
Drónfelvétel: a szilágycsehi templom a toronyomlást követően, szerda reggel
Fotó: Torkos Márk-Erik/KREK
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget, amikor a szilágycsehi református templom tornya váratlanul összeomlott. A szilágycsehi felújítást tervező szakember, Makay Dorottya részletesen beszélt a Krónikának a megelőző jelekről, a szakmai döntésekről, a tragédiát megelőző napokról és arról is, milyen tanulságokat kell levonni ahhoz, hogy hasonló katasztrófák a jövőben elkerülhetők legyenek.
2026. február 07., 13:042026. február 07., 13:04
2026. február 07., 13:252026. február 07., 13:25
– Ön több mint száz erdélyi templom felújításának tartószerkezeti terveit készítette el csapatával az elmúlt bő két évtizedben. Hogyan került kapcsolatba a szilágycsehi református egyházközséggel?
– 2014-ben volt az első kapcsolatfelvételünk, amikor megfogalmazódott a szilágycsehi templom felújításának gondolata. 2016-ban szerettünk volna benyújtani egy uniós pályázatot, de a projekt nem tudott elégséges pontszámot gyűjteni ahhoz, hogy támogatást nyerjen, így ezt követően többféle támogatási formával próbálkoztunk. Végül, harmadik nekifutásra, 2024-ben sikerült bekerülni a művelődési minisztérium keretében meghirdetett Műemlékbélyeg programba.
Az olyan esetekben, amikor arra szükség van, általánosan alapmegerősítéssel kezdjük a munkálatokat, hogy később ne kelljen kétszer hozzányúlni a falakhoz, hiszen az alap megerősítésekor megmozdulhat a szerkezet, ez egy kényes munkálat. Tekintettel arra azonban, hogy a torony falain a teraszitos vakoláson keresztül is jól láthatók voltak a repedések, úgy döntöttünk, nem az alapmegerősítéssel kezdjük a beavatkozást, hanem a felmenő szerkezetet biztosítjuk.
– Mikor bizonyosodtak meg arról, hogy a repedések súlyos szerkezeti problémát jeleznek?
– A nagy fagyok után, amint az idő engedte, hozzáfogtunk az előző évtizedekben felkerült cementes vakolat eltávolításához az épület alsó szintjén.
Kis méretű, formátlan kövekből, gyenge minőségű habarccsal készült falazatról volt szó. A földszinttől az emelet magasságáig, az első párkányig állványoztunk fel, eddig terveztük a vakolat leverését. A torony két oldalán ez meg is történt, a harmadik oldalon azonban leálltunk, mert pénteken délben por és vakolatdarabok megjelenését észlelték a torony belsejében. Ez egyértelmű felkiáltójel volt számunkra: ki kellett deríteni az okát.
Makay Dorottya építész: ,,számunkra a legfontosabb az, hogy emberi életben nem esett kár, és mindenki a legjobb tudása szerint végezte a munkáját
Fotó: Makkay József
– Gyakorlatilag az összeomlást megelőzően négy nappal, pénteken jelent meg az első komoly figyelmeztető jel arra, hogy a torony szerkezetével súlyos gondok vannak?
– Ezek voltak az első olyan jelek, amelyek miatt leállítottuk a munkálatokat. A munkaszünet beálltával, a műszaki ellenőr és a csapat irányításával a gyülekezet lelkipásztora naponta több alkalommal ellenőrizte, mennyi por és vakolat jelent meg a torony belsejében. Péntektől kezdve rengeteg fénykép és videófelvétel készült a falak állapotáról, amelyeket a kollégákkal közösen elemeztünk. Tisztában voltunk vele, hogy vészes a helyzet, és tudtuk, hogy komoly baj lehet.
Vasárnapra úgy tűnt, javul a helyzet: jóval kevesebb por jelent meg, és az üvegcsíkok sem mozdultak el, ezért úgy látszott, a folyamat nyugvópontra jut.
– Mi történt a kedd esti omlást megelőző két napban?
– Hétfőn, már a reggeli órákban minden érintett szakember – tervezők, kivitelezők, műszaki ellenőr egyaránt – a templomnál volt. Felmentünk az állványra, saját kezűleg kopogtattuk végig és vizsgáltuk meg a falfelületeket. Egyértelműen látszott, hogy az alsó két méter feletti, mintegy négy méteres falszakasz egy másik építési korszakból származik, és lényegesen rosszabb állapotban van, mint az alatta lévő rész. Abban egyeztünk meg, hogy kedden és szerdán egy másik kolléga beszkenneli a teljes falfelületet, hogy pontosabb képet kapjunk az állapotokról. Az a beavatkozási terv született, hogy a falakat azonnal ki kell támasztani belülről és kívülről is.
Ez azonban ekkor még hipotetikus felvetés volt, hiszen egy A kategóriás műemlék esetében rendkívül érzékeny kérdés egy ilyen bontási engedély megszerzése.
– Önök belülről kezdték meg a templomtorony falainak kitámasztását. Miért nem kívülről?
