2011. november 24., 09:002011. november 24., 09:00
A díjátadót tegnap tartották Budapesten. Szervátiusz Tiborné, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulójára 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek, akik a nemzeti kultúrában gyökerező, magas színvonalú műveket hoznak létre. A formakultúra ugyanis – a nyelv mellett – a legfontosabb identitásmegtartó erő egy nemzet életében, megmaradásunk záloga – hangsúlyozta az elnök. Két éve felváltva művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat. Idén Páll Lajos Korondon élő festő, költő, gazdálkodó, a híres korondi fazekascsalád tagja kapott elismerést, mert olyan ember, „aki a nemzeti kultúra gyökereit és Erdély szellemiségét mutatja fel művészetében”. Páll Lajosnak december 1-jén nagy tárlata nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában, a megnyitóbeszédet Kövér László házelnök mondja – jegyezte meg a kuratóriumi elnök.
A másik díjazott Juhász Zoltán népzenész, az autentikus magyar népzene gyűjtője, magas színvonalú előadója, az óbudai népzenei iskola tanára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszékének oktatója. Eredeti foglalkozására nézve fizikus. A harmadik Szervátiusz Jenő-díjat posztumusz Losonci Miklós művészettörténésznek, Szentendre díszpolgárának ítélték oda a nemzeti kultúra iránt elkötelezett művészet bemutatásáért.
díj névadója, Szervátiusz Jenő (1903–1983) Kolozsvárott született, eredeti foglalkozása kerékgyártó kovács, asztalos és szekérkészítő volt. Több mint ezer fa- és kőszobrot faragott. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pieta, Tamási Áron író síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette – vagy a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll. Banner Zoltán művészettörténész korábban azt írta róla, hogy ő az a szobrász, akinek a „munkássága a közösségben és annak »tájában« (Erdélyben) gyökerezik, s aki a közösség, az erdélyi magyarság rokonszenvétől kísérve, valósággal mindennapos, reggeltől estig tartó napszámosmunkával, embert próbáló fizikai és lelki küzdelemben hozza létre páratlanul gazdag életművét, ...amellyel megalapozza a huszadik századi Közép-Európában szinte egyedülállóan eredeti és tartalmas kortárs erdélyi magyar szobrászatot”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok