Fotó: Mediafax
2012. február 28., 08:072012. február 28., 08:07
Az írót 2004-ben a Román Írószövetség Ovidius-díjjal jutalmazta irodalmi munkásságáért, valamint a népek közötti toleranciáért kifejtett erőfeszítései elismeréseképpen. Amos Oz úgy vélte, a román olvasóközönség „lelkes és nyitott”, a román kiadókat szintén dicsérte. Az izraeli író kiemelte: bár történetei legnagyobb részben kitalációk, de a Jeruzsálemben töltött gyermekkorának bizonytalanságát is kifejezésre juttatják. Az író a családjával a második világháború idején történt rémségeket is felelevenítette a sajtótájékoztatón. Mint mondta, nem a boldog emberekről szólnak a könyvei, hanem a boldogtalan emberekről, a boldogtalan családokról. Politikai tevékenységével kapcsolatban elmondta – akárcsak az irodalomban –, ezen a területen is együtt érez minden táborral.
Az író elárulta, minden reggel ötkor kel, majd sétál egyet, mielőtt dolgozni kezdene, mielőtt „megpróbálná elképzelni, mit tenne valaki más helyében”. Mint mondta: sztoikusan viselkedik a rossz kritikákkal szemben. „Az a feladatom, hogy megírjam a könyvet, a kritikus feladata pedig megölni azt” – mondta Oz, hangsúlyozva, hogy nem befolyásolja a kritikusok véleménye, mert ők „nem tudták megtanulni, hogyan kell egy történetet megírni”. „Írói munkám során sokkal több vetélés történt, mint ahány születés” – fogalmazott Oz, hozzátéve, hogy sok ötletéről lemond, hiszen nem mindegyiket lehet kivitelezni, mint ahogy „nem hoz minden találkozás egy új barátságot”. Az eseményen Lili Oz, az író felesége is jelen volt. Amos Oz tegnap késő délután Gabriel Liiceanuval beszélgetett a Román Atheneumban.
Ma délelőtt 11 órakor a Bukaresti Egyetem Doctor Honoris Causa címmel tünteti ki az írót, délután pedig bemutatásra kerülnek a román nyelvre fordított könyvei a Humanitas Kretzulescu Könyvesboltban. n Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok