Fotó: Mediafax
2012. február 28., 08:072012. február 28., 08:07
Az írót 2004-ben a Román Írószövetség Ovidius-díjjal jutalmazta irodalmi munkásságáért, valamint a népek közötti toleranciáért kifejtett erőfeszítései elismeréseképpen. Amos Oz úgy vélte, a román olvasóközönség „lelkes és nyitott”, a román kiadókat szintén dicsérte. Az izraeli író kiemelte: bár történetei legnagyobb részben kitalációk, de a Jeruzsálemben töltött gyermekkorának bizonytalanságát is kifejezésre juttatják. Az író a családjával a második világháború idején történt rémségeket is felelevenítette a sajtótájékoztatón. Mint mondta, nem a boldog emberekről szólnak a könyvei, hanem a boldogtalan emberekről, a boldogtalan családokról. Politikai tevékenységével kapcsolatban elmondta – akárcsak az irodalomban –, ezen a területen is együtt érez minden táborral.
Az író elárulta, minden reggel ötkor kel, majd sétál egyet, mielőtt dolgozni kezdene, mielőtt „megpróbálná elképzelni, mit tenne valaki más helyében”. Mint mondta: sztoikusan viselkedik a rossz kritikákkal szemben. „Az a feladatom, hogy megírjam a könyvet, a kritikus feladata pedig megölni azt” – mondta Oz, hangsúlyozva, hogy nem befolyásolja a kritikusok véleménye, mert ők „nem tudták megtanulni, hogyan kell egy történetet megírni”. „Írói munkám során sokkal több vetélés történt, mint ahány születés” – fogalmazott Oz, hozzátéve, hogy sok ötletéről lemond, hiszen nem mindegyiket lehet kivitelezni, mint ahogy „nem hoz minden találkozás egy új barátságot”. Az eseményen Lili Oz, az író felesége is jelen volt. Amos Oz tegnap késő délután Gabriel Liiceanuval beszélgetett a Román Atheneumban.
Ma délelőtt 11 órakor a Bukaresti Egyetem Doctor Honoris Causa címmel tünteti ki az írót, délután pedig bemutatásra kerülnek a román nyelvre fordított könyvei a Humanitas Kretzulescu Könyvesboltban. n Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok