2012. június 06., 06:402012. június 06., 06:40
A leghoszszabb film címmel Péterffy András készített egész estés portréfilmet a híres rendezővel a 80-as évek második felében. Ennek egy rövidített változatát a közszolgálati televízió még a filmművész életében levetítette. A hosszú változatot Szőts születésének 100. évfordulója alkalmából, hétfőn mutatták be először. Szőts István (1912–1998) erdélyi, szentgyörgyvályai születésű, Kossuth-díjas filmrendezőt legtöbben az 1941-ben forgatott Emberek a havason című alkotásáról ismerik. Másik híres filmje Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből készült 1947-ben.
Az emlékülés és kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője, Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező az MTI-nek elmondta, hogy nemcsak Szőts István filmjeit, írásait ismerte, hanem személyes kapcsolatban is álltak egymással. Úgy tartja, hogy Szőts munkásságával és emberi tartásával az egész magyar filmgyártásra meghatározó hatással volt. Kifejtette, hogy a II. világháború óta eltelt időszakban a magyar filmművészet létezésére két ember hagyatéka nyomta rá bélyegét, az egyik Szőts István, az Emberek a havason és Radványi Géza, a Valahol Európában rendezője.
„Mindketten történelmi személyiségek, és ezt a hagyatékot ki így, ki úgy vállalja, de meg nem tagadhatja” – hangsúlyozta. „A II. világháború előtt sok magyar film készült, ezek inkább a piaci kategóriába sorolhatók, de azt a két filmkészítő akarta leginkább – és tett is érte –, hogy a magyar film Európa élvonalába tartozzék” – jegyezte meg Kósa Ferenc. Kiemelte, hogy Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly és a Balázs Béla Stúdió fiataljai, köztük saját munkáira is nagy hatással volt e két filmes munkássága és morális tartása, mert Szőts és Radványi is arra törekedett, hogy a magyar filmművészet az Európa-szerte jegyzett magyar irodalom, zene és képzőművészet színvonalára emelkedjen.
Közös mindkettőjükben, hogy a „szélekről”, Erdélyből, illetve a Felvidékről jöttek. Radványi Géza (1907–1986) Kassán született. Szőts és Radványi is elmenekült a diktatúra elől. Szőts a filmgyár forradalmi bizottságának az elnöke volt 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsbe menekült, és ott dolgozott haláláig. Leginkább művészeti, kultúrtörténeti rövidfilmeket forgatott, köztük Gustav Klimt és Egon Schiele festőművész munkásságáról, valamint Otto Wagnerről, a bécsi szecesszió legnagyobb építészéről. Radványi Géza 1947-ben hagyta el Magyarországot, Olaszországban, Franciaországban és Németországban dolgozott. „Azok, akik itthon maradtak, teljes erkölcsi és szakmai tisztelettel viseltettek a két nagy rendező iránt” – tette hozzá Kósa Ferenc.
A keddi emlékülésen szó volt a rendezővel összefüggő történetekről, a levelezéséről, szakmai cikkeiről, valamint dokumentarista munkásságáról. Ez utóbbi szekcióban Szőtsnek a népzenéről, a néptáncról, a hagyományokról készített etnográfiai filmjeit elemezték.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.