Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének nemes másolata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott ünnepi sajtótájékoztatón az Országos Széchényi Könyvtárban
Fotó: Soós Lajos/MTI
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.
2024. március 15., 16:312024. március 15., 16:31
„Az OSZK kiemelt feladata a magyar nemzeti identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzése és azok bemutatása” – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken a Budavári Palotában. Vitályos Eszter az OSZK ünnepi sajtótájékoztatóján igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben:
Az államtitkár kiemelte, hogy a könyvtáraknak az elmúlt évtizedben hatalmas változáson kellett keresztülmenniük, hogy a megváltozott technikai környezetnek, az ebből fakadó egészen új társadalmi kihívásoknak megfeleljenek.
„Rendkívül fontosnak tartom ezért, hogy az elmúlt évek innovatív ötleteit, megoldásait, új elektronikus szolgáltatásait megőrizzük és továbbfejlesszük” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt az átalakulási folyamatot a kormány a lehető legnagyobb elszántsággal támogatja.
Felidézte, hogy 2022-ben adták át az alapításának 220. évfordulóját akkor ünneplő az OSZK-ban Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját. Ez megteremtette a lehetőséget a tömeges digitalizálásra és az online szolgáltatások támogatására is.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 2023-ban digitalizált 13 millió oldallal a könyvtár máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozik. Idén év végéig elérik a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveik szerint néhány éven belül megvalósítják az akár 60 millió oldalas kapacitást is. Rózsa Dávid hangsúlyozta: „kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak”.
Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.
A Fotótér tartalomszolgáltatás legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban – emlékeztettek a közleményben, amely szerint 1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.
Kitértek arra is, hogy a Fotótérben a nemzeti könyvtár az Egressy-dagerrotípiák mellett közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenki számára ingyenesen felhasználhatóvá.
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, péntek délelőtt Budapesten, a Kossuth Lajos téren.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!