Hirdetés

Romló piaci zöldségből villanyáram: a Bánságban már elkezdték a hasznosítást

áram

Áramforrás lehet a maradék. A piacokon sok zöldség romlik el, a városi szerves hulladék energetikai hasznosítása fontos lenne

Fotó: Orbán Orsolya

Bár Romániában az ötlet még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.

Krónika

2026. augusztus 27., 16:362026. augusztus 27., 16:36

A folyamatos energiaválság közepette a hatóságok egyre gyakrabban keresnek alternatív megoldásokat, amelyek csökkenthetik az energiarendszerre nehezedő nyomást.

Temesváron már gyakorlati választ is találtak a problémára: a piacokon összegyűlt élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítják.

Hirdetés

A Digi24.ro portál beszámolója szerint a rendszer lényege egyszerű: a pultokon fel nem vásárolt, romlásnak indult zöldségek, gyümölcsök, virágok és egyéb szerves maradékok nem a hagyományos kukákban végzik, hanem csomagolás nélkül, elkülönítve gyűjtik össze őket maguk a kereskedők.

Például

  • a paradicsom,
  • a padlizsán,
  • egyes gyümölcsök

viszonylag gyorsan tönkremennek, és nagy mennyiségben halmozódik fel belőlük a hulladék. Az elkülönítve gyűjtött hulladékot az önkormányzat részesedésével működő hulladékkezelő cég szállítja el, majd Temesvár közelébe, egy biogázüzembe kerül. Itt kezdődik az átalakítás folyamata:

a szerves anyagot egy úgynevezett fogadóaknába öntik, amelyet ezután lezárnak, és a hulladék megkezdi útját a feldolgozó soron.


áram Galéria

A paradicsom is a gyorsan romló zöldségfélék közé tartozik

Fotó: Facebook/ANPC

Az üzem vezetője a portálnak elmondta, hogy a létesítmény naponta 14–16 megawattnyi villamos energiát termel kizárólag ebből a hulladékból – ez az energiamennyiség átlagosan 2000 lakás fogyasztásának felel meg.

A feldolgozási folyamat végén szerves maradék marad vissza, amelyet a mezőgazdaságban trágyaként hasznosítanak. A portál szerint az üzemvezető azt is kiemelte: azok a hulladékok, amelyek korábban a szemétlerakóba kerültek, ott más, például műanyag vagy papír típusú hulladékkal keveredve mérgező szennylevet termeltek, ma pedig erőforrássá válnak.

Áram és biogáz Európában

A projekt egyelőre kísérleti fázisban van, néhány temesvári piacon tesztelik. Silvana Andreaș, a városháza szóvivője a portálnak nyilatkozva elmondta: első lépésként a rendszert a családi házas negyedekre szeretnék kiterjeszteni, mivel ott egyszerűbb a bevezetése, mint a tömbházak esetében.

Bár Romániában az ötlet még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. A portál az Európai Biogáz Szövetség – European Biogas Association (EBA) adataira hivatkozva közölte,

hogy 2025-ben Európában több mint 1600 biometán-üzem működött, ebből 760 kizárólag Franciaországban, 260 pedig Németországban.

Az adatok szerint a rangsor élén Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia és az Egyesült Királyság áll, amelyek együtt adják az uniós biometán-termelés túlnyomó részét – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös megújulóenergia-jelentéséből.

korábban írtuk

A szemét nem tűnik el: így működik és itt bukik meg Erdélyben a hulladékgazdálkodás
A szemét nem tűnik el: így működik és itt bukik meg Erdélyben a hulladékgazdálkodás

Erdélyben ma már sok helyen kiépült a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája, mégis rendre ugyanabba a falba ütközik: az emberek nem értik a rendszert.



