
2012. augusztus 09., 06:092012. augusztus 09., 06:09
A darab a korrupcióról és a nacionalizmusról, arról a két problémáról szól, amely a Székelyföldön markánsan jelen van, de beszélni róla nem illik. A felszín alatt olyan ki nem beszélt sérelmek és indulatok rejtőznek, amelyek orvoslásához – ha egyáltalán lehetséges ez – még hosszú időnek kell eltelnie. A helyszín a Bányavirágból ismert névtelen település, ahol a reménytelenség és magány fojtogatóbb, mint valaha, talán ezért tűnik egyetlen lehetséges megoldásnak a hatalom megszerzése.
Csakhogy a hatalomért folyó harc mindig áldozatokkal jár. Annál is inkább, mert a küzdelemben sokan a tisztességtelen eszközök bevetésétől sem riadnak vissza. A polgármester-választás előtt álló hegyvidéki település első embere foggal-körömmel ragaszkodik féltve őrzött pozíciójához, és rendőrt hív a városból, hogy annak segítségével leleplezze vetélytársa törvénytelen ügyeit. Mint a trilógia rendezője, Sebestyén Aba fogalmazott, a darab sérült sorsok kétségbeesett harcáról szól a túlélésért szeretni való szereplőkkel és gyógyíthatatlan történelmi sebekkel.
Kérdésünkre, hogy a Bányavakság vonatkozásában nem fenyeget-e az a veszély, amely a mozi világában oly gyakori, amikor a gyártók és a rendezők a sikerfilm folytatásáról döntenek, a szerző elmondta, hogy ő nem gondolt erre, és nem is foglalkoztatja a kérdés. „Itt egy másik történetet állítunk színpadra más eszközökkel” – magyarázta Székely Csaba, azonban belátta, hogy a jövő héten bemutatásra kerülő darab már csak azért sem lehet olyan, mint a számos díjban és elismerésben részesült Bányavirág, mert a trilógia első része még meglepetésként érte a nézőt.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által átvett Yorick-produkcióban a nézők a már jól ismert vásárhelyi színészek – Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Bányai Kelemen Barna – mellett a Sepsiszentgyörgyről érkező Szakács Lászlónak, valamint Czikó Julianna egyetemi hallgatónak tapsolhatnak. Az Interkulturális párbeszéd a kortárs színház szemszögéből elnevezésű projekt keretében műsorra tűzött darab bemutatójára augusztus 13-án, hétfőn este fél 8-tól kerül sor a Marosvásárhelyi nemzeti színház kistermében.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.