– Ehhez előbb el kellett bontani a külső falak körüli állványzatot, valamint el kellett hordani a torony elé felhalmozott építési bontási anyagokat. Ezt a munkát a munkások kedd délelőtt végezték el. Közben kedd délutánra a belső falfelületre rögzített két üvegcsík elmozdult, ezért haladéktalanul megtörtént a belső kitámasztás. Azt terveztük, hogy estig kívülről is elvégezzük ugyanezt. Arra kértük a kivitelezőt, hogy kivételesen munkaidő után is maradjanak, és a frissen érkezett faanyagból készítsék el a külső kitámasztást. A vezető mérnök azonban – teljesen helyesen – ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy sötétedés után, ilyen körülmények között nem biztonságos a munkavégzés.
A torony helyén kívül-belül törmelék van
Fotó: Facebook/Királyhágómelléki Református Egyházkerület
– Mi történt ezt követően?
– A munkások hazamentek, a kivitelező és a lelkipásztor este hat óra körül hagyta el a templomot. 18 óra 27 perckor kaptuk a hírt: összeomlott a torony. Ez mindannyiunk számára sokkoló volt. Utólag rengeteg kérdés merült fel arról, meg lehetett-e volna akadályozni a tragédiát. A torony megerősítése mindenképpen rendkívül nehéz feladat lett volna. Számunkra a legfontosabb az, hogy emberi életben nem esett kár, és mindenki a legjobb tudása szerint végezte a munkáját.
– A katasztrófát követően, szerda reggel melyek voltak az első szakmai benyomások?
– Szerda reggel a felújításban részt vevő valamennyi szakember Szilágycsehbe utazott. Ott találkoztunk az ügy kivizsgálásában érintett összes hatóság képviselőjével, a művelődési minisztériumtól a városházáig. A hatóságok a mi munkánkra alapozva kezdték elkészíteni a szükséges jelentéseket, ehhez pedig a teljes dokumentációt a rendelkezésükre bocsátottuk.
Az Építésügyi Igazgatóság az eredeti tartószerkezeti szakértőt és tervezőcsapatot bízta meg a legsürgősebb beavatkozások előírásainak előkészítésével, mivel a templom nyugati része rendkívül rossz állapotban van. A templomhajó déli és északi fala – amelyből a leomló torony kitépte a nyugati falat – omlásveszélyessé vált, a fedélszerkezet az északi oldalon mintegy 2,5 méteren a levegőben áll. Az omlásveszély miatt a romeltakarítás rendkívül összetett feladat, jelenleg a tartószerkezeti szakértő vezetésével ezen dolgozunk. Nyilvánvaló, hogy a torony kontrollált lebontása és újjáépítése kevesebbe került volna, mint a mostani kármentés, amely jelentős többletköltséget jelent.
– Ön számára mi a tanulsága a tragikus szilágycsehi történetnek?
– A legfontosabb tanulság az, hogy az ilyen típusú épületek esetében más kutatási és kivitelezési módszert kell kidolgozni, amely képes időben leállítani a munkálatokat, amennyiben bármilyen riasztó jel jelentkezik. Emellett kiemelten fontos a roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazása, amelyek csökkentik a szerkezeti kockázatokat. Ezekbe az eljárásokba egyetemeknek, érdekképviseleti szervezeteknek, alapítványoknak és egyházaknak kellene beruházniuk, hogy elérhetőbbek és megfizethetőbbek legyenek a befektetők és szakemberek számára:
Korábbi felvétel a szilágycsehi református templomról
Fotó: Szilágycsehi Református Egyházközség
– A legkisebb falusi templomoktól a kolozsvári Farkas utcai templomon át egészen a főtéri Szent Mihály-templomig számos műemlék felújításában vett részt. Melyek a leggyakoribb kihívások, amelyekkel szakemberként szembesül?
– Ki kell emelni a kommunizmus mintegy fél évszázados időszakát, amely rendkívül sokat rontott a műemlék épületek állagán. 1945 után a karbantartást és a helyreállítást egy ideig még tolerálták, ám 1976 és 1990 között a műemlékvédelmet gyakorlatilag megszüntették. Megszűnt a szakmai képzés, és a munkálatok olyan körülmények között zajlottak, amelyek rányomták bélyegüket az elvégzett beavatkozások minőségére. Az 1960-as évektől széles körben elterjedtek a vasbetonos és betonozásos beavatkozások. Később vált világossá, hogy a régi, történeti szerkezetek inkompatibilisek a cementes habarccsal és a betonnal.
A rendszerváltás után időbe telt, mire a műemlékvédelmi szakma visszatért a hagyományos, állagmegőrző felújítási módszerekhez, sok esetben azonban rendkívül nehéz korrigálni az előző évtizedek hibás beavatkozásait.

Kedd este hat óra körül óriási robajjal omlott össze a szilágycsehi református templom tornya. A felújítás alatt álló templom tornyának megerősítését a munkálatokat végző kolozsvári cég szakembereinek javaslatára belülről már megtámasztották.

Egymás után indultak az adománygyűjtési kezdeményezések a szilágycsehi református templom tornyának újjáépítésére: egyházi és közéleti szereplők, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat is segítségnyújtásra hívja a híveket és támogatókat.
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
1 hozzászólás