2012. június 06., 06:402012. június 06., 06:40
A leghoszszabb film címmel Péterffy András készített egész estés portréfilmet a híres rendezővel a 80-as évek második felében. Ennek egy rövidített változatát a közszolgálati televízió még a filmművész életében levetítette. A hosszú változatot Szőts születésének 100. évfordulója alkalmából, hétfőn mutatták be először. Szőts István (1912–1998) erdélyi, szentgyörgyvályai születésű, Kossuth-díjas filmrendezőt legtöbben az 1941-ben forgatott Emberek a havason című alkotásáról ismerik. Másik híres filmje Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből készült 1947-ben.
Az emlékülés és kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője, Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező az MTI-nek elmondta, hogy nemcsak Szőts István filmjeit, írásait ismerte, hanem személyes kapcsolatban is álltak egymással. Úgy tartja, hogy Szőts munkásságával és emberi tartásával az egész magyar filmgyártásra meghatározó hatással volt. Kifejtette, hogy a II. világháború óta eltelt időszakban a magyar filmművészet létezésére két ember hagyatéka nyomta rá bélyegét, az egyik Szőts István, az Emberek a havason és Radványi Géza, a Valahol Európában rendezője.
„Mindketten történelmi személyiségek, és ezt a hagyatékot ki így, ki úgy vállalja, de meg nem tagadhatja” – hangsúlyozta. „A II. világháború előtt sok magyar film készült, ezek inkább a piaci kategóriába sorolhatók, de azt a két filmkészítő akarta leginkább – és tett is érte –, hogy a magyar film Európa élvonalába tartozzék” – jegyezte meg Kósa Ferenc. Kiemelte, hogy Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly és a Balázs Béla Stúdió fiataljai, köztük saját munkáira is nagy hatással volt e két filmes munkássága és morális tartása, mert Szőts és Radványi is arra törekedett, hogy a magyar filmművészet az Európa-szerte jegyzett magyar irodalom, zene és képzőművészet színvonalára emelkedjen.
Közös mindkettőjükben, hogy a „szélekről”, Erdélyből, illetve a Felvidékről jöttek. Radványi Géza (1907–1986) Kassán született. Szőts és Radványi is elmenekült a diktatúra elől. Szőts a filmgyár forradalmi bizottságának az elnöke volt 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsbe menekült, és ott dolgozott haláláig. Leginkább művészeti, kultúrtörténeti rövidfilmeket forgatott, köztük Gustav Klimt és Egon Schiele festőművész munkásságáról, valamint Otto Wagnerről, a bécsi szecesszió legnagyobb építészéről. Radványi Géza 1947-ben hagyta el Magyarországot, Olaszországban, Franciaországban és Németországban dolgozott. „Azok, akik itthon maradtak, teljes erkölcsi és szakmai tisztelettel viseltettek a két nagy rendező iránt” – tette hozzá Kósa Ferenc.
A keddi emlékülésen szó volt a rendezővel összefüggő történetekről, a levelezéséről, szakmai cikkeiről, valamint dokumentarista munkásságáról. Ez utóbbi szekcióban Szőtsnek a népzenéről, a néptáncról, a hagyományokról készített etnográfiai filmjeit elemezték.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.