
Fotó: Szentes Zágon
2010. augusztus 23., 10:312010. augusztus 23., 10:31
Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért alig van jelen a kortárs magyar irodalom a román nyelvterületen, egy románra fordított magyar könyvre legalább három magyarra fordított román irodalmi alkotás jut – derült ki többek közt a Kortárs erdélyi magyar írók románul című szombat esti kerekasztal-beszélgetésen.
Az előzetes tervek szerint a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett rendezvény házigazdái – Bréda Ferenc esszéíró, költő, műfordító és Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, kritikus – felolvastak volna saját, román nyelvre fordított műveikből, de mert az érdeklődők túlnyomó többsége magyar volt, inkább az irodalmi művek fordításának kulisszatitkairól, nehézségeiről esett több szó. Bréda Ferenc elmondta, technikai gondokkal küzdenek, ami a magyar kortárs irodalmi alkotások románra fordítását illeti. Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért gyakran az erdélyi magyar műfordítóknak kell románra fordítaniuk a magyar prózát és a verseket egyaránt.
Az író, műfordító kifejtette, ezzel az a gond, hogy lektoráltatniuk kell az így készült fordításokat román anyanyelvű irodalmárokkal. „Az lehet profi fordító, aki jól ismeri a nyelvet, amelyről fordít, ugyanakkor anyanyelve az a nyelv, amelyre fordít” – szögezte le Bréda. A dévai születésű író az irodalmi fordítások kapcsán megemlítette, hogy azok a román műfordítók, akik még jól beszélik a magyar nyelvet, megöregedtek, és nem értik a modern fiatal szerzők gondolkodását, archaikus nyelvezetet használnak a fordításokban, és ez a minőség rovására megy. A Krónika kérdésére Bréda Ferenc elmondta: a technikai nehézségeket úgy lehetne áthidalni, ha az olyan irodalmi lapok, mint a Helikon vagy a román Tribuna kiképezhetné saját műfordítóit. Az irodalmár szerint húsz profi műfordító már elegendő volna ahhoz, hogy a kortárs magyar irodalmat románra átültethessék. „Csak műfordításból megélni nem tudnánk, de kiegészítő keresetnek jól jöhet az így szerzett pénz. Egy kétszáz oldalas könyv fordításával megközelítőleg 2000 eurót lehet keresni” – fejtette ki Bréda, aki szerint a műfordítóhiány problémájára az is megoldás lenne, ha az ország bármelyik román iskolájában választható nyelvként oktatnák a magyart, annál is inkább, hogy ezt a románok közül is sokan igényelnék.
Tíz év alatt írták össze az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől. Székely irodalmi antológia című kötet anyagát – avatta be a részletekbe olvasóit Orbán János Dénes a könyv pénteki bemutatóján. A Bulgakov Irodalmi Kávéház pincéjében rendezett könyvbemutatón a szerzők saját írásaikból olvastak fel. Az antológia öt szerzője közül György Attila és Fekete Vince nem lehetett jelen, Orbán János Dénes mellett Muszka Sándor és Sántha Attila nyújtottak ízelítőt írásaikból. A felolvasást Muszka Sándor kezdte, aki a székely gondolkodásmódot és nyelvjárást parodizáló stand-up comedyvel szórakoztatta a közönséget. A kötet címadó versét Sántha Attila írta, aki több – szinte kizárólag csak a székely nyelvjárás szavait felhasználó – versét olvasta fel. Orbán János Dénes egy általa vámpírtörténet-paródiának nevezett írással rukkolt elő, amelyben a székelyekről kialakult sztereotípiákat tette nevetségessé.
A székely irodalom lényege a „szívatás” – közölte Sántha Attila, aki a kötetben is olvasható példával támasztotta alá, hogy a székelyek szeretnek egymás rovására viccelődni. A poént poénra halmozó könyvbemutató Orbán János Dénes Bogdán László írót parodizáló epikus költeményével ért véget. Az első ízben megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon számos további kulturális rendezvény szórakoztatta az érdeklődőket. Csütörtökön a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont Szentes Zágon Könyvborítók és irodalmi plakátok című kiállításának. Pénteken a Tranzit Házban Kolozsvári Magyar Filmnapok címmel kolozsvári vonatkozású filmeket tekinthetett meg a kincses város mozikedvelő közönsége.
Nem maradtak el a gyerekeknek szóló események sem, szombaton három József Attila-díjas költő: Fekete Vince, Orbán János Dénes és László Noémi olvasott fel írásaiból a Cimbora-mesedélután gyerekeknek című rendezvényen.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.