Hirdetés

Romló piaci zöldségből villanyáram: a Bánságban már elkezdték a hasznosítást

áram

Áramforrás lehet a maradék. A piacokon sok zöldség romlik el, a városi szerves hulladék energetikai hasznosítása fontos lenne

Fotó: Orbán Orsolya

Bár Romániában az ötlet még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.

Krónika

2026. augusztus 27., 16:362026. augusztus 27., 16:36

A folyamatos energiaválság közepette a hatóságok egyre gyakrabban keresnek alternatív megoldásokat, amelyek csökkenthetik az energiarendszerre nehezedő nyomást.

Temesváron már gyakorlati választ is találtak a problémára: a piacokon összegyűlt élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítják.

Hirdetés

A Digi24.ro portál beszámolója szerint a rendszer lényege egyszerű: a pultokon fel nem vásárolt, romlásnak indult zöldségek, gyümölcsök, virágok és egyéb szerves maradékok nem a hagyományos kukákban végzik, hanem csomagolás nélkül, elkülönítve gyűjtik össze őket maguk a kereskedők.

Például

  • a paradicsom,
  • a padlizsán,
  • egyes gyümölcsök

viszonylag gyorsan tönkremennek, és nagy mennyiségben halmozódik fel belőlük a hulladék. Az elkülönítve gyűjtött hulladékot az önkormányzat részesedésével működő hulladékkezelő cég szállítja el, majd Temesvár közelébe, egy biogázüzembe kerül. Itt kezdődik az átalakítás folyamata:

a szerves anyagot egy úgynevezett fogadóaknába öntik, amelyet ezután lezárnak, és a hulladék megkezdi útját a feldolgozó soron.


áram Galéria

A paradicsom is a gyorsan romló zöldségfélék közé tartozik

Fotó: Facebook/ANPC

Az üzem vezetője a portálnak elmondta, hogy a létesítmény naponta 14–16 megawattnyi villamos energiát termel kizárólag ebből a hulladékból – ez az energiamennyiség átlagosan 2000 lakás fogyasztásának felel meg.

A feldolgozási folyamat végén szerves maradék marad vissza, amelyet a mezőgazdaságban trágyaként hasznosítanak. A portál szerint az üzemvezető azt is kiemelte: azok a hulladékok, amelyek korábban a szemétlerakóba kerültek, ott más, például műanyag vagy papír típusú hulladékkal keveredve mérgező szennylevet termeltek, ma pedig erőforrássá válnak.

Áram és biogáz Európában

A projekt egyelőre kísérleti fázisban van, néhány temesvári piacon tesztelik. Silvana Andreaș, a városháza szóvivője a portálnak nyilatkozva elmondta: első lépésként a rendszert a családi házas negyedekre szeretnék kiterjeszteni, mivel ott egyszerűbb a bevezetése, mint a tömbházak esetében.

Bár Romániában az ötlet még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. A portál az Európai Biogáz Szövetség – European Biogas Association (EBA) adataira hivatkozva közölte,

hogy 2025-ben Európában több mint 1600 biometán-üzem működött, ebből 760 kizárólag Franciaországban, 260 pedig Németországban.

Az adatok szerint a rangsor élén Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia és az Egyesült Királyság áll, amelyek együtt adják az uniós biometán-termelés túlnyomó részét – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös megújulóenergia-jelentéséből.

korábban írtuk

A szemét nem tűnik el: így működik és itt bukik meg Erdélyben a hulladékgazdálkodás
A szemét nem tűnik el: így működik és itt bukik meg Erdélyben a hulladékgazdálkodás

Erdélyben ma már sok helyen kiépült a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája, mégis rendre ugyanabba a falba ütközik: az emberek nem értik a rendszert.



Németország: kötelező a szelektív gyűjtés

Németországban a szerves hulladék az önkormányzati hulladékáram legnagyobb, térfogat szerint mért összetevője, és az ország egyes térségeiben a háztartási hulladék akár 40%-át is kiteheti – közli a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt). Évente mintegy 15 millió tonna biológiailag lebomló hulladékot dolgoznak fel komposztáló- és biogázüzemekben. 2025. május 1-jén életbe is lépett egy szigorúbb szabályozás, amely ellenőrzési küszöbértékeket vezetett be az idegen anyagok (műanyag, üveg, fém) arányára a szerves hulladékgyűjtő edényekben, hogy javuljon a feldolgozott anyag minősége.