Németország: kötelező a szelektív gyűjtés

Németországban a szerves hulladék az önkormányzati hulladékáram legnagyobb, térfogat szerint mért összetevője, és az ország egyes térségeiben a háztartási hulladék akár 40%-át is kiteheti – közli a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt). Évente mintegy 15 millió tonna biológiailag lebomló hulladékot dolgoznak fel komposztáló- és biogázüzemekben. 2025. május 1-jén életbe is lépett egy szigorúbb szabályozás, amely ellenőrzési küszöbértékeket vezetett be az idegen anyagok (műanyag, üveg, fém) arányára a szerves hulladékgyűjtő edényekben, hogy javuljon a feldolgozott anyag minősége.

áram Galéria

Sok zöldség gyorsan megy tönkre, és nagy mennyiségben halmozódik fel belőlük a hulladék

Fotó: Illusztráció: Pixabay



Franciaország: 2024 óta minden háztartásban kötelező

Franciaország 2024 elejétől valamennyi háztartás és vállalkozás számára kötelezővé tette a szerves hulladék elkülönített gyűjtését – korábban ez a kötelezettség csak az évi öt tonnánál több szerves hulladékot termelő szereplőkre vonatkozott. A Euronews beszámolója szerint az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a lakosság számára az egyszerű leadási lehetőséget – otthoni komposztálótól a gyűjtőpontokig –, a begyűjtött anyagból pedig biogáz vagy műtrágyát helyettesítő komposzt készül. Az indoklás szerint a szerves hulladék a háztartási hulladék csaknem egyharmadát teszi ki, és ha vegyesen kerül a hagyományos hulladéklerakóba, ott jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt (metánt és szén-dioxidot) termel.


Miért maradhat le Románia?

A ScienceDirect-en publikált EU-27-es elemzés rámutat, hogy miközben a nyugat-európai biogázüzemek jelentős része (Németországban akár 90%-a) még mindig elsősorban mezőgazdasági eredetű alapanyagot (trágyát, energianövényeket) dolgoz fel, a városi szerves hulladék energetikai hasznosítása jelentős, kihasználatlan potenciált rejt az egész kontinensen – ez alól Románia sem kivétel. A hazai lemaradás fő oka jellemzően nem technológiai, hanem szervezési: az elkülönített gyűjtés infrastruktúrája (külön edények, logisztika, a lakosság és a kereskedők bevonása) az, ami Nyugat-Európában már évek óta kiépült, Romániában viszont csak most, néhány kísérleti helyszínen indul.

korábban írtuk

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

Megerősítette az ítélőtábla a halmi határrendészek előzetes letartóztatását

A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.

Megerősítette az ítélőtábla a halmi határrendészek előzetes letartóztatását
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Czárán Gyula nevéhez köthető újabb barlangot tettek látogathatóvá

A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.

Czárán Gyula nevéhez köthető újabb barlangot tettek látogathatóvá
2026. október 13., kedd

Egy évet sem tartott, hámlik a burkolat az új ferdekábeles hídon

Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.

Egy évet sem tartott, hámlik a burkolat az új ferdekábeles hídon
2026. október 13., kedd

Papíron vásároltak, a valóságban adót spóroltak: nagyszabású razzia Bihar megyében

Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.

Papíron vásároltak, a valóságban adót spóroltak: nagyszabású razzia Bihar megyében
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Nem volt túl élénk az érdeklődés a nagyváradi villamosvasút szerelvényeire kiírt pályázaton

Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.

Nem volt túl élénk az érdeklődés a nagyváradi villamosvasút szerelvényeire kiírt pályázaton
2026. október 13., kedd

Öt év után lezárta a DNA a Soós Zoltánt érintő egyik eljárást

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.

Öt év után lezárta a DNA a Soós Zoltánt érintő egyik eljárást
2026. október 12., hétfő

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon

Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Tovább késik a turistamágnesnek számító erdélyi vár felújítása

Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.

Tovább késik a turistamágnesnek számító erdélyi vár felújítása
2026. október 12., hétfő

Újabb határrendészek buktak le a halmi korrupciós botrányban

Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.

Újabb határrendészek buktak le a halmi korrupciós botrányban
2026. október 12., hétfő

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Hirdetés
Hirdetés