
Fotó: Mediafax
2012. február 28., 08:072012. február 28., 08:07
Az írót 2004-ben a Román Írószövetség Ovidius-díjjal jutalmazta irodalmi munkásságáért, valamint a népek közötti toleranciáért kifejtett erőfeszítései elismeréseképpen. Amos Oz úgy vélte, a román olvasóközönség „lelkes és nyitott”, a román kiadókat szintén dicsérte. Az izraeli író kiemelte: bár történetei legnagyobb részben kitalációk, de a Jeruzsálemben töltött gyermekkorának bizonytalanságát is kifejezésre juttatják. Az író a családjával a második világháború idején történt rémségeket is felelevenítette a sajtótájékoztatón. Mint mondta, nem a boldog emberekről szólnak a könyvei, hanem a boldogtalan emberekről, a boldogtalan családokról. Politikai tevékenységével kapcsolatban elmondta – akárcsak az irodalomban –, ezen a területen is együtt érez minden táborral.
Az író elárulta, minden reggel ötkor kel, majd sétál egyet, mielőtt dolgozni kezdene, mielőtt „megpróbálná elképzelni, mit tenne valaki más helyében”. Mint mondta: sztoikusan viselkedik a rossz kritikákkal szemben. „Az a feladatom, hogy megírjam a könyvet, a kritikus feladata pedig megölni azt” – mondta Oz, hangsúlyozva, hogy nem befolyásolja a kritikusok véleménye, mert ők „nem tudták megtanulni, hogyan kell egy történetet megírni”. „Írói munkám során sokkal több vetélés történt, mint ahány születés” – fogalmazott Oz, hozzátéve, hogy sok ötletéről lemond, hiszen nem mindegyiket lehet kivitelezni, mint ahogy „nem hoz minden találkozás egy új barátságot”. Az eseményen Lili Oz, az író felesége is jelen volt. Amos Oz tegnap késő délután Gabriel Liiceanuval beszélgetett a Román Atheneumban.
Ma délelőtt 11 órakor a Bukaresti Egyetem Doctor Honoris Causa címmel tünteti ki az írót, délután pedig bemutatásra kerülnek a román nyelvre fordított könyvei a Humanitas Kretzulescu Könyvesboltban. n Hírösszefoglaló
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.