
Béres László
Fotó: Biró István
Erdéyi szerző darabját erdélyi rendező állította színpadra Békéscsabán: Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét a gyergyószentmiklósi Béres László rendezi, a produkciót szeptember 8-án mutatja be a Jókai Színház.
2017. szeptember 04., 16:362017. szeptember 04., 16:36
Az Ősvigasztalást Tamási 1924-ben egy kolozsvári drámapályázatra írta, ám nem nyert vele, a darabot csak ötven évvel később mutatták be. Béres László az MTI-nek azt mondta, hogy a darabban az ősmagyarság eredete, az őstudás megőrzése, valamint a törvények világa kerül összeütközésbe.
– ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás, ugyanakkor a dráma az életbe vetett hitről is szól, és szerephez jut benne a legendás székely humor is" – fogalmazott a rendező, aki szerint a darab a közös újrakezdés lehetőségét mutatja be, az őspogány, keresztény világból emel át elemeket a székely keretbe.
Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg szerint misztikus, rituális, balladisztikus, nehezen megfogható színdarabról van szó, amelyet a klasszikus dramaturgia eszközeivel nem is lehet mérni. Épp ezért a rendezésben kiemelt szerepet kap a zeneiség.
Béres László rendezte két éve a flamenco életérzésen alapuló Bernarda Alba házát Békéscsabán, s azt ígéri,
Az előadást élőzene kíséri, Pribojszki Ferenc és Schäfer Szilveszter zenélnek a színpadon. A főbb szerepekben Kovács Frigyes, Szőke Pál, Liszi Melinda, Szélyes Imre, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Mészáros Mihály látható.
A történet szerint Csorja Ádám – öccse kérésére – ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el testvére holttestét. Amikor erre fény derül, gyilkosság vádjával törvény elé kerül, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten ugyanabba a lányba szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.
„Isten, Isten, igaz Isten!” – sikoltja a darab végén a meggyilkolt Csorja Ádámra rátaláló egyik szereplő. „Nem sírunk többet soha! Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!” – mondja a másik, majd rémülten összebújnak, és lassan táncolni kezdenek. A tánc, az átmeneti rítusok kellékeként a megbillent egyensúly helyreállítására, az értékvesztés, az értékek transzformációja utáni rend megteremtésére szolgál. Az ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, az ősi, tiszta erkölcsiséget szimbolizálja – olvasható a teátrum honlapján Tamási darabjáról.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!