áram Galéria

Sok zöldség gyorsan megy tönkre, és nagy mennyiségben halmozódik fel belőlük a hulladék

Fotó: Illusztráció: Pixabay



Franciaország: 2024 óta minden háztartásban kötelező

Franciaország 2024 elejétől valamennyi háztartás és vállalkozás számára kötelezővé tette a szerves hulladék elkülönített gyűjtését – korábban ez a kötelezettség csak az évi öt tonnánál több szerves hulladékot termelő szereplőkre vonatkozott. A Euronews beszámolója szerint az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a lakosság számára az egyszerű leadási lehetőséget – otthoni komposztálótól a gyűjtőpontokig –, a begyűjtött anyagból pedig biogáz vagy műtrágyát helyettesítő komposzt készül. Az indoklás szerint a szerves hulladék a háztartási hulladék csaknem egyharmadát teszi ki, és ha vegyesen kerül a hagyományos hulladéklerakóba, ott jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt (metánt és szén-dioxidot) termel.


Miért maradhat le Románia?

A ScienceDirect-en publikált EU-27-es elemzés rámutat, hogy miközben a nyugat-európai biogázüzemek jelentős része (Németországban akár 90%-a) még mindig elsősorban mezőgazdasági eredetű alapanyagot (trágyát, energianövényeket) dolgoz fel, a városi szerves hulladék energetikai hasznosítása jelentős, kihasználatlan potenciált rejt az egész kontinensen – ez alól Románia sem kivétel. A hazai lemaradás fő oka jellemzően nem technológiai, hanem szervezési: az elkülönített gyűjtés infrastruktúrája (külön edények, logisztika, a lakosság és a kereskedők bevonása) az, ami Nyugat-Európában már évek óta kiépült, Romániában viszont csak most, néhány kísérleti helyszínen indul.

korábban írtuk

Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén
Top 5-ben Románia az élelmiszer-pazarlás terén

Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 05., szombat

„Az iskola megtanít felismerni a világ és saját tudásunk határait.” Erdélyi magyar iskolák tanévnyitója Gyulafehérváron

Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.

„Az iskola megtanít felismerni a világ és saját tudásunk határait.” Erdélyi magyar iskolák tanévnyitója Gyulafehérváron
Hirdetés
2026. szeptember 05., szombat

Autó nélkül maradt a tinédzser, akit háromszor kaptak el jogosítvány nélkül

Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.

Autó nélkül maradt a tinédzser, akit háromszor kaptak el jogosítvány nélkül
2026. szeptember 05., szombat

Bölcsődeavató Székelyhídon: már nyolc új kisdedóvót építettek Bihar megyében

Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.

Bölcsődeavató Székelyhídon: már nyolc új kisdedóvót építettek Bihar megyében
2026. szeptember 05., szombat

Károly brit uralkodó tiszteletére nyílik angol pub egy erdélyi faluban

A brit uralkodóról nevezi el a Brassó megyei Sirneán kialakítandó angol pubját Charlie Ottley.

Károly brit uralkodó tiszteletére nyílik angol pub egy erdélyi faluban
Hirdetés
2026. szeptember 04., péntek

Fejedelmi beruházás Erdélyben: felélesztenék az Apafi-kastély hajdani pompáját

Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.

Fejedelmi beruházás Erdélyben: felélesztenék az Apafi-kastély hajdani pompáját
2026. szeptember 04., péntek

Tizennégy év a vádlottak padján: így jutott el a Borboly-per a jogerős felmentésig

SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.

Tizennégy év a vádlottak padján: így jutott el a Borboly-per a jogerős felmentésig
2026. szeptember 04., péntek

Felháborodást váltott ki Kolozsváron, hogy ortodox istentiszteletre tereltek volna diákokat

Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.

Felháborodást váltott ki Kolozsváron, hogy ortodox istentiszteletre tereltek volna diákokat
Hirdetés
2026. szeptember 04., péntek

Kolozsvár is betiltja a szerencsejátékokat, de a pókernek még nem kell bedobnia a lapokat

Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.

Kolozsvár is betiltja a szerencsejátékokat, de a pókernek még nem kell bedobnia a lapokat
2026. szeptember 04., péntek

Kilőttek egy medvét az egyik erdélyi üdülőtelepen

Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.

Kilőttek egy medvét az egyik erdélyi üdülőtelepen
2026. szeptember 04., péntek

Új iskolatáska nélkül is több száz lej a tanévkezdés. Pedagógus tanácsai, hogy mire érdemes költeni

Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.

Új iskolatáska nélkül is több száz lej a tanévkezdés. Pedagógus tanácsai, hogy mire érdemes költeni
Hirdetés
Hirdetés