Fegyveres csendőri kísérettel, rendkívüli biztonsági intézkedések közepett érkeztek meg Hollósy Simon eredeti festményei Máramarosszigetre
Fotó: Facebook/Máramarosszigeti Magyar Napok
A helytörténet, a koncertek és a szabadidős programok mellett a művészettörténet is hangsúlyos szerepet kap a hétfőn kezdődött Máramarosszigeti Magyar Napokon: igazi különlegességnek számít a város neves szülötte, Hollósy Simon festőművész alkotásaiból nyíló kiállítás, amelyen olyan képek is láthatók lesznek, amelyek nem jártak még a történelmi Máramaros székhelyén. Hollósy Simon mellett a szintén a nagybányai festőiskolát képviselő Kádár Géza egy restaurált alkotását is megcsodálhatja a nagyközönség a római katolikus templomban – mondta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente alpolgármester.
2026. július 06., 19:032026. július 06., 19:03
2026. július 07., 07:402026. július 07., 07:40
Idén ünnepli első írásos említésének 700. évfordulóját Máramarossziget, ezért minden jelentősebb programot ennek jegyében szerveznek meg a román–ukrán határfolyó, a Tisza mentén fekvő városban: a hétfőn kezdődő Máramarosszigeti Magyar Napokat is, amely a megszokott három helyett hét napig tart, és amelynek egyik kiemelt programja lesz a Hollósy Simon-festménykiállítás, amellyel a település egyik legnevesebb szülötte, a nagybányai festőiskola megalapítójának emléke előtt tisztelegnek a szervezők.
A magyar napok egyébként a tervek szerint július 6-án, hétfőn 19 órakor kezdődött a Borromeo Szent Károly-plébániatemplomban bemutatott szentmisével, ami után Emberkatedrális címmel Marosán Csaba színművész egyéni esttel tiszteleg az idén 130 éve született Márton Áron néhai erdélyi püspök emléke előtt.
Ugyancsak a helyi római katolikus templomban áldják meg kedden 19 órától Kádár Géza Magányos Krisztus című restaurált képét. A 150 évvel ezelőtt, 1876. augusztus 9-én Máramarosszigeten született festő a nagybányai művésztelep egyik jeles képviselője, főképp tájképek fűződnek a nevéhez, az eddig kevéssé ismert,
Az olajfestményt Pauliuc Melissa restaurátor szakos hallgató állította helyre, s a megáldást követően, kedden 19.45-től a templom oratóriumában egy előadás keretében be is mutatja a restaurálás kulisszatitkait és a feltárult részleteket, s arra a kérdésre is a választ próbál adni, hogy Kádár Géza egy klasszikus Rubens-kompozíció, egy barokk Krisztus-ábrázolás hatására vagy annak szabad másolataként/tanulmányaként készítette-e el a saját verzióját.
Szintén kedden, 17 órától a helyi Néprajz Múzeumban nyitják meg Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2.–Técső, 1918. május 8.), a nagybányai festőiskola alapítója emlékkiállítását. Nyolc festménye lesz látható, amelyek négy különböző helyszínről érkeztek rendkívül szigorú biztosítási előírások közepett szigetre.
– ecsetelte a tárlat különlegességét Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester. Az elöljáró a Krónikának elmondta, hogy a Hollósy-kiállítás túlmutat a magyar napok rendezvénysorozatán, ugyanis a nyár végéig, augusztus 24-ig megtekinthető lesz, és a tárlatot nem csak a magyar nemzetiségűek figyelmébe ajánlják.
A kiállítás költségeit – beleértve a szállítást és a biztosítási díjakat is – teljes egészében az önkormányzat állja a városi költségvetésből.
Az egy hét alatt a kultúra és a szórakozás minden műfaja találkozik a 4. Máramarosszigeti Magyar Napokon: színházi előadástól kezdve a festmény- és fotókiállításokon át a helytörténeti városnéző sétákig, családi és szabadidős programoktól a hétvégi főtéri fesztiválig és könnyűzenei koncertekig.
Július 11-én a KalotaRock, majd Maneszes Márton és zenekara koncertezik a nagyszínpadon, amit néptáncelőadások követnek, 12-én este pedig a Siculus Jazz Collective, utána pedig László Attila gondoskodik a hangulatról.
Máramarosszigetnek a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredménye szerint 32 793 állandó lakosa van, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így a magyarok aránya hivatalosan javult: az ismert nemzetiségűek 10,21 százalékát teszik ki.
Májusban emlékeznek meg Máramarossziget első írásos említésének 700. évfordulójáról, ebből az alkalomból többnapos rendezvénysorozatot szerveznek a történelmi Máramaros székhelyén. a Máramarosszigeti Magyar Napokat pedig hétnaposra tervezik idén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!