Kolozsvár is a legdrágább piaccal rendelkező városok között
Fotó: Orbán Orsolya
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben. Ráadásul három olyan vidékről beszélünk, ahol amúgy zöldségek és gyümölcsök széles palettája terem meg.
2026. augusztus 26., 18:272026. augusztus 26., 18:27
A piaci árak közötti látványos különbségre az Economica.net irányította rá a figyelmet – a gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szolgáltatott, egyébként júniusra vonatkozó adatok alapján készített elemzést tett közzé szerdán.
A portál egy tíz élelmiszerből – egy-egy kilogramm újburgonya, káposzta, paradicsom, uborka, zöldbab, cseresznye, eper, tej, juhsajt és egy tyúktojás – álló bevásárlókosár árát vette górcső alá, és kiderült a legdrágább és a legolcsóbb helyszín közötti árkülönbség a 40 lejt is meghaladja.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
amennyiben piacon kívánják megvásárolni a felsorolt termékeket: egy ilyen kosárért átlagosan 150,3 lejt kell fizetniük.
Az elemzés megjegyzi amúgy, hogy – Kolozsvár mellett – Beszterce volt az a város, ahol júniusban az uborka ára jóval meghaladta a többi település átlagát, nevezetesen 11,1 lej és 11,25 lej volt, miközben például Brăilán átlagosan 3,8 lejt kértek ezért a mennyiségért. Emellett a besztercei piacokon voltak a legmagasabb árak a burgonya (10,3 lej/kg), a káposzta (8 lej/kg) és a zöldbab (25 lej) esetében is.
Ami a legolcsóbb piacokat illeti, Jászvásár áll az első helyen egy 110,09 lejes kosárral. Az ezüst- Szörnyváré (111,5 lej), a bronzérem pedig Bodzavásáré (111,8 lej).
Vannak hiányosságai is az elemzésnek
Az elemzés szerzője szerint meg kell azonban jegyezni, hogy vannak olyan városok is, mint Bukarest, Csíkszereda, Nagybánya, Konstanca, Slatina, Szatmárnémeti, Galaci, Déva, Tulcea, Nagyvárad és Suceava, ahol hiányoznak az adatok bizonyos termékekről.
A román fővárosban például a kosár összértéke 142,13 lej, de hiányoznak az adatok a tej és a tojás áráról. Így amennyiben kiderülne, hogy Bukarestben adják a legdrágábban a tejet (8 lej) és a tojást is (2 lej), akkor abból az következne, hogy ott a legmagasabbak az árak.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Történik mindez olyan körülmények között, hogy hosszú hónapok óta Romániában a legmagasabb az inflációs ráta, vagyis itt a legnagyobb üteműek a drágulások éves összevetésben.
Az elemzésben górcső alá vett hatodik hónapban az éves infláció enyhén, 10,4 százalékra csökkent. Júniusban éves szinten a legnagyobb áremelkedéseket a szolgáltatásoknál regisztrálták, ahol elérte 13,67 százalékot. A nem élelmiszeripari áruk ára 12,29 százalékkal, az élelmiszerek ára pedig 5,75 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek esetében a legnagyobb drágulást ebben az időszakban a kávé mutatta, amelynek ára 19,9 százalékkal nőtt.
A tojás a második helyen áll 13,66 százalékos áremelkedéssel, míg a tehéntej 12,13 százalékkal drágult. A cukor, cukortartalmú termékek és méz kategória árai 9,44 százalékkal emelkedtek.
Még ha a júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra is csökkent az éves infláció Romániában, az augusztus 12-én nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a szolgáltatások díja 13,67 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,93 százalékkal, az élelmiszerek pedig 5,03 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak a 74. életév betöltése után térülnek meg az állami rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékok: ha korábban meghalunk, pénzünk az államé marad.
Ha lakásfelújítási trendekről beszélünk, pár éve jó eséllyel először a színek, formák, textúrák jutottak eszünkbe, de ma már sokak számára fontosabb – de mindenképp legalább annyira fontos –, hogy mekkora lesz a gáz- vagy a villanyszámla.
Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!