Másra mutogat. Moszkva tagadja, hogy orosz lett volna a Neptun Deep gázmezőnél egy román F-16-os vadászgép által megsemmisített drón
Fotó: Radu Miruță/Facebook
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
2026. augusztus 27., 15:462026. augusztus 27., 15:46
Az moszkvai külügyminisztérium szóvivője
„Konstancánál, – mint emlékeznek – valami váratlanul felbukkant a román állampolgárok számára. A cél elfogása érdekében a román légierő két F-16-os vadászgépet küldött a levegőbe. Az egyikük észlelt egy ukrán tengeri drónt, és a fedélzeti ágyúval megsemmisítette” – mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón. „
„Még egyszer megismétlem:
– tette hozzá az orosz külügyminisztérium szóvivője.
„Így fordulnak vissza a NATO-mechanizmusokon keresztül a kijevi rezsim számára beszerzett és átadott fegyverek maguk a szövetség tagjai ellen” – mondta Zaharova.
Drónt semmisített meg egy román vadászgép a Fekete-tengeren – közölte csütörtökön kora délután Radu Miruţă védelmi miniszter.
Mint arról beszámoltunk, múlt csütörtökön egy kereskedelmi hajó Románia kizárólagos gazdasági övezetében észlelt egy kis méretű, robbanóanyaggal megrakott tengeri drónt.
Egy román F-16-os repülőgép kilőtte a tengeren lebegő drónt.
Mint arról beszámoltunk, nem ez az első alkalom, hogy tengeri drón okoz gondokat Romániában: június 5-én egy drón a konstancai kikötőben robbant fel, miután működésbe lépett az önmegsemmisítő üzemmód.
Az eszköz több másik drónnal ukrán eredetű volt, de Kijev szerint elvesztették fölöttük az irányítást, amelyet az orosz hadsereg vett át.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Orosz külügyi szóvivő: Moszkva brit katonai létesítmények támadásával válaszolhat a brit fegyverrel végrehajtott ukrán csapásokra
Oroszország bármely brit katonai létesítményre mért csapással válaszolhat arra, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel támadja – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján Moszkvában.
„Többször is figyelmeztettünk arra, hogy válaszul az Oroszország területén brit fegyverekkel végrehajtott ukrán támadásokra bármely brit katonai létesítmény és haditechnikai eszköz célponttá válhat Ukrajnában és a határain túl” – mondta.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Bloombergnek nyilatkozva kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az orosz gazdasági és kereskedelmi infrastruktúrára mért ukrán csapásokra, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Oroszországnak nincs szüksége „katonai eszkalációra”, mert anélkül is előrehalad a „különleges hadműveletben”.
Peszkov ezzel az amerikai hírügynökségnek arra a cikkére reagált, amely azt állította, hogy Moszkva felerősíteni készül az Ukrajna elleni támadásokat, mert a rendezési tárgyalások zsákutcába jutottak. Peszkov „horrorsztorinak” minősítette azt az értesülést, hogy Oroszország a balti NATO-tagállamok elleni támadásra készülne.
Taktikai atomfegyvert vetne be Putyin?
Több, a Kremlhez közeli forrás szerint Oroszország fontolgatja az Ukrajna elleni katonai hadjárat fokozását, mivel a háború befejezésére irányuló tárgyalási erőfeszítések úgy tűnik, zsákutcába jutottak. A jelentések szerint Moszkva erősebb hagyományos ballisztikus rakétatámadásokat fontolgat Kijev ellen, beleértve a fővárosi célpontokat, valamint más ukrán városok infrastruktúráját is.
A források szerint a meglévő tárgyalási keretek gyakorlatilag összeomlottak, így Oroszország és Ukrajna nem tudott előrelépni a rendezés felé. A Bloomberg szerint a Kreml feladta azt a reményét is, hogy az a megegyezés, amelyről úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban, alaszkai csúcstalálkozójuk során elérték, arra készteti majd Washingtont, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára Donyeck megye ukrajnai kézben lévő maradék területeinek átadására.
Ukrajna következetesen elutasította Oroszország területi követeléseit. Marco Rubio amerikai külügyminiszter júniusban szintén jelezte, hogy Washington nem osztja Moszkva értékelését, és kijelentette: ha megállapodás született volna, a háború már véget ért volna. A júliusi, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalások után Rubio kijelentette, hogy új megközelítésekre van szükség.
A diplomáciai előrelépés hiányában a Kremlhez közel álló források szerint Moszkva egyre inkább a további eszkalációt tekinti a kevés megmaradt lehetőségei egyikének katonai céljainak elérése érdekében. Putyin az orosz állami televíziónak adott nyilatkozatában szintén keményebb válaszlépésre utalt, figyelmeztetve, hogy Ukrajnának számolnia kell a következményekkel az általa Oroszország legérzékenyebb gazdasági szektorai ellen elkövetett támadások miatt.
A Bloomberg arról is beszámolt, hogy egyre több orosz tisztségviselő úgy véli, Putyin végső esetben fontolóra vehetné taktikai nukleáris fegyverek bevetését Ukrajnában. A jelentés azonban hangsúlyozta, hogy jelenleg semmi nem utal arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésére készülne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!