Kossuth-díjat kapott Király László erdélyi költő, író, műfordító

A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.

Hírösszefoglaló

2022. március 14., 18:332022. március 14., 18:33

2022. március 14., 21:102022. március 14., 21:10

„A Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként”  kapta a Kossuth-díjat – írta az MTI.

Király László 1943. november 19-én született Sóváradon. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett orosz-magyar szakos diplomát 1966-ban. 1968 végétől az Utunk, 1990-től a Helikon szerkesztője, főszerkesztő-helyettese volt, jelenleg főmunkatársa.

2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2021-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.

Bár költői világképének kialakulására hatott Ady, József Attila, Kassák, Weöres, Aragon lírája, kezdettől fogva a saját alkotói útját járta. A Kék farkasok (1972) című regénye, Az örök hó határa (1986) és az Elfelejtett hadsereg (1981) című verseskötete románul is megjelent. Éjféli esők címmel 1998-ban megjelent válogatott verseinek gyűjteménye.

Király László költő, író, miután átvette a Kossuth-díjat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában •  Fotó: MTI/Illyés Tibor Galéria

Király László költő, író, miután átvette a Kossuth-díjat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Költészetében a kisebbségi lét kiszolgáltatottsága mellett a nemzedéki és nemzeti összetartozás lehetőségei jutnak visszatérően központi szerephez.

Román, orosz, grúz, lengyel, bolgár, francia költők műveit fordítja magyarra.
1997-ben József Attila-, 2004-ben Magyar Művészetért, 2013-ban Arany János-díjat kapott. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadását hétfőn tartották a budapesti Országházban.

Az eseményen Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott: a mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól, a csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről.

Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán.

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Felidézte, hogy az áprilisi törvények szentesítése után az újonnan választott Országgyűlés megalakulásakor, az országgyűlési nyitányra készült cikkében Kossuth arról értekezett, hogy a magyarok békére vágynak. De a szabadságért, a békéért vállalják a veszélyt is, készek áldozatot hozni. Ez pedig a további munkához szükséges erőnek „kimeríthetetlen forrása”.

Mint hozzátette, Kossuth akkor még okkal bízott abban, hogy az a munka, amit a kormány és az Országgyűlés elvégez, az ország minden polgára számára értéket teremt. Akkor még úgy tűnt, hogy minden feltétel adott, hogy az ország békében gyarapodjon, gazdasága megerősödjön, a polgári átalakulás kiteljesedjen.

Az államfő, emlékeztetve arra, hogy őszre a magyar szabadságot már fegyverrel kellett védeni, úgy fogalmazott: egy becsapott nemzet próbálta érvényre juttatni alkotmányos, törvényes igazát. A gazdasági gyarapodást szolgáló programot háttérbe szorította a háború.

Világos után 18 év politikai békétlenség következett. A munka – amit a szabadságharc kényszerűen megszakított – csak a kiegyezés után folytatódhatott. 1867 után Magyarország újra maga dönthetett a saját sorsáról. A kiegyezés megteremtette a békés alkotómunka feltételeit. Olyan növekedés vette kezdetét, amely természetes módon adott teret a tehetségnek, a teljesítménynek, mutatott rá Áder János.

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az államfő a kitüntetettekhez fordulva azt mondta, sokan vannak ma itt, az Országház Kupolacsarnokában, akik átéltek, átélhettek hasonló változást.

1990 után a szabadság esélyt teremtett: a politikai béke, a jó kormányzás, a gazdasági fejlődés, az alkotás lehetőségét adta meg. A most kitüntetettek pályája ezt követően teljesedett ki. Magyarország szabadsága biztosította az alkotómunka szabadságát.

„Az 1990-ben visszanyert szabadságunk – az Önök munkája révén – nemcsak megerősödött, de meg is sokszorozódott” – méltatta a kitüntetetteket az államfő. Áder János úgy fogalmazott, a személyes szabadság kiteljesedése meghozta a közösség szabadságát is.

„Életünk igényesebb, tudásunk pontosabb lett. Nemzetünk gyarapodóvá válhatott” – mondta az államfő, aki hozzátette azt is, hogy a most kitüntetettek személyes eredményei ma már a magyarság közös kincsei.

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól. A csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről” – hangsúlyozta az államfő, aki Kossuth Lajos szavait idézve úgy fogalmazott: „mindez kimeríthetetlen forrása közös szellemi, gazdasági, lelki erőnknek”.

Áder János beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „Tégy minden jót, ami tőled telik; s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess: lelkedet eszközökkel gazdagítani, szüntelen igyekezzél”.

A köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével együtt adta át az Országházban.

Kossuth-díjat kapott még:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták:

a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Öt ország művészei érkeznek a kolozsvári WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválra

Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.

Öt ország művészei érkeznek a kolozsvári WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválra
2025. szeptember 01., hétfő

A parajdi károsultak segítésére, a közösségi összefogásra buzdított a temesvári színJÁTÉKOK

A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.

A parajdi károsultak segítésére, a közösségi összefogásra buzdított a temesvári színJÁTÉKOK
2025. augusztus 28., csütörtök

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról

Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról
2025. augusztus 28., csütörtök

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek Nagyszentmiklóson

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek Nagyszentmiklóson
2025. augusztus 27., szerda

Elkezdte 81. évadát, öt új premierrel készül a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat

Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Elkezdte 81. évadát, öt új premierrel készül a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat
2025. augusztus 27., szerda

Két magyar film debütál a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon

Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.

Két magyar film debütál a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon
2025. augusztus 26., kedd

Székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait a székelyudvarhelyi társulat

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.

Székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait a székelyudvarhelyi társulat
2025. augusztus 25., hétfő

Bejelentette idei jelöltjeinek listáját a Csíky András Alapítvány Kuratóriuma

A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.

Bejelentette idei jelöltjeinek listáját a Csíky András Alapítvány Kuratóriuma
2025. augusztus 25., hétfő

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot

A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot
Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot
2025. augusztus 25., hétfő

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot

2025. augusztus 25., hétfő

Az erdélyi gasztronómia szerelmese, aki átverte Ceaușescut – Kövi Pálról tekinthető meg tárlat Kolozsváron

Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.

Az erdélyi gasztronómia szerelmese, aki átverte Ceaușescut – Kövi Pálról tekinthető meg tárlat Kolozsváron