen táplálkozik a szatíra, az allegória és a biblikus parafrázis hagyományából.

Összességében a regény a jó és rossz, szabadság és hatalom, hit és hitetlenség feszültségét egyetemes érvénnyel, mégis történelmileg nagyon konkrét közegben bontja ki.

Bulgakov a haláláig dolgozott rajta (1940), folyamatosan javította, átírta, rétegezte a szöveget, viszont nem tudta lezárni úgy, hogy saját kezűleg végső változatként publikálja”.

színház Galéria

Gál Ágnes, Bogár Barbara és Varga Sándor az előadásban

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger


A csúcspont Woland bálja

Mindenképp óriási feladat az alapvetően nem színpadra íródott művet színházi eszközökkel valamiképpen megjeleníteni: sok a helyszín, gyorsak a jelenetváltások és fontos, szinte fantasztikus filmbe illő, még mozgóképen is csak számítógépes megoldással érzékeltethető jelenetek, „varázslatok” – mint amilyen például Margarita repülése – szerepelnek a műben, amit a színpadi adaptáció sem hagyhat ki. Tagirovsky rendezése ötletgazdag, hatásos látványelemekben bővelkedik, a rendező a monumentális, három felvonásos előadás alatt –

ha nem is mindig azonos színvonalon erővel, ugyanis olykor mintha ellaposodna a történetvezetés, kissé egyenetlenné válna a ritmus – de tulajdonképpen „kézben tudja tartani” a az előadást.

A nézőnek az lehet az érzése, hogy az első és a harmadik felvonás erőteljesebb, lendületesebb, magával ragadóbb, mint a közbülső: a második felvonás kicsit mintha „fáradtabb” lenne. Az előadást indító, az ókori görög kart idéző jelenet – a motívum olykor vissza-visszatér – mindenképpen zseniális ötlet, és a megvalósítás is nagyszerűnek bizonyul – a remek színházi munka miatt is.

színház Galéria

Ókori görög kart idéző jelenet a színpadon

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

A harmadik felvonásban pedig – és lehet, hogy az egész előadásban – a csúcspont Woland bálja: feszes a ritmus, lendületes, fantáziadús a koreográfia, erőteljes a látvány.

Magas színvonalú színészi játék

A Harag György Társulattól immár megszokhatta a néző, hogy előadásaikban szinte mindig egységesen magas színvonalú színészi csapatmunkát hoznak létre. A Mester és Margarita esetében sincsen ez másként. Mindenképp kiemelendő

a Wolandot, a fekete mágia professzorának figuráját árnyaltan megformáló Rappert-Vencz Gábor letisztult munkája, a társulat oszlopos színésztagja ezúttal is remekel.

Keresztes Ágnes alakítása nagyszerűen, erős vonásokkal „rajzolja meg” a gnóm Azazellónak, Woland kísérőjének a körvonalait.

színház Galéria

A Mester szerepében Frumen Gergő, Margarita szerepében Sosovicza Anna, Hontalan Iván szerepében Szabó János Szilárd

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

De Korovjov, Woland másik kísérője is nagyszerűen megalkotott figurává válik Rappert-Vencz Stella alakításában. Szintén kiemelendő a több szerepben is feltűnő Gál Ágnes alakítása, akárcsak a Margaritát alakító Sosovicza Annáé – a Harag György Társulat nyert azzal, hogy a társulathoz szegődött a magyarországi születésű, korábban Gyergyószentmiklóson játszó fiatal színésznő.

  • Sós Beáta m.v. egyszerű, mégis multifunkciós díszletei, a forgószínpad használata,
  • Mihály Katalin Sára m.v. ötletgazdag jelmezei,
  • valamint a társulattal gyakran együtt dolgozó zeneszerző, Bakk-Dávid László munkája is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy jól sikerült előadást láthasson a Harag György Társulat közönsége.

A bulgakovi mű olyan gazdag alapanyag, hogy bármilyen színházi megközelítés csak szálakat tud ebből a hatalmas kötegből kiemelni, a regény filozofikus mélységeit pedig teljes egészében nem lehet felmutatni színpadon. Sardar Tgirovsky rendezésének és a társulat összcsapata munkájának köszönhetően az előadás igényt tud támasztani a nézőben arra, hogy (újra) elővegye Bulgakov halhatatlan művét.

színház Galéria

Woland, a fekete mágia professzora szerepében Rappert-Vencz Gábor (jobbról)

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

„A Mester és Margarita felhívás keringőre. Egy teszt arra vonatkozólag, hogy mennyire vagyunk önmagunk egy regény olvasása vagy írása, egy előadás nézése vagy megalkotása vagy akár az életünk felfedezése közben” – fogalmaz a rendező. A néző pedig az előadást megtekintve azt érezheti: igazán jól tette, hogy elfogadta a meghívást erre a „keringőre”.

Az előadásról, a szereposztásról, valamint a további műsorról részletek a színház honlapján találhatóak.

színház Galéria

Az események egy része a sztálinista Moszkvában játszódik

Fotó: Harag György Társulat/ Tibor Jäger

korábban írtuk

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
2026. március 22., vasárnap

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra

A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.

Kalotaszeg és egyben Méra „nagysága”, szellemi és tárgyi kultúrája kerül színpadra
Hirdetés
2026. március 22., vasárnap

Századfordulós szobabelsők korabeli lapokban – Dede Franciska előadása Kolozsváron

Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.

Századfordulós szobabelsők korabeli lapokban – Dede Franciska előadása Kolozsváron
2026. március 22., vasárnap

Egy szamosújvári orvos személyes történetei – könyvbemutató Kolozsváron

Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.

Egy szamosújvári orvos személyes történetei – könyvbemutató Kolozsváron
2026. március 20., péntek

„Nem szabadna félni” – Mesterséges intelligenciáról Balázs Zoltán vizuális művésszel

Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.

„Nem szabadna félni” – Mesterséges intelligenciáról Balázs Zoltán vizuális művésszel
Hirdetés
2026. március 20., péntek

Elhunyt Halász Péter néprajzkutató, akinek épp most nyílt életmű-kiállítása Csíkszeredában

Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.

Elhunyt Halász Péter néprajzkutató, akinek épp most nyílt életmű-kiállítása Csíkszeredában
2026. március 20., péntek

Kamarakiállítással ünneplik a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját

A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat

Kamarakiállítással ünneplik a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját
2026. március 19., csütörtök

Árverésre bocsátják az egyedülálló arany fejdíszt, a „magyar sisakot”

Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.

Árverésre bocsátják az egyedülálló arany fejdíszt, a „magyar sisakot”
Hirdetés
Hirdetés