
2011. november 24., 09:002011. november 24., 09:00
A díjátadót tegnap tartották Budapesten. Szervátiusz Tiborné, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulójára 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A díjat a kuratórium évente adja át olyan képzőművészeknek, akik a nemzeti kultúrában gyökerező, magas színvonalú műveket hoznak létre. A formakultúra ugyanis – a nyelv mellett – a legfontosabb identitásmegtartó erő egy nemzet életében, megmaradásunk záloga – hangsúlyozta az elnök. Két éve felváltva művészettörténész, illetve újságíró is kap alternatív Szervátiusz Jenő-díjat. Idén Páll Lajos Korondon élő festő, költő, gazdálkodó, a híres korondi fazekascsalád tagja kapott elismerést, mert olyan ember, „aki a nemzeti kultúra gyökereit és Erdély szellemiségét mutatja fel művészetében”. Páll Lajosnak december 1-jén nagy tárlata nyílik a Klebelsberg Kultúrkúriában, a megnyitóbeszédet Kövér László házelnök mondja – jegyezte meg a kuratóriumi elnök.
A másik díjazott Juhász Zoltán népzenész, az autentikus magyar népzene gyűjtője, magas színvonalú előadója, az óbudai népzenei iskola tanára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei tanszékének oktatója. Eredeti foglalkozására nézve fizikus. A harmadik Szervátiusz Jenő-díjat posztumusz Losonci Miklós művészettörténésznek, Szentendre díszpolgárának ítélték oda a nemzeti kultúra iránt elkötelezett művészet bemutatásáért.
díj névadója, Szervátiusz Jenő (1903–1983) Kolozsvárott született, eredeti foglalkozása kerékgyártó kovács, asztalos és szekérkészítő volt. Több mint ezer fa- és kőszobrot faragott. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pieta, Tamási Áron író síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette – vagy a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll. Banner Zoltán művészettörténész korábban azt írta róla, hogy ő az a szobrász, akinek a „munkássága a közösségben és annak »tájában« (Erdélyben) gyökerezik, s aki a közösség, az erdélyi magyarság rokonszenvétől kísérve, valósággal mindennapos, reggeltől estig tartó napszámosmunkával, embert próbáló fizikai és lelki küzdelemben hozza létre páratlanul gazdag életművét, ...amellyel megalapozza a huszadik századi Közép-Európában szinte egyedülállóan eredeti és tartalmas kortárs erdélyi magyar szobrászatot”.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.