A helyi tanácsok dönthetnek úgy, hogy egyes kibocsátási kategóriákba tartozó autók csak díj ellenében hajthatnak be
Fotó: Haáz Vince
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket. Meg kell szabniuk azt is, hogy korlátozzák-e a szennyezőbb autók behajtását ezekre a területekre, díjat kérnek-e tőlük, vagy más szabályokat alkalmaznak. Kolozsvár még csak ötletel, Brassó már döntött a szennyező autók kapcsán
2026. augusztus 27., 14:012026. augusztus 27., 14:01
Az augusztus 25-én hatályba lépett új urbanisztikai kódex nem kész közlekedési szabályokat vezetett be, hanem egyéves határidőt adott az önkormányzatoknak.
A javaslatokat az önkormányzatok urbanisztikai és környezetvédelmi szakosztályainak kell kidolgozniuk.
A várostervezési dokumentációkban tehát a jövőben kötelezően meg kell jelenniük azoknak a területeknek, ahol a levegő minőségének javítása érdekében szabályozzák a járműforgalmat.
Az alacsony kibocsátású övezet – román rövidítéssel ZNSE, nemzetközileg gyakran LEZ – nem feltétlenül egy egész várost jelent, kijelölhetnek ilyen zónaként néhány belvárosi utcát, egy műemléki központot vagy nagy forgalmú városrészt is. A határok mellett az önkormányzatoknak azt is meg kell állapítaniuk, milyen járművekre, mely napokon és milyen időszakban vonatkoznak a szabályok.
Helyben kell meghatározni a kivételeket, az engedélyek rendszerét és az ellenőrzés módját is.
Ne csodálkozzunk, ha sok a dugó és nincs parkolóhely: folyamatosan nő a forgalomba íratott gépkocsik, illetve az új sofőrök száma is.
Az új kódex tehát nem mondja ki, hogy például minden Euro 3-as vagy Euro 4-es autó előtt lezárják a belvárosokat, egységes országos tarifa sem lesz: ugyanaz a jármű az egyik városban szabadon közlekedhet, egy másikban csak díj ellenében léphet be a központba, egy harmadikban pedig bizonyos időszakokban nem hajthat be.
A kibocsátási övezetek bevezetése nem új elképzelés Romániában. A fenntartható városi közlekedésről szóló 155/2023-as törvény már lehetővé tette, hogy az önkormányzatok szabályozzák vagy díjhoz kössék az autók behajtását az alacsony kibocsátású zónákba.
A jogszabály kétféle övezettel számol:
A 2023-as törvény első körben tizenhárom nagy városi agglomerációt kötelezett ilyen övezetek kialakítására, például Kolozsvár, Brassó, Nagybánya és Temesvár szerepelt a listán. A részletszabályokat tartalmazó kormányhatározat tervezetét azonban a fejlesztési minisztérium 2024 nyarán visszavonta, mert szélesebb körű egyeztetést tartott szükségesnek az önkormányzatokkal, a gazdasági szereplőkkel és a civil szervezetekkel.
A most hatályba lépett kódex ismét elindította a visszaszámlálást, és ezúttal a várostervezési szabályok közé is beemelte a kibocsátási övezeteket.
Kolozsvár már korábban elkezdte előkészíteni egy alacsony kibocsátású övezet létrehozását. A város 2025-ben csatlakozott a Pécs és a szlovéniai Velenje részvételével zajló, uniós finanszírozású ZERO-MOVE programhoz, amelynek céljai között a kolozsvári városháza az alacsony kibocsátású zónák kialakítását is felsorolta.
A rendszer a járművek számáról, sebességéről, típusáról és haladási irányáról gyűjtene adatokat, amelyek alapján meghatározhatják, hol és milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a közlekedésből származó kibocsátást.
Brassó ennél tovább jutott: a helyi tanács itt 2024 júliusában elfogadta a történelmi városközpont alacsony kibocsátású és korlátozott forgalmú övezetére vonatkozó szabályzatot.
A brassói példa azt is megmutatja, hogy egy zóna kijelölése önmagában kevés. Ha az önkormányzat csökkenteni szeretné a belvárosi autóforgalmat, parkolási lehetőséget, megfelelő tömegközlekedést és használható alternatív útvonalakat is kell kínálnia.
A kibocsátási övezetek kérdése azért is kényes, mert Románia személygépkocsi-állománya rendkívül idős.
Ez nem jelenti azt, hogy minden húszéves autót automatikusan kizárnak majd a városközpontokból, hisz a jármű életkora és kibocsátási besorolása nem ugyanaz, a konkrét követelmények pedig városonként eltérhetnek.
A korlátozások mellett komoly környezetvédelmi és egészségügyi érvek szólnak: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a városi nitrogén-dioxid-szennyezés legfontosabb forrása a közúti közlekedés. A kipufogógáz ráadásul közvetlenül a talaj közelében, sűrűn lakott területeken kerül a levegőbe, a finom por és a nitrogén-oxidok pedig növelik a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium jogszabályjavaslattal rukkolt elő, ami olyan zónák kijelölését tenné lehetővé a nagyobb városok önkormányzatai számára, ahová nem, vagy csak díjfizetés ellenében hajthatnak be a szennyező járművek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!