Fekete Vince (balra) és Lövétei Lázár László (jobbra) költők betekintést nyújtottak, milyen „Király Laci bácsival” (középen) együtt dolgozni
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Írók, költők, irodalom iránt rajongók és érdeklődők népes tábora gyűlt össze szombaton a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, hogy bensőséges, már-már családias hangulatban ünnepelje meg Király László Kossuth-díjas író, költő nyolcvanadik születésnapját. Az ünnepi eseményen bemutatták A legkönnyebb igazat mondani című beszélgetéskötetet, illetve az előtte tisztelgő legfrissebb Helikon-lapszámot is.
2023. november 19., 17:312023. november 19., 17:31
2023. november 19., 18:552023. november 19., 18:55
A Sóváradon született Király László az erdélyi magyar irodalom megkerülhetetlen szereplője, az Utunk, illetve később a Helikon folyóirat szerkesztője, szellemi műhelyek kulcsfigurája. Ahogy a születésnapi „ünnepség” házigazdája, Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is utalt rá, olyan ember, akitől szinte mindenki, aki ma ír, irodalommal foglalkozik Erdélyben, valahogy, valahol tanult valamit.
A kormányfő üzenetében nem csak felköszöntötte Király Lászlót, hanem köszönetet is mondott neki, hogy
A főkonzul elmondta, hálásnak kell lennünk Király Lászlónak, mert a kommunizmus bukása utáni években is felemelte szavát a magyarságot ért igazságtalanságokkal szemben, és mert műveiben ma is emlékeztet a helytállás és a hazához való hűség mindig időszerű parancsára.
Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Magyar Írószövetség volt elnöke szintén levélben köszöntötte Király Lászlót, Minden című versének sorait idézve utalva rá, hogy költészetének, munkásságának „volt értelme”.
Fekete Vincze és Lövétei Lázár László József Attila-díjas költők (előbbi idén, utóbbi 2018-ban kapta meg a Balassi Bálint-emlékkardot) a közös szerkesztőségi munka, élet tapasztalatait felidézve igyekeztek egy kis betekintést adni a közönség soraiban ülőknek abba, milyen „Király Laci bácsival” együtt dolgozni, beszélgetni. Lövétei Lázár László elmondta, számára az Amikor pipacsok voltatok című kötete versei jelentették az első „találkozást” Király Lászlóval – a verseket a székelyudvarhelyi Népszínház keretében Bartha Levente monodrámaként adta elő –, majd csak évek múlva hozta el az élet a személyes találkozást.
Elmondták, hogy „Király Laci bácsi” sosem fecsegett fölöslegesen, szeretett hallgatni. Ehhez igazodva a kötetbemutatón sem faggatták sokat, inkább felkérték néhány versének felolvasására.
Lövétei mesélt a frissen kiadott kötet megszületéséről is, arról, hogy az egészről a koronavírus-járvány és Király László fia, a szintén költő Király Zoltán „tehet”, hiszen benne fogalmazódott meg először, hogy apja diktafonra mondott verseit oda kéne adnia Gergely Zsuzsa rádiós újságírónak, a Kolozsvári Rádió munkatársának, hogy – egy interjúval kiegészítve azokat – kezdjen velük valamit.
Az est második felében Karácsonyi Zsolt főszerkesztő vezényletével bemutatták a Helikon legfrissebb, Király László előtt tisztelgő számát, melyben memorialisztikai szövegek, versek, prózai művek egyaránt helyet kaptak. A lapszám szerzőit arra kérték, hogy írjanak verset Király László Kékfarkasok című művének valamely motívumára, prózát pedig az 1980. November 26. című vers valamely motívumára, sorára reflektálva.
A lapszámbemutató elején Király László felidézte, anno hogyan állt össze, miként lett kész az Utunk, majd a Helikon egy-egy lapszáma. Elmesélte, hogy a pénteki lapzárta után mindig volt egy hétfői lapzárta, amit például Bodor Ádám író előszeretettel használt ki, de ő is élt párszor a lehetőséggel. Története nem az írók, költők trehányságáról szólt, hanem a bizalomról, ami abban a műhelyben kialakult, arról, hogy az akkori főszerkesztő, Szilágyi István bízott bennük, de ők is tudták, hogy bízik bennük, továbbá hogy felelősséggel járt a nyomtatás előtti utolsó előtti pillanatokban leadni a munkákat. Azt is elmesélte, miként lett ő „világirodalom-elvtárs”, hogy a szerkesztőségben sokáig csak ő beszélt idegen nyelven, így a világirodalmi rovat szerkesztője lett, és műfordítással is foglalkozott.
„Utolsó mohikánja annak a fajta ráérős, beszélgetős Utunk–Helikon-műhelynek, ahol hosszú délelőttökön keresztül történeteket mesélve szerkesztettek lapot, váltottak világot, cseréltek eszmét, neveltek utánpótlást” – írja Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, szerkesztő.
Király László Kossuth- és József Attila-díjas kolozsvári költő, író, műfordító és Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban.
A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!