Székely irodalom, műfordítói gondok

Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért alig van jelen a kortárs magyar irodalom a román nyelvterületen, egy románra fordított magyar könyvre legalább három magyarra fordított román irodalmi alkotás jut – derült ki többek közt a Kortárs erdélyi magyar írók románul című szombat esti kerekasztal-beszélgetésen.

Irodalmi művek fordításának kulisszatitkai

Az előzetes tervek szerint a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett rendezvény házigazdái – Bréda Ferenc esszéíró, költő, műfordító és Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, kritikus – felolvastak volna saját, román nyelvre fordított műveikből, de mert az érdeklődők túlnyomó többsége magyar volt, inkább az irodalmi művek fordításának kulisszatitkairól, nehézségeiről esett több szó. Bréda Ferenc elmondta, technikai gondokkal küzdenek, ami a magyar kortárs irodalmi alkotások románra fordítását illeti. Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért gyakran az erdélyi magyar műfordítóknak kell románra fordítaniuk a magyar prózát és a verseket egyaránt.

Az író, műfordító kifejtette, ezzel az a gond, hogy lektoráltatniuk kell az így készült fordításokat román anyanyelvű irodalmárokkal. „Az lehet profi fordító, aki jól ismeri a nyelvet, amelyről fordít, ugyanakkor anyanyelve az a nyelv, amelyre fordít” – szögezte le Bréda. A dévai születésű író az irodalmi fordítások kapcsán megemlítette, hogy azok a román műfordítók, akik még jól beszélik a magyar nyelvet, megöregedtek, és nem értik a modern fiatal szerzők gondolkodását, archaikus nyelvezetet használnak a fordításokban, és ez a minőség rovására megy. A Krónika kérdésére Bréda Ferenc elmondta: a technikai nehézségeket úgy lehetne áthidalni, ha az olyan irodalmi lapok, mint a Helikon vagy a román Tribuna kiképezhetné saját műfordítóit. Az irodalmár szerint húsz profi műfordító már elegendő volna ahhoz, hogy a kortárs magyar irodalmat románra átültethessék. „Csak műfordításból megélni nem tudnánk, de kiegészítő keresetnek jól jöhet az így szerzett pénz. Egy kétszáz oldalas könyv fordításával megközelítőleg 2000 eurót lehet keresni” – fejtette ki Bréda, aki szerint a műfordítóhiány problémájára az is megoldás lenne, ha az ország bármelyik román iskolájában választható nyelvként oktatnák a magyart, annál is inkább, hogy ezt a románok közül is sokan igényelnék.

Székely irodalmi antológia

Tíz év alatt írták össze az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől. Székely irodalmi antológia című kötet anyagát – avatta be a részletekbe olvasóit Orbán János Dénes a könyv pénteki bemutatóján. A Bulgakov Irodalmi Kávéház pincéjében rendezett könyvbemutatón a szerzők saját írásaikból olvastak fel. Az antológia öt szerzője közül György Attila és Fekete Vince nem lehetett jelen, Orbán János Dénes mellett Muszka Sándor és Sántha Attila nyújtottak ízelítőt írásaikból. A felolvasást Muszka Sándor kezdte, aki a székely gondolkodásmódot és nyelvjárást parodizáló stand-up comedyvel szórakoztatta a közönséget. A kötet címadó versét Sántha Attila írta, aki több – szinte kizárólag csak a székely nyelvjárás szavait felhasználó – versét olvasta fel. Orbán János Dénes egy általa vámpírtörténet-paródiának nevezett írással rukkolt elő, amelyben a székelyekről kialakult sztereotípiákat tette nevetségessé.

A székely irodalom lényege a „szívatás” – közölte Sántha Attila, aki a kötetben is olvasható példával támasztotta alá, hogy a székelyek szeretnek egymás rovására viccelődni. A poént poénra halmozó könyvbemutató Orbán János Dénes Bogdán László írót parodizáló epikus költeményével ért véget. Az első ízben megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon számos további kulturális rendezvény szórakoztatta az érdeklődőket. Csütörtökön a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont Szentes Zágon Könyvborítók és irodalmi plakátok című kiállításának. Pénteken a Tranzit Házban Kolozsvári Magyar Filmnapok címmel kolozsvári vonatkozású filmeket tekinthetett meg a kincses város mozikedvelő közönsége.

Nem maradtak el a gyerekeknek szóló események sem, szombaton három József Attila-díjas költő: Fekete Vince, Orbán János Dénes és László Noémi olvasott fel írásaiból a Cimbora-mesedélután gyerekeknek című rendezvényen.