„Palotaforradalom”: a helyi román kultúrpolitika is elismeri az aradi magyar műkincseket

2022 májusában a múzeumnak otthont adó aradi Kultúrpalotában ismét megnyitották a Képtárat a világhírű magyar festőművészek alkotásaiból. Az állandó tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a Krisztus temetése című triptichon. Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt különleges.

A román tanácselnök szerint hiba volt száműzni a magyar műkincseket

Tavaly májusban – az újranyitás első évfordulóján – nekiláttak a kiállítótermek felújításának, egyben új helyszínekkel és alkotásokkal bővítették a gyűjteményt, amely mostanáig zárva tartott. A Képtár és az Ereklyemúzeum gyűjteményének újbóli, idén március elsejei megnyitásán Iustin Cionca, Arad Megye Tanácsának elnöke hibának nevezte a magyar vonatkozású műemlékek és szépművészeti alkotások évtizedekkel ezelőtti eltávolítását. „Sajnálom azokat a generációkat, amelyeket veszteség ért, mert számukra ezek a művek hozzáférhetetlenek voltak. Akik számára Arad történelmének ezt a szeletét titkosították és misztifikálták. Ezek a műalkotások büszkeségre adhatnak okot minden aradinak külön-külön, és az egész közösségnek” – jelentette ki a román tanácselnök.

„Húsz évvel ezelőtt megyei tanácsos voltam – akkor ezt nem lehetett volna megcsinálni. Örvendek, hogy a megyei önkormányzat és a múzeum jelenlegi vezetői, illetve az RMDSZ-es tanácsosok olyan emberek, akik ezt meg merték álmodni, és véghez is vitték. Amellett, hogy ez büszkeség számunkra, aradi magyarok számára, biztos vagyok benne, hogy a turizmust is fellendítik az itt kiállított képek, és nem lesz olyan magyar ember, aki Erdélybe utazik s ne látogatná meg Aradot” – fejtette ki a prefektus.

Ahogy a múzeumalapításban és a Kultúrpalota-építésben a közművelődés szervezésére és támogatására létrehozott ős-Kölcsey Egyesület szerzett elévülhetetlen érdemeket, a (magyar) Képtár újbóli megnyitása és a Feszty-kép kiállítása a kommunizmusban betiltott, majd a rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület jelenlegi vezetői kitartásának az eredménye. 2016 márciusában jelentették be, hogy kezdeményezik a Krisztus temetése restaurálását és állandó kiállítását, s a megye, illetve a város vezetésénél meghallgatásra és támogatásra találtak. Egy évre rá bontották ki a csévékre tekert triptichont, és a jelenlévők megdöbbenésére Lizen-Mayer Sándor elveszettnek hitt, Mátyás király című festménye is lekerült a hengerekről (ez is monumentális alkotás, 5x4 méteres, és megtekinthető a Képtárban).

A nagyszebeni restaurálást és a múzeum második emeleti eredeti kiállítótermének helyreállítását (többek között a természetes fényt biztosító üvegkupola renoválását) követően nyílhatott meg közel két éve a Képtár, hogy a legutóbbi felújítást követően idén márciustól még nagyobb felületen és még több műalkotással fogadja a látogatókat. „Hetven-nyolcvan kép maradt itt a Szépművészeti Múzeumtól – mert 1919 januárjában visszavittek Budapestre húsz darabot –, azok java része látható. De a kiállításon nem csak a letéti anyag szerepel: vannak vásárolt és államosított képek is közöttük” – állapította meg Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület műkedvelő és műértő alelnöke a mások mellett Munkácsy Mihály-, Benczúr Gyula-, Wolff Károly-, Than Mór- és Lotz Károly-képekkel büszkélkedő gyűjteményről.

A Búsuló Aradot a több mint kilencven éves elzárás „mentette meg”

Március elsején kora este a megnyitóra igyekvő száznál is több érdeklődő – javarészt aradi magyarok – még láthatta a múzeum folyosóin itt-ott a restaurálási munkálatok nyomait, de azóta elillant a festékszag, feltörölték az utolsó festékcseppeket is. A második emeleti kiállítótermek egymásból nyílnak, így a látogató az Ereklyemúzeum gyűjteményén keresztül eljut a Képtárba is. Az Ereklyemúzeum kiállításán a szemlélődő mindjárt a Búsuló Arad című szoborba „botlik”, amely 92 évig szomorkodott a múzeum raktárában.

A szobor az Andrássy tér (a mai főtér) északi végén, a színházzal szemben kapott helyet, aztán a város bővülésével elköltöztették a régi honvédtemetőbe, és amikor azt felszámolták (a mai Tisztviselőtelep épült a helyére), bekerült a múzeum raktárába. „Szerencsére!” – állapította meg Kocsis Rudolf aradi szobrász, aki a Búsuló Aradot restaurálta. „Ha nem vitték volna el, nem lett volna mit restaurálni” – mondta a több aradi köztéri alkotást is jegyző művész.

„Ezzel együtt fantasztikus érzés volt egy ilyen régi szobron dolgozni. Hiányzik a kéz és a korona, de ez így is fog maradni, mert ez a történelem nyoma. Ellentétes restaurálásra törekedtem, hogy kihangsúlyozzam az orrot, a szemeket, a szájat, lábujjakat, a drapériának a részleteit, de a letört részeket nem pótoltam” – mondta Kocsis Rudolf, hozzátéve azt is, hogy a szobrot egyelőre kiállítható állapotba „hozta”, de kéthavi munka van még vele.

Aradi Zsigmond az első olyan magyar művész volt – egyébként Aradon született Landshut néven, és egy Petőfi-domborműve is látható az aradi Csiky Gergely Főgimnázium folyosóján – a 19. században, aki Olaszországban tartott fenn műhelyt. A Búsuló Aradot Milánóban alkotta meg, és eredetileg Busongó Róma volt a címe, majd Honvéd-emlék lett, végül a közemlékezett Búsuló Aradként őrizte meg.

A harmadik legnagyobb ’48-as relikviagyűjtemény

A hónap elején tartott megnyitónak a szoboravató volt a fő mozzanata, de az állandó kiállításon az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt és más, a várbörtönben fogva tartott katonák személyes tárgyai tekinthetők meg a falakon, a falak mentén és a tárlókban. A forradalom és az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt emlékének ápolására 1867, az osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetőség. A Kölcsey Egyesület kezdeményezésére gyűjtést szerveztek egy ereklyemúzeum létrehozására, amit végül 1893. március 15-én nyitottak meg a színház második emeleti folyosóján.

Az évek alatt 17 ezer darabosra bővült Ereklyemúzeum a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után a harmadik legnagyobb ’48-as gyűjtemény – állapította meg korábban Zakar Péter szegedi történész, aki a gyűjtemény 2008–2009-es katalogizálásában is részt vett. Az 1974-ben a raktárak mélyére száműzött relikviákból 2015 októberében nyílt ismét állandó kiállítás, de a teljes gyűjteménynek csak egy részlete látható helyszűke miatt.

A legutóbbi, közel egy évig tartó felújítástól eltekintve azóta megtekinthető volt, és az Aradon megforduló – főleg magyarországi – turisták egyik célpontjává vált. A restaurálás idején csak a kitartóbbak tekinthették meg a gyűjteményt, de immár a múzeumi nyitva tartási idő alatt – hétfő kivételével – „közbenjárás” nélkül is látogatható.